Bozzay Andrásné főosztályvezető Turizmus: helyzetkép és kilátások Bozzay Andrásné főosztályvezető NTS Budapest, 2005. december 9.

A turizmus gazdasági jelentősége I A magyar határokat évente több, mint 30 millió külföldi lépi át, ugyanakkor a kereskedelmi szálláshelyeken és magánszálláshelyeken összesen regisztrált külföldi vendégek száma alig haladja meg a 3,3 millió főt. Az egy turistára eső költés tekintetében Európa középmezőnyébe tartozunk Erős a területi koncentráltság. Budapest és a Balaton térsége képviseli a turizmus teljesítményének közel felét Erős a szezonális koncentráció. Az országban kevés a szezon meghosszabbítására alkalmas attrakció

A turizmus gazdasági jelentősége II A statisztikai értelemben vett turizmus szektor a nemzetgazdaságban megtermelt GDP 1,59%-át és a foglalkoztatottak 2,8%-át adja. A teljes közvetlen turizmus szektor adja a GDP 4,66%-át és a foglalkoztatottak 7,1%-át. A teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor a magyar GDP 8,76%-át és az alkalmazotti létszám 12%-át teszi ki.

A turizmus gazdasági jelentősége III A turizmusnak jelentős szerepe van a külkereskedelmi mérleg deficitjének csökkentésében. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat termelési kapcsolatokon keresztüli termelés-bővítő hatása átlag feletti. A statisztikai értelemben vett turizmus a 2002-es szabályok alapján kalkulálva, nagyságrendileg mintegy 50 milliárd forint, a teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor pedig már mintegy 200 milliárd forint államháztartási befizetést teljesített. A turisztikai szektor, különösen a budapesti szállodaipar, jelentős működő-tőke befektetéseket vonzott.

Turisztikai vállalkozások A turisztikai vállalkozások döntő része kis- és középvállalkozás, ezáltal erős az ágazat vállalkozásokra gyakorolt hatása. A kis- és középvállalkozások mellett különösen a szállodaiparban jelentős a nagyvállalatok, láncolatok gazdasági szerepe: a hazai vállalatcsoportok közül kiemelkedik a Danubius, a Hunguest, illetve a Pannonia Hotels Rt. Az elmúlt években újabb nemzetközi szállodaláncok is megjelentek hazánkban, elsősorban Budapesten, a nemzetközi brandek közül már csak néhánynak nincsen Magyarországon szállodája.

A turizmust érintő nemzetközi trendek és tendenciák I. Az utazási kiadások gyorsabban növekszenek, mint az egyéb költségtételek Fokozódó nemzetközi és belföldi verseny (egyesülések, szövetségek, piaci koncentráció) Tömegközlekedés szerepének felértékelődése (megfelelő beruházások megvalósulása esetén) A “pénzben gazdag – időben szegény” tendencia térnyerése Last-minute foglalások növekvő jelentősége

A turizmust érintő nemzetközi trendek és tendenciák II Az internet térnyerése – utazásszervezés jelentőségének csökkenése Fokozott árérzékenység Erősödő piaci szegmentáció, piaci rések felértékelődése Divatorientáció a szabadidős utazások piacán Az utazási célok nagyobb változatossága Növekszik a kereslet az egészség és a biztonság iránt.

A turizmus növekedésének feltételei I. Kedvező nemzetközi környezet Átgondolt, következetesen megvalósított turizmusfejlesztés A területfejlesztési és a területrendezési kérdésekben a turisztikai érdekek következetes, kiemelt érvényesítése. Turisztikai termékfejlesztés, a egészség-, örökségturisztikai elemek fokozottabb kihasználása Más ágazatokkal való szinergikus kapcsolatok fokozottabb kihasználása (pl.: mezőgazdaság, egészségügy, ipar, közlekedés).

A turizmus növekedésének feltételei II. A környező országokkal való határmenti és interregionális turisztikai együttműködés erősítése, közös turisztikai termékek, desztinációk kialakítása. A turisztikai munkavállalás presztízsének emelése A turisztikai oktatás (különösen a szakképzés) további erősítése. A belföldi örökségturizmushoz kapcsolódó oktatási lehetőségek fokozottabb kihasználása (nemzeti identitás, élményalapú oktatás).

A turizmus növekedésének feltételei III. A világörökségi helyszínek méltó turisztikai hasznosítása A Balaton esetében a fokozott szezonalításból és az egyoldalú gazdasági szerkezetből eredő problémák mérséklése A belföldi turizmus további élénkítése A fenntartható fejlődés szempontjainak integrálása a turizmus fejlesztésbe. Hatékony desztináció-menedzsment elősegítése.

A magyar turizmus fejlődési lehetőségei I. Budapest Közép-Európa gazdasági, pénzügyi, kulturális centrumává válhat Magyarország nemzetközi viszonylatban kiemelkedő jelentőségű termálvízkinccsel rendelkezik (egészségturisztikai lehetőségek) Az örökségturisztikai termékek szerepe felértékelődik Az európai integráció eredményeképpen új lehetőségek nyíltak meg a térségi turisztikai együttműködés vonatkozásában

A magyar turizmus fejlődési lehetőségei II. Az Európai Unió kiemelten kezeli a jelentős kulturális és természeti értékekkel rendelkező hátrányos helyzetű rurális területek felzárkóztatását (turizmusfejlesztésre elérhető fejlesztési források!). A szolgáltató szektor szerepe dinamikusan nő. A ma még hátrányos helyzetű vidékies területek egyre nagyobb mértékben válnak képessé a turisztikai ágazatba való bekapcsolódásra.

Köszönöm a figyelmet! Magyar Turisztikai Hivatal H-1535 Budapest Pf. 729 Vérmező út 4. Tel: (361) 225-6550 Fax: (361) 225-6502 Web: www.mth.gov.hu Köszönöm a figyelmet!