AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK CSOPORTOSÍTÁSA SZERKEZETÉPÍTÉSI PROJEKT I: - ELŐADÁS VÁZLAT AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK CSOPORTOSÍTÁSA Felhasznált irodalom: Takács Ákos: Építési beruházások kézikönyve

Az építési munkák csoportosításának okai A gazdasági szempontok statisztikai szempontú követése Piaci adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése és elemzése Az építési munkák egyes típusaira vonatkozó eltérő jogi és műszaki szabályozás Hatással lehet a beruházási folyamat előkészítésére, vállalatba adására, megvalósítására és a pénzügyi-számviteli tevékenységekre

Az építtetők személye alapján I. Állam Költségvetési intézmény Közhasznú vagy közérdekű állami tulajdonú szervezet (pl: Nemzeti Autópálya Rt. – autópálya építése) Állami tulajdonú közhasznú szervezet (pl: Illyés Közalapítvány (nonprofit szervezet) – Múzeum létesítése)

Az építtetők személye alapján II. Önkormányzat (pl: Csobánka Község Önkormányzata – Szennyvízcsatorna hálózat megvalósítása) Önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezet (pl: Budavári Önkormányzat: Lakóépület felújítása)

Az építtetők személye alapján III. Jogi személy (pl: Graphisoft Rt. – Bemutatóterem építése) Jogi személyek társulata (pl: Létesítményi és Önkéntes Tűzoltók Országos Szövetsége – Továbbképző központ tervezése és megvalósítása) Természetes személy (pl: Takács Ákos – Családi ház bővítése)

Az építés forrásai alapján I. Nemzetközi szervezetek forrásaiból megvalósuló építés-szerelés (pl: WHO (World Health Organisation) és Nemzetközi Vöröskereszt – Járvány kórház és menekülttábor építése Irakban) Nemzetközi szervezetek és az állam forrásaiból megvalósuló építés-szerelés (pl: Fővárosi Önkormányzat – IV. metróvonal I.szakasz építése)

Az építés forrásai alapján II. Kizárólag állami forrásból megvalósuló építés-szerelés (pl: Miniszterelnöki Hivatal – Központi ünnepségek ideiglenes rendezvényközpontja) Önkormányzati forrásból, de állami forrás bevonásával megvalósuló építés-szerelés (pl: Pomáz Önkormányzat – Városi szennyvíztisztító mű)

Az építés forrásai alapján III. Kizárólagosan önkormányzati forrásból megvalósuló építés-szerelés (pl: Budakalász Önkormányzata – Polgármesteri Hivatal épületének átalakítása) Nemzetközi szervezeteken, állami költségvetésen és önkormányzati forrásokon kivüli finanszírozási alapokból megvalósuló építés-szerelés (pl: Hyundai Motor Corporation – Személygépkocsi összeszerelő üzem)

A legfontosabb támogatáspolitikai eszközök az EU-ban I. Strukturális alapok Elmaradott régiók, szerkezeti problémákkal küzdő térségek felzárkoztatása, oktatás, szakképzés korszerűsítése céljára Csak a Nemzeti Fejlesztési Tervbe illeszkedőket támogatja, maximum a beruházási érték 75 %-a erejéig Infrastruktúra fejlesztésre max. 45% Vállalkozásfejlesztésre max. 35%

A legfontosabb támogatáspolitikai eszközök az EU-ban II. Kohéziós alap A környezetvédelmi és közlekedési – infrastrukturális beruházásokat támogatja azon államokban, ahol a GDP az EU átlag 90%-át nem éri el Közös agrárpolitika Mezőgazdasági vállalkozások termelékenységének javítása, agrárpiacok stabilizálása támogatott

A közbeszerzéses vállalatba adás időigénye

Az építés finanszírozási formája szerint I. Egy finanszírozó („folyósító”) Állami forrásból megvalósuló (pl: Honvédelmi Minisztérium – Laktanya rekonstrukció) Önkormányzati forrásból megvalósuló (pl: Pest Megyei Önkormányzat– Hivatali épület átalakítása) Saját (magán) tőkéből megvalósuló (pl: Magánszemély hitelfelvétel nélkül – családi ház építés) Egy pénzintézet által nyújtott hitelből megvalósuló

Az építés finanszírozási formája szerint II. Több finanszírozó („folyósító”) Állami és önkormányzati forrásból megvalósuló (pl: Községi önkormányzat – Iskolaépítés) Állami és magántőke részvételével megvalósuló (pl: Befektető társaság– Egyetemi kollégium építése) Saját (magán) tőkéből és hitelből megvalósuló (pl: Magánszemély hitelfelvétellel – családi ház építés) Egyéb, vegyes forráskonstrukció (pl: Fővárosi Önkormányzat (nemzetközi hitel,kormánygarancia, saját forrás,befektetők – Olimpia Rendezése)

Az építés értékteremtő jellege szerint Termelésbővítő és/vagy termelési technológia fejlesztéséhez kapcsolódó építés (beruházás) (pl: új autógyár építése, új szállódai szárny építése, egy meglévő gyógyszergyár új gyógyszert előállító épületszárnyának építése) Termelési kapacitást nem növelő építés (felújítás-fenntartás) (pl: egy gyártócsarnok acélszerkezetének 5 évente esedékes korrózióvédelme és mázolása)

Az építés műszaki jellege szerint Új építés (pl: társasház építése) Bővítés (pl: hivatali épület átalakítása) Átalakítás-átépítés (pl: tömbrehabilitáció) Felújítás-korszerűsítés (pl: kelet-nyugati metróvonal felújítása) Fenntartás-karbantartás (pl: közúthálózaton végzett kátyuzások) Bontás (pl: Bp. Madách téri árkádsor bontása)

Az építés eredménye hasznosítójának ágazati besorolása szerint I. Mezőgazdasági, vad- és erdőgazdálkodási ág (pl: borpalackozó üzem) Halászati ág (pl: halkonzerv üzem) Bányászati ág (pl: felszini bánya rehabilitáció) Feldolgozóipari ág (pl: személygépkocsi összeszerelő üzem) Villamos, gáz-, gőz- és vízellátás („energetika”) (pl: kőolajfinomító bővítés) Építőipari ág (pl: Bp. Madách téri árkádsor elbontása)

Az építés eredménye hasznosítójának ágazati besorolása szerint II. Kereskedelem és javítás ág (pl: áruház építése) Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás (pl: szálloda rekonstrukció) Szállítás, raktározás, posta és távközlés ág (pl: logisztikai központ) Pénzügyi ág (pl: fiókhálózat fejlesztés) Ingatlanügyi és gazdasági szolgáltatási ág (pl: Görög Falu hasznosítás, Balatonfüred)

Az építés eredménye hasznosítójának ágazati besorolása szerint III. Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ág (pl: Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium új épületének megvalósítésa) Oktatási ág (pl: BME központi épület rekonstrukció) Egészségügy, szociális ellátás ág (pl: korház rekonstrukció)

Az építés eredménye hasznosítójának ágazati besorolása szerint IV. Honvédelem ág (pl: Pilisszentkereszt felhagyott laktanya idegenforgalmi hasznosítása) Egyéb közösségi és személyi szolgáltatás ág (pl: központi ügyfélszolgálat létesítése) Az építtető a magán lakásépítés kivételével többnyire jogi személyiség, így a vonatkozó pénzügyi és számviteli előírásoknak megfelelően ágazati besorolása van

Az építés területi kiterjedése szerint Hálózati jellegű projektek Nyomvonalas jellegű projektek Lokális, építési telekhez kötött projektek

Az építés helye szerint Külföldön megvalósuló Országhatáron túlnyúlva megvalósuló Országhatáron belüli Települési belterületi Fővárosi Megyei jogú városi belterületi Városi Községi Településeken kivüli Több helyszínre kiterjedő

Az építés kiindulási körülményei alapján I. Meglévő épület, építmény, műtárgy Átépítése, átalakítása Bővítése Felújítása Fenntartása, karbantartása Bontása

Az építés kiindulási körülményei alapján II. Új épület, építmény, műtárgy létesítése Lakott/települési területen Zártsorú beépítéssel „foghíj beépítés” Szabadon álló beépítéssel Oldalhatáros beépítéssel

Az építés kiindulási körülményei alapján III. Összefüggő önálló telektömbben közterületen Lakott területen kívüli üres építési területen „zöldmezős beruházás”

Az építési munka terepszinthez való viszonya szerint I. Magasépítés Magasépület Középmagas épület (30 m-ig) Alacsony épület Mélyépítés

Az építési munka terepszinthez való viszonya szerint II. Mélyépítés: Talajmechanika, hidrológia … Magasépítés (középmagas és magasépület): Sokszor építés közben is jelentős esztétikai elvárások Különleges követelmények építés közben Tűzvédelem Az anyagmozgatás sajátos igénye

Az építési munkák építési összértéke alapján I. „Mikroberuházások” < 5 millió Ft Kisberuházások 5 – 25 millió Ft Közepes beruházások 25 – 100 millió Ft

Az építési munkák építési összértéke alapján II. Középnagy beruházások 100-500 millió Ft Nagyberuházások 500 millió – 5 milliárd Ft Kiemelt nagyberuházások > 5 milliárd Ft

Az építési munka szakmacsoportja szerint I. Bontási munkák Tereprendezési munkák Alapozási munkák Szerkezetépítési munkák Szakipari munkák

Az építési munka szakmacsoportja szerint II. Épületgépészeti munkák Vízellátás Csatornázás Gázellátás Távhőellátás Fűtés-szellőzés-hűtés

Az építési munka szakmacsoportja szerint III. Épületvillamossági munkák Erősáramú munkák Energiaellátási munkák Világítási és térvilágítási munkák Villámvédelmi és érintésvédelmi munkák) Gyengeáramú munkák Biztonságtechnika, vagyonvédelem, tűzvédelem Hírközlés, telefon, antennarendszerek Épületautomatika

Az építési munka szakmacsoportja szerint IV. Közmű- és energiaellátási munkák Út- és térburkolat-építési munkák Környezetrendezési és zöldfelületi munkák Technológiai szerelési munkák Ideiglenes hálózatok és létesítmények „organizációs munkák”

Az építési munka szakmacsoportja szerint V. A munkák jelentős része összetett, és számos szakmát felölelő tevékenységek együtteseként végezhető el A komplex projekteknél nagy jelentősége van a szakmai megosztásnak, hiszen az egyes szakmák munkáit többnyire szakalvállalkozókkal végeztetik el