Egyéb prevenció, civilek, iskolán kívüli szervezetek

Harmadlagos szocializáció 1.Család 2.Iskola (munkahely) 3.Szabadidős szféra „Családon innen, iskolán túl” A harmadlagos terület előreléphet akár elsődlegessé is!

Szabadidős szocializációs terep - kortárscsoportok jellemzik - nem mesterségesen hierarchizált - egyenrangú csoportok - önkéntességen és kölcsönösségen alapul -különböző színterek és közösségek világa (utcák, terek, sportpályák, plázák, internet, média, szórakozás, kisközösségek stb.)

Az oktatással (munkával) és családüggyel foglalkozó nagy intézményrendszereknek nem feladatuk és nem is képesek arra, hogy a harmadik, jórészt önszerveződő, önkéntességen alapuló területet kiváltsák. Ez az ifjúsági munka területe: -fejlesztő -megelőző funkció

Forrás: Excenter Kutatási Központ

Az Ifjúságügy területei: •Család •Gyerekvédelem •Formális oktatási rendszer •Munka világa •Egészség-sport •Környezet •Kultúra •Fogyatékkal élők •Kisebbségek-romák •Bűnmegelőzés - reszocializáció •stb. Ifjúsági szakma szereplői - Közigazgatásban - Tudományos területen - Politika területén - Média területén

Az ifjúsági munka szereplői a. Természetes és laikus segítők köre •Természetes segítő •A család •Baráti kör, barátok •A szomszédok •Önkéntesség – Önkéntes segítők, kortárssegítők, •sortárs segítők, önsegítő csoportok b. Felkészült segítők köre •Ifjúságsegítők •Ifjúsági referensek •Pedagógusok, óvónők, védőnők, pszicho-pedagógusok, •Szociálpedagógusok, konduktorok stb. •Pszichológusok •Gyermek és ifjúságvédelem szakmai munkatársai •Szabadidőszervezők, edzők, szakkörök, csoportok vezetői, •Szociális segítők, szociális munkások •Művelődésszervezők c. Határterületek szakmai segítői •Orvosok, egészségügyi szakfeladatot ellátók •Drogprevenció szakemberei •Rendőrök, a bűnmegelőzésben, illetőleg a büntetés-végrehajtásban tevékenykedők •Ifjúsági művészek

Erőforrás vagy probléma Az ifjúságügy megközelítései: •„Ifjúság, mint erőforrás” •„Ifjúság, mint probléma” -Társadalmi beilleszkedés problémái -Részvétellel kapcsolatos gondok -Kulturális, szociális devianciák

A közösségfejlesztés jelentősége -Van-e védelmi funkciója a közösségeknek az ifjúsági korosztályban? -Szolgálhat-e elterelésként, megelőzésként a nem kívánt tevékenységek elkerülésében? -Szolgálhatja-e pozitív értékek közvetítését? -Szükség van-e ifjúsági közösségi terekre? -Szükség van-e közösségfejlesztő, ifjúságsegítő szakemberekre?

„Vajon kötelező feladattá tehető-e az önkormányzatok számára a közösségi bűnmegelőzés? Úgy döntöttünk, hogy nem. Jöjjenek össze a helyi erők. Az állam adja meg annak a lehetőségét, hogy a helyi kezdeményezések, helyi partnerek egymásra találjanak.” Gönczöl Katalin: A társadalmi bűnmegelőzés stratégiájának megvalósulási feltételei nagyvárosokban (2007.)

Az eredményes ifjúsági munka horizontális megközelítést igénylő szektorközi, szakmaközi együttműködés függvénye! Folytatjuk…

Köszönöm a figyelmet! További együttműködés: Kárpáti Árpád ifjúsági szakértő 06-30/