Dr. Rakonczai János SZTE j.rakonczai@geo.u-szeged.hu KLÍMAVÁLTOZÁS: ILLÚZIÓK ÉS VALÓSÁG Van-e, lehet-e átfogó válasz a klímaváltozásra? Dr. Rakonczai János SZTE j.rakonczai@geo.u-szeged.hu

Divatos dolog a klímaváltozással és következményeivel foglalkozni. Valós-e a probléma? Ismerjük-e (és főként a döntéshozók) a nálunk is tapasztalható, jól mérhető következményeket? Tisztában vagyunk-e vele hogyan alkalmazkodhatunk a változásokhoz? Van-e az emberiségnek kimutatható hatása a légkörre? 2008 Budapest

Van-e globális felmelegedés/melegedés?

A LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE, IDŐBELI VÁLTOZÁSA Ezzel összefüggésben a hőmérsékletek is változtak – a változásnak természeti okai voltak és lehetnek a jelenben is.

A hőmérséklet-változás háttere: az üvegházhatás

A legfontosabb üvegházgázok mennyiségének változása

A fontosabb üvegházgázok arányai (egyenértékre átszámolva) a kibocsátásban (A) és a légkör felmelegítésében (B) 2007-ben (a vízgőz nélkül)

A globális felszíni hőmérséklet alakulása éves és tízéves átlagok alapján (1880-2005)

Az IPCC legújabb, 2008-as értékelése szerint B1-600 ppm, A1B-850 ppm, A2-1250 ppm

Globális következmények 1. Az átlagos évi csapadék trendje 1900-2000 Sivatagosodási folyamatok világszerte

Globális következmények 2. A jeges területek változásai Sarkvidékeken – az állandó jég csökkenése Gleccserek visszahúzódása Szárazföldeken – talajfagy csökkenése, hóhatár emelkedése, A gleccserekben tárolt átlagos vízmennyiség éves változása (km3) A nyári állandó jég kiterjedése az Északi-sark vidékén 1978-2008

Globális következmények 3. A világtenger szintváltozása A világtenger 1 méteres szintemelkedése által veszélyeztetett terület, népesség és gazdasági érték kontinensenként A tengerszint emelkedése száz év alatt 20 cm! De csak a grönlandi jég elolvadása 7 métert jelentene.

Globális következmények 4. Szélsőségesebb időjárás, szaporodó katasztrófák A nevet kapott és ezen belül a hurrikánná erősödött szélviharok száma az észak-atlanti térségben (1945-2005) A természeti katasztrófák által okozott kár, és annak trendje 1950 és 2007 között (milliárd dollár)

És ha az előzőek nem voltak meggyőzőek

És ha az előzőek nem voltak meggyőzőek

A GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK FONTOSABB HAZAI VONATKOZÁSAI Sok hatás – sokk hatás (2006. augusztus 20) Szárazodó Duna-Tisza köze Szélsőségesebb időjárás Árvizek, belvizek

Magyarország csapadékviszonyai és annak trendje Magyarország hőmérséklete és a változás trendje a 20. században Magyarország csapadékviszonyai és annak trendje 1901-2009 (mm) A gond ezekkel, hogy nagy ingadozásokat mutatnak! Keressünk olyan mutatókat, amik jobb trendet mutatnak – és objektívek, mérhetőek! Talajvíz, biomassza, talaj, táj

Szárazodó Duna-Tisza közi hátság? Az 55-ös út Mórahalomtól K-re 2010. június 3. A Duna-Tisza közi hátság Jánoshalmától É-ra

De ugyanezen a napon Borotától ÉNy-ra

2000 Kb. 1000 – 1500 km2-en alig visszafordítható folyamat 2003

Talajvíz-változás Bócsa Borota

Az idei belvizeket nem kellene a klímaváltozás nyakába varrni minden áron! Táji léptékben kisebb volt a vízborítás, mint az elmúlt évszázad legszárazabb évében, 2000-ben!

Akkor mi volt/van most? Országos adatok alapján: 2009 július-szeptember -60mm 2009 október-december +70mm Mórahalmi csapadék adatok 1999: 845 mm 2000: 246 mm 2010 január-június: 540 mm

Vissza a klímaváltozáshoz! Aszály vagy szárazodás? Azaz a természetes változékonyságba könnyen beilleszthető-e a változás, vagy tartósabb trendszerű változás részesei vagyunk?

Mit „szól” ehhez a táj …? … és az ember?

Biomassza változása

2003

A klímaváltozás nem egyenlően érinti területeinket! Összehasonlító területek Ez lehetőséget teremthet a tájak klímaérzékenységének meghatározására (tájökológiai vizsgálatokkal kiegészítve). Cél egy klímaérzékenységi térkép elkészítése az Alföldre, mint a változásokban leginkább érintett tájra.

Talajváltozás

A VEGETÁCIÓ VÁLTOZÁSAI Nem nyilvánvaló következmény sor CSAPADÉK CSÖKKENÉSE ↓ TALAJVÍZ TARTÓS VÁLTOZÁSA TALAJOK ÁTALKULÁSA A VEGETÁCIÓ VÁLTOZÁSAI TÁJVÁLTOZÁS Már negyedszázad alatt is már jelentős változások!

Hogyan alakul a klímánk a jövőben?

És a közelebbi jövőben? (A most kiadott MTA összefoglaló alapján)

Mit tehet a gazdálkodás? Valós, aránylag gyorsan megvalósítható alkalmazkodás a klímaváltozáshoz (az EU egyik új klímastratégiai eleme). Vízvisszatartás – ahol lehet (minden vízkészletet az ökológiai szempontokat is figyelembe véve) és folyók mellett – azok vízkészletére alapozva – öntözés. Víz/talajnedvesség megőrző gazdálkodás!! Az esetek többségében nem működik „az apáink is ezt csinálták és ráadásul jól csinálták” stratégia. A szárazodó klímához kell alakítani a szántóföldi gazdálkodás műveleteit: pl. tarlóhántás, szántás ideje, növényvédelmi technológiák (vegyszeres vagy kapálásos módszer). Fel kell készülni az új típusú kártevők szerepének erősödésére. Fontos az ilyen jellegű szakmai tájékozódás.

Nem! Rendszeresen visszatérő téma: Kell-e Duna-Tisza csatorna a homokhátság vízhiányának enyhítésére? Miután a kritikus területet éppen nem érintené. De a közgazdasági és környezeti hatásokat sem szabad csak egyoldalúan figyelembe venni. Nem!

Árvíz és klímaváltozás Az árvíz a mérsékelt égövi folyók természetes jelensége, de …

… az elmúlt évtizedekben hazánkban néhány „új” sajátossága is megfigyelhető: bármikor előfordulhat, az árvízi szintek már messze nem csak a vízhozamoktól függ … Így nem csak a klímaváltozás az oka az árvízi problémáinknak!

Összegzésként: Részletesebb felbontásban még nincsenek megfelelő klíma-modelljeink. A klímaváltozás esetleges hatásait inkább csak sejtjük, kevés a jól megfogható trendszerű, és bizonyítottan a klímaváltozáshoz köthető változás (ami van, annak szerepe elsikkadni látszik). A változások nem azonos mértékben érintik hazai tájainkat! (Meg kellene határozni tájaink „klímaérzékenységét”! – vannak ötleteink) A klímaváltozás nem lehet ürügy indokolatlan beavatkozásoknak! Azaz átfogó válaszok a klímaváltozásra nincsenek, nem is lehetnek – azokat vélhetően területileg differenciáltan kell megkeresnünk!

Köszönöm a figyelmet!