2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 1 NEMZETKÖZI TARTALOMIPAR ÁGAZATOK ÉS TRENDEK 9. előadás

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 2 Tantárgy leírása - - A tantárgy: a tartalomipar meghatározásával, területeivel és az iparágnak a gazdasággal, a kultúrával való kapcsolataival foglalkozik. - Bemutatja az iparág hatását az információs társadalom fejlődésére. - - Kiemelten területe a tantárgynak a tartalomipari szolgáltatások könyvtári használata.

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 3 A tantárgy témakörei 1./ 1./ a tartalomipar fogalma (szerzői jogi iparágak, kreatív-, médiaipar stb.); 2./ a tartalomipar gazdasági, kulturális szerepe; 3./ a tartalomipar területei és a tantárgy ismeretének, alkalmazásának szemeszter végi értékelése 4./ a tartalom megjelenítése (animáció, sajtó, műalkotás..); 5./ az ipar szereplői (előállítók, aggregátorok, terjesztők, felhasználók); Könyvtári innovációs projektötlet kidolgozása folyamatos

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 4 A tantárgy témakörei (2.) 6./ a végkészülékek (web, video, mobil, stb.) fontossága; 7./ a kiemelt tartalomipari ágazatok (internet tartalomszolgáltatások, eLearning, eKormányzat, eEgészség, stb.) szerepe az információs társadalom fejlődésére; 8./ e-Gazdaság, e-Befogadás (eInclusion) és a tartalomipar kapcsolata; nov. 9.

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 5 A tantárgy témakörei (3.) 9./ a tartalomipar és a szerzői jog kölcsönhatása, az iparág adat- és fogyasztóvédelmi kérdései, Év Honlapja közös bírálat; nov /az infószabadság törvény hatása közadatok újrahasznosítására; nov /a tartalomipari szolgáltatások tervezése, fejlesztése és terjesztése, felhasználása a könyvtárakban; folyamatos, befejezés/értékelés nov /a tartalomipar fejlődési trendjei. nov /kollokviumra felkészülés dec. 7.

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 6 1./ A tartalomipar fogalma A hagyományos és az elektronikus digitalizált tartalmak (művek, termékek, szolgáltatások stb.) fejlesztésével, terjesztésével és fogyasztásával foglalkozó iparágak összességét nevezzük tartalomiparnak. Röviden: A tartalomipar, a világnak digitális térbe helyezését és annak használatát valósítja meg. Magyar Tartalomipari Szövetség – MATISZ meghatározása.

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 7 A jó gyakorlat/best practice bemutatása a MATISZ által szervezett versenyművein keresztül: n n e-Kormányzat, n n e-Egészség, n n eLearning, e-Gazdaság – e-Kereskedelem, n n e-Befogadás/eInclusion; n n egyéb fontos szerzői jogi területek: pl.: hírportálok, videó feltöltők, játékok, n n közösségi weboldalak, új típusú szerzőiség, 7./ A kiemelt tartalomipari ágazatok szerepe az információs társadalomra

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 8 Biztonságos elektronikus kereskedelem, az iparág adat- és fogyasztóvédelmi kérdései: Minősítő-vitarendező szolgáltatás 8./ A kiemelt tartalomipari ágazatok: e-Gazdaság, e-Kereskedelem,

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 9 eBefogadás-eInclusion n n n n n n n n n n IT mentor tematikus hálózat tentITMentor&content=temhalo 8./ A kiemelt tartalomipari ágazatok: eInclusion,

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 10 A kreatív iparágak azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. A kreatív ipart 12 szektor alapján határoztuk meg, ezek a következők: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, könyvkiadás, zene, előadó-művészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés és divattervezés, művészeti és antik piac, valamint a kézművesség. 9./ A tartalom-, kreatívipar és a szerzői jog kölcsönhatása (1.)

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 11 A kreatív iparágak 2002-ben gazdasági teljesítményük értéke, a foglalkoztatottak létszáma alapján jelentős súlyt képviseltek a magyar gazdaságban. A kreatív iparágak együttes bruttó hozzáadott értéke 987 milliárd Ft-ot képviselt, ami a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 6,67%- ával volt egyenlő. A kreatív iparágakon belül az elsődleges szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értéke 2002-ben 586 milliárd Ft-ot tett ki, ami a nemzetgazdasági GDP 3,96%-ának felelt meg. 9./ A tartalom-, kreatívipar és a szerzői jog kölcsönhatása (2.)

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 12 Az elsődleges szerzői jogi ágazatok alapvetően a kulturális szférát és a szoftveripart foglalják magukban. A következő ágazatok tartoznak ebbe a csoportba: n sajtó és irodalom, n zene, színművek, opera, n filmalkotás és videó, n rádió és televízió, n fotóművészet, n szoftver és adatbázis, n vizuális és grafikus művészet / képző- és iparművészet, n hirdetés, reklám, n közös jogkezelő szervezetek. 9./ A tartalom-, kreatívipar és a szerzői jog kölcsönhatása (3.)

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 13 Az összes kreatív iparágak 6,67%-os, ezen belül az elsődleges szerzői jogi ágazatok 3,96%-os GDP-beli súlya olyan gazdasági ágazatok teljesítményével állítható párhuzamba, mint a gépipar (7,53 %), a vegyipar (4,43%), az építőipar (5,32%). Az elsődleges szerzői jogi ágazatok által előállított bruttó hozzáadott érték meghaladja mind a textilipar (1,26%), mind a kohászat, fémfeldolgozás (1,79%), mind a villamosenergia-ipar (2,98%), mind az élelmiszeripar (3,55%), mind a mezőgazdaság (3,68%) hozzáadott értékét. 9./ A tartalom-, kreatívipar és a szerzői jog kölcsönhatása (4.)

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 14 Könyvtári innovációs projektötlet kidolgozása 5. rész Probléma megoldás: • kinek, mit? hol? mikor? • hogyan? • kivel? • mennyiért? • miből?

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 15 Könyvtári innovációs projektötlet kidolgozása 5. rész A/ Globális változat (Digital for all) A jelnyelv és a tartalomipar alkalmazásával, egy új típusú, közlési módszer/eszköz rendszer fejlesztése, amely a digitalizált műalkotásokat széles körben –nem csak a hallássérültek számára- élvezhetőbbé, interaktívan fogyaszthatóbbá teszi.

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 16 A/ Globális változat (Digital for all) megvalósítása Technológia: a tartalmat egyidejű, több rétegű de kívánság szerinti összetételű megjelenítésének lehetősége. Rétegek: videó, felírat (többnyelvű), jeltolmács, narrátor, zene vizuális és/vagy rezonancia alapú megjelenítése, Braille-írás, mi még? Könyvtári innovációs projektötlet kidolgozása 5. rész

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 17 Könyvtári innovációs projektötlet kidolgozása 4. rész B/ Könyvtári változat • Igényfelmérés (hátrányos helyzetűek), • Katalógusok (link, termék, szolgáltatás), • Helyi adaptációk (TV stúdió, múzeum stb.), • Amatőr színjátszók; • Kommunikációs felsőfokú képzések.

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 18 Könyvtári innovációs projektötlet kidolgozása 5. rész B/ Könyvtári változat megvalósítás • hangos-könyv vizualizálás, • hang-szövegváltozat ( megjelenítése, többnyelvűség;

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 19 Könyvtári innovációs projektötlet kidolgozása 5. rész B/ Könyvtári változat megvalósítás • Jelnyelvi tolmács –könyvtáros (Berta Erzsébet); •Emberi kommunikációt felismerő eszköz (Varga László); •Filmarchívum feliratozása/jelölése (Molnár Sándor);

2009. november 9. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 20 Dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari Szövetség – Az előadás forrás anyagai megtalálhatók a Kreatív Iparágak Platform honlapján