makroökonómia 5. előadás

A nominálbér az egységnyi munkáért fizetett pénzbér. A reálbér megmutatja, hogy a pénzbetétért mennyi árut lehet vásárolni, vagyis mekkora a nominálbér vásárlóereje. reálbér =

A MUNKAPIAC Rövid távon a kínálat (vállalati szektor kibocsátása) elsősorban a felhasznált munka mennyiségének megváltoztatásával alakítható – a tőkeállomány nagysága és a technológia adott. A munkapiacon a kereslet és a kínálat kölcsönhatásának eredményeként alakul ki a foglalkoztatás (amely meghatározza a tényleges kibocsátás nagyságát)

Termelési függvény A felhasznált termelési tényezők és a velük elérhető legnagyobb kibocsátás közötti kapcsolatot fejezi ki. Két termelési tényezőt (tőke/munka) feltételezve: Y = f(K,N) Rövid távon a tőke nagysága adott, a kibocsátás mértéke a felhasznált munka mennyiségétől függ ha a munka mennyisége nő, a kibocsátás növekszik új munkások felvételével a termelés csökkenő ütemben nő f(λK, λN) = λf(K,N)

A munka határtermelékenysége (határterméke): MPN • azt fejezi ki, hogy mennyivel változik meg a termelés a munka mennyiségének egy-egy egységgel való növelése esetén (a termelési függvény N szerinti deriváltja) • rögzített tőkeállomány mellett az alkalmazott munkások számának növelésével folyamatosan csökken (a termelési függvény maximális értékénél éri el a nullát)

A termelési függvény helyzetét meghatározza a rendelkezésre álló tőkeállomány nagysága: a tőkeállomány növekedésével a kibocsátási függvény megnyúlik

A munkakeresleti függvény a reálbér és a munkamennyiség azon összetartozó értékeit tartalmazza, amelyeknél adott termelési függvény mellett a vállalati szektor a maximális profitot éri el a profitmaximum feltétele: adott tőkeállomány mellett addig kell növelni a felhasznált munka mennyiségét, míg annak határterméke meg nem egyezik a reálbérrel (W/P) tehát a munka határtermékfüggvénye egyben a munka keresleti függvénye is

A munkakínálati függvény a háztartások által eladni kívánt munkamennyiség A munka kínálati függvénye: a jövedelem és a kínált munkamennyiség közötti kapcsolat

A munkapiac statisztikája Összlakosság - munkaerőforrás (munkaképes népesség) - munkaerőforrásba nem tartozó népesség fiatalkorúak munkaképtelen betegek Munkaerőforrás - munkaerő-állomány (aktívak) - inaktívak szociális támogatásból élők főiskolások sorkatonák

Aktívak (N) foglalkoztatottak (F) önállók és segítő családtagjaik bérből és fizetésből élők munkanélküliek (U) önkéntes kényszerű Munkanélküliségi ráta (u) =

A munkanélküliség okai Okai szerint a munkanélküliség három nagy csoportra osztható: - súrlódásos munkanélküliség - szerkezeti munkanélküliség - ciklikus munkanélküliség

Frikcionális (súrlódásos) munkanélküliség a munkapiaci kereslet/kínálat találkozásának nehézségeiből adódik: időre van szükség, míg az üres állás és a munkavállaló találkozik egymással rövid időtartamú lehet önkéntes/kényszerű folyamatosan észlelhető

Strukturális (szerkezeti) munkanélküliség abból fakad, hogy a munka keresletének és kínálatának összetétele eltér egymástól szakmai regionális nem/kor szerint oka lehet, hogy a munkakereslet szerkezete gyorsabban változik, mint a munkakínálat szerkezete.

Konjuktúrális (ciklikus) munkanélküliség A gazdasági folyamatok ciklikusak. Konjuktúrában a munkanélküliségi ráta csökken, dekonjuktúra esetén nő.

munkakínálati függvény: valamely minimális bérnél kezdődik (ennek a reálbérnek fedeznie kell az adott országban, adott időszakban minimálisnak tartott szükségletek kielégítését) a reálbér növekedésével a kínálat mindaddig növekszik, amíg a kínálat el nem éri az aktív népesség nagyságát (innentől kezdve nem nő tovább) meredeksége attól függ, hogy a lakosság milyen mértékben kénytelen már a minimális reálbérnél is munkát vállalni (fejlett országokban rugalmasabb a munkakínálat) felülről korlátozott maximális nagysága: aktív lakosság létszáma

A munkanélküliség típusai Önkéntes munkanélküli: gazdaságilag aktív személy, aki adott reálbér mellett nem hajlandóak munkát vállalni (adott reálbér mellett munkát kínálók és az aktív népesség különbsége) Kényszerű munkanélküliség: amikor az adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnak állást (adott reálbér melletti munkakínálat és a foglalkoztatottak különbsége) – túlkínálat