Open Access: fordulópont a tudományos közlésben? Makara B. Gábor MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet. Budapest

•BOTE Könyvtár, 1963 •52 Ft honorárium, © átruházása •~ 1980 page charge, ~ 200 $ •~ 1995 nemzetközi folyóirat: évi ~ 2 millió USD •~ 1998 page charge, 10 oldal 750 $ •Az első tisztán elektronikus folyóiratot olvasom (free of charge) J Stat Edu (1993-…) •Megjelenik a fulltext folyóirat cikk elérés

Mi az Open Access? •Nem egy folyóirat kiadó, nem egyszerűen a tudományos irodalom „üzleti modellje” •Módszer a globális tudományos információ terjesztésére •Hatóköre: –Eredeti tudományos kutatási eredmények (közlemények) –„nyers adatok” –Meta adatok –Forrás anyag –Digitális képanyag, grafikus anyag –Tudományos multimédia anyagok

Open Access Közvetlen előzmények •1991 hep-th (High Energy Physics – Theory) •1995 Stanford University Highwire Press (non-profit kiadó) – cikk online – cikk online olvasható: költség nélkül •NLM Medline és társai: az USA döntése értelmében szabadon kereshető 12,6 millió közlemény (és sok absztrakt) •Pubmed Central (E-Biomed, Harold Varmus, NIH, 1999)

Az Open Access alapjai •az internet technológia fejlődése •elvi alapja, hogy –a tudományos publikáció költsége része a tudományos kutatás finanszírozásának –Az adófizető által (közpénzen) finanszírozott kutatás eredményeinek terjesztését is az adófizetők fizetik meg –A © a szerző és az adófizetők tulajdona (!?) •Az USA törvényei már régen tiltják a szövetségi támogatással készült művek copyrightjának átadását •A United Kingdom Parlament ugyanezt fontolgatja

Ki fizeti a költségeket? •Az előfizető (klasszikus modell) = a könyvtár –Valójában az adófizető, az állam, a kutatás finanszírozó •A szerző (OA modell) –Valójában az adófizető, az állam, a kutatás finanszírozó •A bíráló mind a két esetben: –aki térítés nélkül végzi fontos szakértői munkáját

Non-profit vagy For-profit? •Profit orientált vállalkozás (For-profit) –Klasszikus tudományos folyóirat és elektronikus kiadók –Open Access tudományos és elektronikus kiadók •Non-profit vállalkozás –Tudományos társaságok (nemzeti és nemzetközi) klasszikus előfizetői finanszírozással (visszaforgatják a hasznot) –Open Access tudományos és elektronikus kiadók

Az üzleti modell •A kutatást finanszírozó fizeti a publikáció összes költségét, benne a tartós és maradandó elektronikus terjesztés költségeit is –Tipikus költségtérítés módszerek: •Egyedi cikkért közlési díj •Intézményi átalánydíj •Országos, vagy nagy szervezetek által fizetett átalánydíj –Tipikus árak •Intézményi tagság jelentősen (25-75%) csökkenti a közlési díjat ( USD) •Cikkenként USD az online közlés költsége •Springer (kísérleti) cikkenként 3000 USD

Néhány mérföldkő •1991 Hep-th (High Energy Physics - Theory) preprint archive (1996-ban napi tranzakció) •1996 Ginsparg, P (Unesco konferencián) •1999 Harold Varmus (Nobel díj, 1989; NIH ig.) •2001 Budapest Open Access kezdeményezés (Soros Alapítvány, OSI) •2003 Berlin Declaration •2004 Washington declaration

Az Open Access közlés jellemzői •A szerző és a jogok tulajdonosa –Minden felhasználónak szabad, visszavonhatatlan, az egész világra kiterjedő hozzáférést ad –Feljogositja a felhasználót arra, hogy másolja, felhasználja, továbbítsa, bemutassa, és származékos munkát készítsen belőle bármely digitális médiumon –Kis számú, személyes használatú papír másolat készítését engedélyezi •A teljes munkát, minden tartozékával együtt –Legalább egy nyilvános, standard technológiájú online repositoriumban elhelyezi, amely •technikai standardnak felel meg (pl. Open Archive) • egyetemi, akadémiai intézmény, kormányszerv, tudományos társaság tart fenn •Nyilt hozzáférést biztosít •Hosszútávon archívál

Fanatikusok, barátok és ellenségek egyes állításai •Minden tudományos publikációt megszületésekor az interneten a szerző szabadon tegyen közzé •Forradalmian új publikációs paradigma •A tudományos közlés szabadságát teremti meg •Kizárja a fejlődő országokat a tudományos közlés lehetőségéből •Hozzájuttatja a fejlődő országokat a tudományos kutatás eredményeihez •Aláássa a kapitalista társadalom alapjait •Tönkreteszi a tudományos ismeretek közétételének sok évszázados rendszerét •Stb. erről a vitáról még sokat fogunk hallani…

Open Access és a tudományos minőség Peer review? •Tönkre teszi-e az Open Access modell a tudományos közlés minőségét? •Nem érinti a közlés tudományos tartalmát •A peer review a tudós ingyenes hozzájárulása a tudomány fejlődéséhez •Impact factor? •Idézettség?

Áttérés? •Tartós lesz-e a jelenlegi tendencia? •Eddig exponenciális a növekedés •A publikációs modellek alkalmazkodnak egymáshoz •Sokszínűség várható •A nagy indexelő adatbázisok fejlődése? •Medline vagy például a Chemical Abstracts példáját követi-e majd a világ? •Intézeti repozitóriumok terjedése, fejlődése •Ki, és hogyan fizeti az intézeti repozítóriumok költségeit? •Lesz-e internetes tudományos keresőmotor? •Lesz-e internetes „Science Citation Index”?

A politikai dimenzió •Komoly érdekek forognak kockán •Az OECD országok vezetőinek konferenciája foglalt állást az Open Access adattárolásról •Akinek érdeke sérül, nem adja fel egykönnyen az érdek védelmét •~ 5 éve folyik szenvedélyes vita •Életpályák módosultak, parlamenteket, kormányokat elért a könyv és folyóirat szakma véleménye •A nagy tudományos kiadók is alkalmazkodnak?

….és mi magyarok? •Fontos-e ez nekünk? •A OTKA a kutatás költségei között a tudományos munka közlésének költségeit fedez(het)i •Az OTKA a kutatás költségei között a szakfolyóirat előfizetését is fedez(het)i •A magyar tudományos folyóiratok jelentős része mindennapos anyagi gondok mellett az anyagi és tudományos túlélésért küzd •Ki és hogyan fizesse a magyarnyelvű, „hungaricum” alapkutatás közlési költségeit? •Érinti-e a könyvtárak, adatbázisok működését, árait?

Open Access: fordulópont a tudományos közlésben?