Ragadics Tamás PTE BTK Szociológia Tsz. Hagyományos ormánsági közösségek – a helyi társadalmak integrációs lehetőségeinek tükrében Ragadics Tamás PTE BTK Szociológia Tsz.

Ormánság – problémák, konfliktusok Elaprózódott településállomány Hiányos infrastruktúra Peremterület (földrajzi, gazdasági, szociális) Előnytelen munkaerő-piaci helyzet Társadalmi erózió Ördögi körök, „önsorsrontó stratégiák” Heterogenitás

Vizsgálat: helyi közösségek állapota, a közösségfejlődés lehetőségei A dezintegráltság okai: Negatív migrációs trendek (elit-hiány, költözések) Paternalizmus Passzivitás, pesszimizmus, irigység, individualizáció Bűnözés ― szegénység Közösségi és információs pontok hiánya Következmény: a válságkezelés hiányzó alapjai Cél: pozitív példák, hatékony helyi stratégiák feltárása (interjúk a kulcsszereplőkkel 2006-tól)

Hagyományos ormánsági közösségek – alapkövek a helyi társadalmak újjáépítéséhez Miért? (változó gazdasági-társadalmi helyzet, átalakuló helyi közösségek – érvényesség?) Közös pontok: Tér (Dráva-menti térség) Természet-központúság (hagyományos tájhasználat) Cél: megélhetés, önellátás biztosítása

Hagyományos közösségek alapjai: Családi, rokoni kapcsolatok Korcsoport, barátok Lokalitás Munka Vallás Ünnepek

Családi, rokoni kapcsolatok Hagyományosan: Kulcsfontosságú Vérségi, leszármazási kötelékek számon tartása Kölcsönös segítségnyújtás Ma: Migráció Individualizáció Eltérő munkamegosztás, munkavállalás Szegénység kultúrája De: szegénység - együttműködés

Korcsoport, barátok Együtt játszó, nevelkedő gyermekek közössége Fiatal lányok és legények Házastársak, keresztszülőség Közös munka és ünneplés Egymást látogató idősek Iskolaválasztás lehetősége – szegregáció Tömegiskolák Gyors kiszakadás a helyi közösségből – iskola, munka Maradnak: fiatalok iskolai kudarcokkal Bandák: nagy szocializációs erő

Lokalitás: a kommunikáció és együttműködés alapja Szegregáció: falu rokoni kapcsolatokkal átszőve Térhasználat visszaszorulása Szomszédság: fontos – a migráció rombolja Szomszédok: vonatkoztatási csoport Faluközösség – nemzetségi jelleg Intenzív térhasználat – munkavégzés a falu határában Szomszédság – jelentős szerep

Munka Ártéri gazdálkodás Legeltető állattartás, sertéstartás Földművelés: „Kölcsönös segítséggel végezték a nagyobb munkákat, különösen azokat, amelyeknek természetüknél fogva gyorsan kellett lefolyniuk. Elsősorban a rokonok, szomszédok, jóbarátok szokták egymást támogatni. Segítettek a trágyahordásban, szántásban, de különösen a gabonahordásban és cséplésben. Gabonahordáskor mindenkinek az a törekvése, hogy a munka egy nap alatt elkészüljön, az asztag ne maradjon félben. A nagy munkában a legtöbb gazda segítségre szorult, fogattal, emberi erővel támogatták egymást. Ezt természetesen vissza is kellett adni.” (Kodolányi 1960:40) Előnytelen munkaerő-piaci helyzet Magas inaktivitási ráta Szociális transzferek kiemelt szerepe – paternalizmus Lehetőség: Közmunka-programok Ős-Dráva program Szociális földprogramok

Vallás Szekularizáció hatásai Átalakuló helyi társadalmak Gyengülő egyházi struktúra (lefedettség) DE: Egyházi szerepvállalás szociális és oktatási területen Kisegyházak jelenléte Jó példák, hatékony kísérletek, intézményesülés Átitatja a mindennapokat Református térség: lelkészek és gyülekezet kapcsolata – presbitérium szerepe Korai szekularizáció, szektásodás (egyke-kultúra) Fontos az „arculat” (templomok)

Ünnepek Szerepük csökken Vallási színezetük halványul Paternalista presztízs-növelő alkalmak? Pénzhiány De: Hagyományos ünnepek, zarándoklatok megerősödése (pl. cigány közösségek) Lehetőség a közösségi részvételre, együttműködésre, kapcsolatépítésre Strukturálják az évet Megtartásuk, szertartásuk fontos Erősítik a közösséget – templomi és családi alkalom