„Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület A BIZTONSÁG ÉS A BIZTONSÁGRA HATÓ TÉNYEZŐK, VALAMINT HAZÁNK KATASZTRÓFA-VESZÉLYEZTETETTSÉGE HALLGATÓI TUDÁSTÁR 1. kötet T2.

Dr. Hornyacsek Júlia Dr. Hornyacsek Júlia A biztonság és a biztonságra ható tényezők, valamint hazánk katasztrófa- veszélyeztetettsége „Biztonságunk Érdekében” Oktatási és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2012. Szerkesztő: Késmárkiné Mach Mária Dr. Hornyacsek Júlia Dr. Hornyacsek Júlia HALLGATÓI TUDÁSTÁR 1. T. 2.b ISSN: ISBN:

Törzsanyag 2. ELŐADÁS Dr. Hornyacsek Júlia

BEVEZETŐ A védelmi tanulmányokat folytatók, – legyen az a védelmi szféra bármely területe – gyakran azzal szembesülnek, hogy a terület folyamatos változása, az új szakmai kihívások megjelenése miatt nem könnyű aktuális és átfogó tananyagot találni a vizsgákra való felkészüléshez, szakmai elmélyüléshez. Ez a sorozat segítséget kíván nyújtani a tanuláshoz. A tárgyköröket törzsanyagra, kiegészítő anyagra, valamint háttéranyagokra csoportosítottuk. A bemutatók a lényeges kérdésekre koncentrálnak, de nem elegendőek a felkészüléshez. További olvasásra, forrásanyagok feldolgozására van szükség. BEVEZETŐ T2. Törzsanyag Olvass utána! H2. Háttéranyag K2. Foglald össze! Háttéranyag

Használati útmutató Az előadás anyagai a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom, valamint a hatályos jogszabályok alapján készültek oktatási célból. A források és a kiegészítő információk a diákon, a diák alatti jegyzet rovatban találhatóak, amely a nézet/jegyzetoldal menüpontra kattintva érhető el. (A nyomtatott változatban az irodalomjegyzékben helyeztük el.) Az ismétlő kérdések megválaszolásával tudja eldönteni, hogy mennyire értette meg az anyagot, továbbhaladhat-e, vagy ismételnie kell. Az előadások külön is értelmezhetőek, de szerencsésebb egymást követően feldolgozni őket. Használati útmutató Minden jog fenntartva.

Katasztrófa-veszélyeztetettsége B, Természeti eredetű veszélyek 2. II. Téma Magyarország Katasztrófa-veszélyeztetettsége B, Természeti eredetű veszélyek Motivációs kérdés: Soroljon fel hazai és nemzetközi nagy katasztrófákat!

2.2.1 Civilizációs katasztrófák fajtái Fő kérdések 2.1 A katasztrófa fogalma, alapvető csoportosítása 2.2. Magyarországot fenyegető katasztrófaveszélyek 2.2.1 Civilizációs katasztrófák fajtái 2.2.2. Természeti katasztrófák fajtái

Magyarország biztonságát veszélyeztető tényezők Ismétlés FENYEGETÉSEK KOCKÁZATOK, KIHÍVÁSOK VÁLSÁGOK VÁLSÁGOK Nem katonai jellegű Katonai jellegű Globális Kontinentális Környezeti és civilizációs kihívások KATASZTRÓFÁK Hogyan okozhat válságot a katasztrófa? A válságok során miért alakulnak ki könnyebben katasztrófák?, Regionális Belső Természeti eredetű Civilizációs eredetű Egyéb veszélyek 8

Katasztrófa fogalma A katasztrófa görög eredetű szó, fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. Ismétlés a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.[1] 2011. évi CXXVIII. törvény*A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról (2011.IX.09 Mutassa be törvény lényegét, felépítését, tartalmát! Miben különbözik a katasztrófa törvényi meghatározása a hétköznapi meghatározástól? 9 9

A katasztrófák csoportosítása 1 Ismétlés I. Eredetük vagy jellegük szerint II. Helyük és kiterjedésük szerint III. Hatáserősség, intenzitás szerint 1. A csoportosítás forrása: Szász József, in Felkészítők könyve 2000. BM OKF A szakemberek nem egységesek abban a kérdésben, hogy mit sorolnak katasztrófák közé, és melyek azok a tényezők, amelyek nem katasztrófák, de katasztrófákat válthatnak ki. V. Időparaméter szerint IV. Tér- és időkoordináták szerint VI. Lakosságfelkészítési szempontból A csoportosítás forrása: Szász József: in: Szerk: Dr. Hornyacsek Júlia Felkészítők könyve, BM OKF 2000. [2] 10

2.2. altéma Magyarországot fenyegető katasztrófa-veszélyek Milyen természeti eredetű katasztrófák vannak? Milyen civilizációs eredetű katasztrófák vannak? Milyen a kárterületük? Hogyan hatnak ezek ránk? 11

milyen természeti eredetű katasztrófák fordulhatnak elő! Vizsgáljuk meg, hogy milyen természeti eredetű katasztrófák fordulhatnak elő! Elemezzük, hogy ezeknek - milyen következménye lehet, - milyen károk keletkezhetnek, milyen kárterület alakulhat ki! A civilizációs veszélyeket A katasztrófa-veszélyeztetettség B, prezentációban találod.

Melyek Magyarország alapvető jellemzői, amelyek befolyásolják a veszélyeztető tényezőket? Ismétlés

Magyarország nem tartozik a kiemelten katasztrófaveszélyes területek közé, de földrajzi elhelyezkedéséből, a lakosság és a települések sűrűségéből, ipari és közlekedési szerkezetéből, valamint a környező országokban bekövetkező események hatásai miatt, számolni kell a lakosság egy részét, vagy egészét fenyegető, jelentősebb anyagi kárral járó veszélyhelyzetekkel. Magyarország Kelet-Közép-Európa, a Kárpát-medence közepén helyezkedik el az Alpoktól, a Kárpátoktól és a Dinári hegységrendszertől körülvéve. Az ország felszínének 73%-a síksági terület, a dombságok 20%-ot foglalnak el és 7%-ot tesznek ki a hegyvidékek. [19]

A lakosság ~10 millió fő, amely 93 ezer km2 területre vonatkoztatva 107 fő/km2 népsűrűségi mutatót jelent. A települések átlagsűrűsége 3,4/100 km2. A lakosság 2/3-a a fővárosban és a városokban él, a munkavállalók 20-25 %-a a lakóhelyéről rendszeresen más településre jár dolgozni (ingázó). Budapest és a vele összefonódott agglomerációs terület túlzsúfolt, aránytalanul nagy szerepet tölt be az ország társadalmi-gazdasági életében. Az öt fokozottan fejlesztett kiemelt központ: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr lélekszáma és vonzáskörzete jelentősen elmarad a fővárosétól. A települések 1/6-a 500-nál kevesebb lakosú aprófalvak, Elsősorban az Alföldön jellemzőek a szórványtelepülések formájában előforduló tanyák, amelyeken közel félmillió lakos él. [19]

2.2.1 Civilizációs katasztrófa-veszélyek A civilizációs eredetű katasztrófák csoportjába azok a katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és a szállítás meghatározott szintje. Kovács Antal - Buzás Tibor: Polgári védelmi ismeretek alapismeretek, önkormányzatok és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség, - Szolnok, 2002. 17. o.[3] A civilizációs veszélyeket részletesen a T2 ea. katasztrófa-veszélyeztetettség B, prezentációban találod. Fogalmazza meg, hogy mi a civilizációs katasztrófa veszély!

2.2.2 Természeti eredetű katasztrófa-veszélyek A természeti eredetű katasztrófák csoportjába azokat a katasztrófa-típusokat soroljuk, amelyek általában emberi beavatkozás nélkül, a természeti erők hatására alakulnak ki. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a természet erői a környezetbe történő helytelen emberi beavatkozások miatt idéznek elő katasztrófákat. [4] Fogalom Forrás: Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, a települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. "Biztonságunk érdekében" Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. pp.1-100 ISBN: 978-963-08-2606-8 [4.a]

Melyek a főbb természeti katasztrófa- veszélyek?

a, Földrengés- veszélyetetettség A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása, amely a Föld szilárd burkát alkotó kőzetekben felhalmozódott feszültség által okozott hirtelen elmozdulás következménye. [4] Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás: Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. december 21. [5]

A Kárpát-medence földrengései 456-2004. [5.a]

Földrengésveszély Eger térsége Móri árok Jászberény felé húzódó vonal Balaton-vonal Sorolja fel, hazánk mely vonulatain fordulnak elő nagyobb földmozgások. Zágráb-Zemplén-vonal 2017.04.03. 21 21

A földrengéseket lehet előre jelezni. Egzakt, mérhető, műszeres előrejelzés; Megfigyelésen alapuló előre-jelzések: Állatok viselkedése (patkányok, kutyák, békák stb.) Természet változásai (visszahúzódó tenger stb.) Milyen előrejelzési módokat ismer?

[5.b] Hogyan viselkednek az állatok földrengés előtt? 23

Mérhető szeizmológia előrejelzések Szeizmográf a földrengések erősségének mérésére használt készülék. A szeizmográfok olyan elven működnek, hogy egy a kerethez lazán rögzített tehetetlen test és a földdel együtt mozgó keret relatív elmozdulását mérik. A jeleket felerősítik és papírra vagy számítógépre rögzítik. Mi a szeizmográf? Mi a rendeltetése? Hogyan működik?

A szeizmográf fejlődése Ladó Attila: Szeizmográfok, a földrengések mérésére alkalmas berendezések http://users.atw.hu/kornyezetunk/foldrengesek/szeizmograf.htm 2012. 02.03. Vertikális és horizontális szeizmográf működési elve Mindkét berendezés a tömeg tehetetlenségének elvén alapul: mind a rugóra függesztett test, mind a vízszintes inga tehetetlenségénél fogva igyekszik helyben maradni amikor az alatta lévő föld megmozdul Képforrások jegyzetben [6]

A földrengés ÉRTÉKELÉSE A Richter-skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (magnitudót, méretet) adja meg. Az MSK-64 skála egy 12 fokozatú intenzitás-skála. A földrengések erősségét tapasztalati úton, a földrengés által végzett pusztításból vezeti le. Jellemzése kiterjed a természeti jelenségekre, az építmények pusztulásának mértékére, az emberek érzeteire és környezetére. [4] Milyen földrengés értékelési módokat ismer?

A földrengés következményei - általános (elsődleges) - másodlagos pusztító hatások

A földrengések kárterületeinek jellemzői: Laqulia Olaszország földrengés 2009. Összetett, kiterjedt kárterület, nagy veszteségek, bonyolult mentési folyamat. [6.a]

Földrengések elsődleges pusztító hatásai Épületek rombolódása:  lakóépületek  közművek: (energia és víz hiány)  veszélyes üzemek: (tűz és robbanás veszély vegyi/nukleáris szennyezés) Közlekedési utak és hidak sérülése:  mentési  szállítási  ellátási Természetes vizek szintemelkedése:  árvíz  belvíz  karsztvizek elzáródása, felszínre törése Bányák, barlangok, tárók beomlása:  emberi, anyagi veszteség Földcsuszamlás, hegyomlás, talajszerkezet változás: törmelék, és iszapár kialakulása problémák Ismertesse a földrengés elsődleges hatásait!

Ipari üzemek robbanása és tüzek kialakulása A katasztrófavédelmi feladatok szempontjából fontos elsődleges pusztító hatások: Utak, közlekedési csomópontok árvízvédelmi műtárgyak és közművek sérülése, károsodása Ipari üzemek robbanása és tüzek kialakulása Veszélyes anyagok szabadba jutása Ismertesse a katasztrófavédelmi szempontból fontos hatásokat. Talaj felszíne, a folyók medrének károsodása Építmények és épületek romosodása, károsodás a légkör nagyfokú szennyeződése. Sok sérült és áldozat. 30

A katasztrófavédelem szempontjából fontos másodlagos pusztító hatások Víz, fűtés, áram és gáz-szolszolgáltatás hiánya miatt, az életfeltételek megszűnése Tömeges sérülések A mélyen fekvő területeken áradások és vízelöntések kialakulása. (szökőár) Nagyfokú fertőzésveszély Kitelepítés végrehajtása, a közbiztonság gyengülése, pánik kialakulása [6.b] Egészségügyi ellátási problémák Melyek a másodlagos pusztító hatások földrengés során? Ipari üzemek, nukleáris létesítmények sérülése Környezetkárosodás

Földcsuszamlás Partfalomlás Talajroskadás b, Egyéb földmozgások Átázott földrétegek elmozdulása (agyag) Hegyköz, Börzsöny, Hollókő Partfalomlás Löszös talaj omlása, Magyarország 1/3-a Duna mente, Tolnai, Somogyi, Baranyai dombság, Balaton Talajroskadás Geológiai és hidrotermális üregek Budapest, Eger, Pécs Sorolja fel, a földrengésen kívül milyen egyéb földmozgásokat ismer. Mondjon rá példát, mely területen jellemzőek ezek a jelenségek. [6.c] 32 32

ÁRVÍZ BELVÍZ HELYI VÍZKÁR C, [6.d] Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó szintje megemelkedik, és a folyó kilép a medréből, elönti a környező településeket. Ennek során, hidrodinamikai erejével rombolja az épített környezetet, áztató hatásával pusztítja a talaj termőrétegét, és csökkenti az épületek állékonyságát. [4] Az árvíz által veszélyetetett: 800 település, 2,5 millió lakos 1,8 millió hektár termőterület, a vasútvonalak 32%-a a közutak 15%-a 1000 ipari üzem Fogalmazza meg, mit értünk árvíz, belvíz, helyi vízkár alatt. Soroljon fel számottevő árvizeket. Ismertesse a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről jogszabály felépítését, lényegét. Sorolja fel az árvízkészültségi fokokat és azok ismérveit. Sorolja fel milyen belvízrendszereket és védelmi szakaszokat ismer. (fenti jogszab. 2. sz. melléklete) Véleménye szerint milyen védelmi intézkedésekre van szükség árvíz, belvíz esetén? 33

[7] 34

[8] BM OKF forrás 206. 35

feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia [9] Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás:Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia [9]

BELVÍZ, HELYI VÍZKÁR Belvizek kialakulásáról akkor beszélünk, [10] Belvizek kialakulásáról akkor beszélünk, ha a talaj vízszintje megemelkedik,a mélyen fekvő területeken összefüggő vízréteget hoz létre, továbbá, ha a hirtelen lezúduló csapadék,vagy a tavaszi olvadás okozta vizek elvezetése nincs megoldva, ezáltal tartósan elönti az adott területeket. [4] Mi a belvíz, milyen hatása van?

feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia [9] Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás:Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia [9]

Következmények árvíz, belvíz esetén - általános (elsődleges) - és másodlagos pusztító hatások jelentkeznek

Hidromechanikai hatás: Ütőhullám: A rövid idő alatt, nagy sebességgel lezúduló, nagy tömegű víz által keltett jelenség. - völgyzáró gátak,rombolódása, - duzzasztóművek sérülése, - árvízvédelmi műtárgyak, berendezések meghibásodása. A víz áramlásából adódó mechanikai hatás: - tárgyak elsodrása,épületek, - műtárgyak rombolása, - fák kidöntése. [11] [12] Mi az elsődleges hatása az árvíznek?

Az elöntés és a belvizek hatása: áztató hatás: épületek, építmények, műtárgyak rongálódásához vezet Talajmozgás: épületek elcsúszása, megsüllyedése, közmű-, út-, vasúti károk vegyszerek kimosódása: környezetkárok, ivóvízszennyezés természet károsodása: élőhelyek, állatok pusztulása emberi áldozatok: meghűlés, fulladás összetett veszélyforrások: fertőzés, járvány Mi lehet a másodlagos hatása az árvíznek, belvíznek? [10]

d, Egyéb természeti eredetű veszélyek 42

e, Szélsőséges időjárási körülmények 1. [14] SZÉLVIHAR [13] TARTÓS HIDEG, JÉG, HÓ Mi a következménye a rendkívüli esőzésnek, havazásnak, szélviharnak,? [15] 43

A szélsőséges időjárás kárterülete 1. A szélvihar fákat csavarhat ki, leszakíthatja az épületek és egyéb műtárgyak részeit, az elektromos vezetékeket, betörheti az ablakokat, oldalsó támfalakat, homlokzati falakat dönthet le. A nagy erejű szelek főleg a tetőszerkezeteket és azok héjazatait károsíthatják. A tetőszerkezetben a kötőelemek és tartószerkezetek nem bírják a megnövekedett szélterhelést, ezért deformálódnak, tönkremennek. Gyakori hatás, hogy a rögzítetlen szerkezetek ledőlnek, és maguk alá temetnek tárgyakat, sokszor embereket is. A kialakuló vihar függ az uralkodó széliránytól, a szélcsatornák esetleges kereszteződésétől is. Viharos széllel, esetleg tornádóval az egész ország területén számolni kell. [4]

[8.] Forrás: BM OKF VK

Aszály, Erdő- és bozóttüzek Veszélyei súlyosan hatnak a környezetre, az emberre az állatvilágra Miért veszélyesek az erdő és bozóttüzek? Mondjon példát ilyen eseményekre. Milyen megelőzési tanácsokat adna a lakosság részére? [16] 46

e, Szélsőséges időjárási körülmények 2. Özönvíz-szerű esőzés Képforrás http://landdie.freeblog.hu/archives/2008/09/01/Noe_kuzdelme_a_se_nem_sos_se_nem_edes_Ozonviz_tetejen/ http://landdie.freeblog.hu/archives/2008/09/01/Noe_kuzdelme_a_se_nem_sos_se_nem_edes_Ozonviz_tetejen/ Itt az első trópusi vihar http://naturesfury.freeblog.hu/archives/2008/05/ [17] [18] Komoly anyagi károkat és fertőzésveszélyt jelent.

A szélsőséges időjárás kárterülete 2. Az eső árkokat, üregeket alakíthat ki, betörhet a pincékbe, eláztathatja az épületek tartószerkezeteit, melynek következtében az épületek megsüllyedhetnek, leomolhatnak. Esetenként az esőzés háborús lövedékeket, robbanó szerkezeteket moshat ki a talajból. A jégverés, a lehulló jegek méretétől függően, szintén nagy pusztítást tud végezni az épületek tető- és üvegszerkezeteiben, a gépkocsikban, tönkreteheti a fákat, a növényeket és a mezőgazdasági termést. Ez utóbbi további gazdasági problémákat okozhat. Az extrém viharok és esőzések, közvetett hatásként megbéníthatják a közlekedést, károsíthatják a közműveket, így zavarokat okozhatnak az energia-ellátásban is. A nagymennyiségű eső fellazíthatja a talaj szerkezetét, melynek következtében földcsuszamlások, partfalomlások keletkezhetnek. [4]

Állatok kártevése Növényvilág káros jelenségei Humán veszélyek Biológiai jelenségek Állatok kártevése Túlszaporodás (Sáskajárás, rágcsálók, madarak, stb.) Undorkeltő gazdasági kártevők Járványok Növényvilág káros jelenségei Humán veszélyek Járványok Túlnépesedés Sorolja fel a biológiai katasztrófák típusait. Mondjon példát rájuk. Véleménye szerint miért rendkívül veszélyes a kártevők elszaporodása? Milyen tanácsot adna a lakosságnak influenzajárvány idején? Károsítók pusztítása Túlburjánzás Betegségek (pl. tűzelhalás) 49

Összefoglalva: Magyarország nem tartozik a nagy katasztrófa-veszélyeztetettségű országok közé, néhány civilizációs és természeti katasztrófával azonban számolni kell. A természeti eredetű veszélyek közül a földrengés, árvíz, belvíz, a szélsőséges időjárási jelenségek és a biológiai jelenségek okozhatnak katasztrófákat. A katasztrófák következményei a településeken jelennek meg, amelyeknek fel kell mérniük a kockázataikat, ezeket elemezniük és értékelniük kell. A védelmi rendszereknek és a településeknek fel kell készülniük a kockázatokból adódó rendkívüli események kezelésére. Jogszabályi források: 234/2011. Korm. rendelet, 2011.CXXVIII. tv. Mely jogszabály fogalmazza meg azokat a veszélyeztető tényezőket, amelyek alapjána a katasztrófaveszély vagy a veszélyhelyzet kihirdethető?

Veszélyeztetett települések Magyarországon Ön szerint mi következik abból, hogy Magyarország sok települése veszélyeztetett valamilyen szempontból? Ön szerint fel vannak-e az érintett állampolgárok, a települések készülve minden veszélyre, önmaguk mentésére? Ön szerint milyen honfitársaink veszélytudata? Ön mit tenne annak érdekében, hogy a lakosság veszélytudatosabban éljen? 51 51 51

Felmerül a kérdés: Mi a katasztrófák következménye? Milyen védelmi rendszert működtet Magyarország ezek ellen? Hol a helye a a katasztrófák elleni védekezésnek a rendszerben? Fel vagyunk-e készülve? Ezekre a kérdésekre a 3-4.törzsanyagban talál választ.

ÖSSZEGZÉS 1. Összességében megállapítható, hogy a mai felfogás szerint a korszerű biztonság átfogó jellegű, oszthatatlan és messze túlmutat a katonai erőn. A biztonság korszerű értelmezéséből következik, hogy Magyarország biztonsága szoros összefüggésben van a kelet-közép-európai térség, valamint a kontinens biztonsági helyzetével. Ezen túlmenően hatással vannak rá a globalizációból adódó transznacionális jellegű kockázatok, valamint a különböző típusú katasztrófák is, amelyek a települések életében is megjelenhetnek.

ÖSSZEGZÉS 2. A stratégiai kutatásokkal foglalkozó szakemberek elemzése alapján, az ezredforduló után a globalizáció térhódításával, és a rendszerváltással összefüggően az új kihívások és veszélyforrások alapvetően három csoportba sorolhatók: globális, regionális és helyi kockázatok, veszélyek és kihívások. Ezek között szerepelnek a katasztrófák is.

ÖSSZEGZÉS 3. Magyarország komplex biztonságának vizsgálata során, a kihívásokon belül számolni kell az ország katasztrófa-veszélyeztetettségével. Földrajzi helyzeténél fogva Európában egyedülálló helyzetben van, ami meghatározza a katasztrófa-veszélyeztetettségét is. Alapvetően civilizációs és természeti eredetű katasztrófákkal kell számolnunk, amelyek hatása a településeken jelenik meg. A védelmi rendszereknek és a településeknek fel kell készülniük a katasztrófa-veszélyekre is. xxx

Kérdések 1. Ismertesse a katasztrófa fogalmát, fajtáit, következményeit! Milyen Magyarországra ható katasztrófa- csoportokat,katasztrófa-típusokat ismer? Foglalja össze a természeti katasztrófák típusait, azok következményeit, a különböző típusok kárterületének jellemzőit, valamint a várható teendőket!

Köszönöm a figyelmet! Jó tanulást!

Irodalomjegyzék 1 [1] 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról (2011.IX.09) 3. § [2] Szász József: A katasztrófák típusai, Szerk: Dr. Hornyacsek Júlia Felkészítők könyve, BM OKF, Budapest, 2000. [3] Kovács Antal - Buzás Tibor: Polgári védelmi ismeretek alapismeretek, önkormányzatok és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség, - Szolnok, 2002. 17. o. [4] Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, a települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. "Biztonságunk érdekében" Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. pp.25-32. ISBN: 978-963-08-2606-8 [4.a] 43. Szélvihar tombolt Los Angelesben MTI/AP http://hvg.hu/vilag/20111202_szelvihar_los_angeles (letölt: 2012.03.12.) [5] Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás: Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. december 21. [5. a]A Kárpát-medence földrengései, Forrás: Mekkora eséllyel dől romba a háza? http://index.hu/tudomany/foldreng8114/ (letölt: 2012.03.12.) [5.b] A földrengések előrejelzése . (letölt: 2012.03.12.) http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=19:a-foeldrengesek-elrejelzese&catid=1:altalanos-fogalmak&Itemid=23

Irodalomjegyzék 2 [[6] Ladó Attila: Szeizmográfok, a földrengések mérésére alkalmas berendezések http://users.atw.hu/kornyezetunk/foldrengesek/szeizmograf.htm (letölt: 2012.03.12.) [6a] Földrengés ijesztgeti a G8 résztvevőit, MTI 2009.07.03 http://www.origo.hu/nagyvilag/20090703-foldrenges-laquila-nehany-nappal-a-g8csucs-elott.html 2012. (letölt: 2012.03.12.) [6b] Tízezren tűntek el Minamisanriku kikötőváros lakosai közül, robbanás történt a fukusimai atomerőműben, Készítette: MTI, nincs megnevezve (letölt: 2012.03.12.) Forrás: http://www.bevezetem.hu/cikk/roviden-japan-foldrenges-szombati-esemenyeirol [6c] földcsuszamlás: (letölt: 2012.03.12.) http://www.fenntarthatofejloves.net/wp-content/uploads/2007/08/foldcsuszamlas_la2.jpeg [6d] árvíz Budapest, http://www.mommo.hu/media/arviz_-_Budapest2006 (letölt: 2012.03.12.) [7] [8] ] BM OKF VK archívum 2009. www.katasztrofavedelem.hu [9] Szarka Zsolt: Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése, - felkészítő előadás BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia [10] Hogyan tüntessük el az árvíz és belvíz utáni romokat? Mire figyeljünk? http://ingatlan.net/magazin/2010/06/hogyan-tuntessuk-el-az-arviz-es-belviz-utani-romokat-mire-figyeljunk/(letölt: 2012.03.12.)

Irodalomjegyzék 3 [11] Sorra dőlnek össze a vízben álló házak Edelényben és Felsőzsolcán MTI 2010. 06.04., http://www.origo.hu/itthon/20100604-katasztrofalis-a-helyzet-a-bodva-gatszakadasa-miatt-arvizhelyzet-eszakmagyarorszagon.html (letölt: 2012.03.12.) [12] . Országos gyűjtés az árvízkárosultakért(letölt: 2012.03.12.) MTI 2005. 05. 02. 14:34 http://kurir.florka.hu/taxonomy/term/27/0?page=23 [13] Földön kívüli viharok http://viharsarok.repeta.hu/foldon_kivuli_viharok letöltés: 2012. jan.31. [14] MTI /EPA Ralf Hirschberger: Hófúvásban halad egy személygépkocsi a bajosországi Wenglingenben In: Szerző: Ambrózai Zsuzsanna-Pum András: Visszatért a tél Európa-szerte 2010.03.09 (letölt: 2012.03.12.) http://www.vasnepe.hu/fooldal-legfrissebb_hirek/20100309_tomegbaleset_es_ho [15] Tömegkarambol színhelye a 93-as autópályán a dél-németországi Schwandorf közelében március 6-án, miután több mint 40 gépjármű futott egymásba a jegesedés következtében. Fotó: MTI/EPA u.ott. (letölt: 2012.03.12.) [16] Tizenhét helyen ég az erdő Olaszországban, MTI, 2009.07.25. http://www.metropol.hu/cikk/437802 [17] malackák, http://landdie.freeblog.hu/archives/2008/09/01/Noe_kuzdelme_a_se_nem_sos_se_nem_edes_Ozonviz_tetejen/ (letölt: 2012.03.12.) [18] Itt az első trópusi vihar http://naturesfury.freeblog.hu/archives/2008/05/ (letölt: 2012.03.12.) [19] Dr. Tóth Rudolf: Oktatási anyagok ppt. 02.02. tárgykör 2-3. dia Ábrák: clipArt 2011-2012., valamint a szerző korábbi művei xxx