Dr. Dióssy László c. egyetemi docens Ismertesse a kiemelt hulladékáramokat és azok kezelését! Jellemezze a hasznosítható hulladékfrakciók kezelését!

Csomagolási hulladékok 94/2002 ( V.5.) Korm. Rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 1995 évi LVI. Törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról helyett a 2011. évi LXXXV.tv. További kötelezettséget jelent a csomagolási hulladékra vonatkozóan is a 2008/98/EK irányelv amely szerint 2015-ig szelektív hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani legalább a következők esetében: papír, fém, műanyag és üveg 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék, illetve lehetőség szerint egyéb forrásokból a háztartásokból származó fenti hulladékáramokhoz hasonló hulladék estében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50 %-ra kell növelni

Gumiabroncs 20/2006. KvVM rendelet szerint: Tilos lerakni a hulladékká vált gumiabroncsot, illetve az aprított hulladék gumiabroncsot, kivéve a kerékpár-gumiabroncsot és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsot. A jogszabály előírja továbbá a visszavételi kötelezettség bevezetését 2013-ig Visszavételi kötelezettség bevezetése 2012-től.

Elemek, akkumulátorok Három alapvető elem és akkumulátorkategóriát különböztetünk meg: hordozható, ipari és gépjármű akkumulátorok. Hordozható elemek és akkumulátorok: Az irányelv visszagyűjtési kötelezettséget ír elő,hordozható elem-akkumulátorokból 2012-re 25%-ot, míg 2016-ra 45%-ot.

Ipari és gépjármű elemek és akkumulátorok: Az ipari és gépjármű akkuk esetében teljes körű visszagyűjtési kötelezettség van, ezen hulladéktípusok hulladéklerakóban vagy elégetés útján történő ártalmatlanítása tilos. Az egyszer használatos elemek helyét fokozatosan átveszik az újratölthetőek, ennek következtében szintén csökken a hulladékmennyiség. A hazai akkumulátorhulladékot külföldi ólomkohókban – Ausztria,Bulgária, Csehország, Szlovénia – dolgozzák fel.

Elektromos és elektronikai berendezések Az elektronikai és elektromos hulladékok szelektív gyűjtése különösen fontos, mert olyan anyagokat tartalmaznak, melyek komoly veszélyt jelentenek környezetünkre és egészségünkre. Ha szelektíven gyűjtjük őket, akkor a bennük lévő hasznosítható anyagok újrahasznosításra kerülnek, a veszélyes anyagokat pedig speciálisan kezelik.

Kiemelt hulladékáramok Elektromos és elektronikai berendezések Az e-hulladékok csoportjai: Háztartási gépek: A háztartásban használt elektromos árammal működtetett eszközök (pl.: hűtőgép, mosógép, mikrohullámú sütő, kenyérpirító, porszívó, stb.). Szórakoztatóelektronikai berendezések: Hang vagy kép jelek rögzítésére, vagy lejátszására alkalmas eszközök (pl.: rádió, televízió, videokamera, hifiberendezés, stb.). Információs (IT) és távközlési berendezések: Információ küldésre, megjelenítésre, tárolásra alkalmas elektronikus eszközök (pl.: telefon, fax, mobiltelefon, nyomtató, billentyűzet, másológép, stb.).

Kiemelt hulladékáramok Elektromos és elektronikai berendezések Világítótestek, világítástechnikai berendezések: A fényforrások, melyek fényt bocsátanak ki, valamint az azok működtetéséhez szükséges eszközök (lámpatestek) (pl.: fénycsövek, villanykörték, lámpák). Az Európai Unió által meghatározott irányelv és 264/2004 sz. Kormányrendelet alapján az elektromos és elektronikai termékeket gyártó és/vagy forgalomba hozó cégek 2005. augusztus 13-tól kötelesek visszagyűjteni és ártalmatlanítani az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait.

Kiemelt hulladékáramok Elektromos és elektronikai berendezések 264/2004. Korm. rendelet, valamint az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól: „A 2014-ben begyűjtendő hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének el kell érnie a 7-8 kg/fő/év mennyiséget.”

Kiemelt hulladékáramok Gépjárműhulladékok Éves nagyságrendben 100-120 ezer tonna hulladék!

Kiemelt hulladékáramok Gépjárműhulladékok 267/2004.(IX.23.) Korm. Rendelet a hulladékká vált gépjárművekről A gyártó és a tulajdonos kötelezettségei a hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatosan: A gépjármű kialakítása során a veszélyes összetevők csökkentése, az anyagok és alkatrészek újrahasználatának, a belőlük keletkező hulladékok hasznosításának elősegítése, A hulladékká vált gépjárműnek az utolsó tulajdonostól történő visszavétele, A hulladékká vált jármű tömege meghatározott arányú hasznosításának egy bizonyos időpontig történő megoldása, A forgalomból végleges kivonásra szánt gépjármű átadása regisztrált bontónak, vagy a gyártónak, vagy az átvevőnek.

Kiemelt hulladékáramok Gépjárműhulladékok 2005. január 1. előtt minden egyes elhasználódott gépjárműre, az újrafelhasználást és megújítást minimálisan a gépjármű súlyának 85%-ára kellett növelni. Ezalatt az idő alatt az újrafelhasználási és hasznosítási határt minimum a gépjármű súlyának 80%-ára kellett növelni. 2015. január 1. előtt minden egyes elhasználódott gépjárműre, az újrafelhasználást és megújítást minimálisan a gépjármű súlyának 95%-ára kell növelni. Ezalatt az idő alatt az újrafelhasználási és hasznosítási határt minimum a gépjármű súlyának 85%-ára kell növelni.

Kiemelt hulladékáramok Gépjárműhulladékok Hazánkban évente mintegy 120-130 ezer roncsautó keletkezik, ennek azonban csak kevesebb, mint a fele kerül regisztrált autóbontóba. A többi olyan helyen végzi, ahol illegális szétbontásuk veszélyezteti a környezetet: becslések szerint ma mintegy 1200-1300 illegális autóbontó működhet. Magyarországon ma 175 regisztrált, legális autóbontó működik, amelyek a hozzájuk beszállított gépjárművet kötelesek átvenni, és csak az általuk kiadott igazolással lehet kivonatni a járművet a forgalomból és így mentesülni a súlyadó és a biztosítás fizetése alól.

Kiemelt hulladékáramok Gépjárműhulladékok Nem mindegy ugyanis, hova kerül a motorolaj, az akkumulátor vagy az elektronikai hulladék. Amíg ezeket nem szerelik ki szabályosan a járműből, az veszélyes hulladéknak számít. Az is fontos szempont, hogy a „szárazra fektetett”, azaz a veszélyes folyadékoktól megszabadított járművek anyagait – üveget, fémet, gumit - a szabályos autóbontók szelektíven gyűjtik és az arra alkalmas anyagokat újrahasznosítják. Csak a legális bontóban biztosítható, hogy a kibontott anyagok ne kerüljenek a talajba, vízbe vagy a levegőbe, és a veszélyes anyagokat is megfelelően tárolják azok speciális hulladékgyűjtőbe történő elszállításáig. A regisztrált, engedélyekkel rendelkező autóbontókban a hulladékká vált gépjárművek kezelése ellenőrizhető, és csak itt biztosított a környezetvédelmi előírások betartása.

Autóroncsok szabadtéri tárolása A szárazra fektetés eljárása

A kiszerelt alkatrészek Szétszerelést követő karosszéria préselés A kiszerelt alkatrészek korszerű raktározási rendszer

Kiemelt hulladékáramok Azbeszttartalmú hulladékok Mivel a szórt azbesztes tűzálló vakolatok és szigetelő rétegek eltávolítása közvetlen egészségkárosító és környezetszennyező hatású lehet, ezért végzéséhez a fenti hatások ellen hozott jogszabályi rendelkezéseket kell betartani. Az ezzel kapcsolatos előírásokat az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. EüM rendelet tartalmazza.

Kiemelt hulladékáramok Azbeszttartalmú hulladékok Távlati Uniós cél az azbesztet tartalmazó hulladék újrafelhasználásának betiltása. A lakó- és középületekben található azbeszttartalmú szigetelések biztonságos eltávolításának és ártalmatlanításának támogatására 2004-2006 között az NFT KIOP keretében lehetett pályázni. Több azbesztmentesítési projekt is megvalósult, amelyekhez az önkormányzatok állami támogatást vettek igénybe.

Kiemelt hulladékáramok Egészségügyi hulladékok Az egészségügyi hulladékok kezeléséről az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. EüM rendelet rendelkezik, melynek 4. § (3) f) pontja kimondja, hogy fertőző hulladékok égetéssel vagy fertőtlenítéssel ártalmatlaníthatók Gyűjtés A hulladék fertőtlenítése történhet a kórházakon belül, vagy kezelőhelyre elszállítva. Léteznek mobil fertőtlenítő berendezések is, ezek a kórházaknál, a helyszínen végzik el a hulladékok fertőtlenítését, ennek segítségével elkerülhető a fertőző hulladék szállítása. A kórházak döntő többsége a hulladékot szelektíven gyűjti és hulladékkezelő szervezetnek adja át. A magán- vagy háziorvosi rendelők is csatlakoztak valamelyik egészségügyi hulladék-kezelő rendszerhez, hulladékukat szelektíven gyűjtik és biztonságos kezelőműben ártalmatlanítják.

Kiemelt hulladékáramok Növényvédőszer- és csomagolási hulladékai Szét kell választanunk a növényvédőszer hulladék és a növényvédőszerrel szennyezett csomagoló anyag hulladékok kezelését, mert a két hulladéktípus szabályozása, helyzete és környezeti veszélye is eltérő. Az újonnan képződő csomagolási hulladék begyűjtésére és ártalmatlanítására – a gyártói felelősség elve alapján – a forgalmazott növényvédőszer mennyiség 97%-áért hazánkban felelős 20 gyártó 2003-ban koordináló szervezetet alapított, így gondoskodva a hulladék kezeléséről. A régi, felhalmozódott növényvédőszerrel szennyezett csomagoló anyag hulladék problémáját eddig megoldotta a koordináló szervezet.

Kiemelt hulladékáramok Növényvédőszer- és csomagolási hulladékai A növényvédőszer csomagolóanyag és növényvédőszer hulladék megfelelő kezeléséhez a következő célkitűzéseket kell megvalósítani: A múltból itt maradt, felhalmozott, lejárt szavatosságú, forgalomból kivont növényvédőszer hulladék készletek begyűjtése és ártalmatlanítása. A folyamatosan képződő hulladék visszagyűjtése és ártalmatlanítása Az újabb hulladék felhalmozódásának megakadályozása.

Kiemelt hulladékáramok PCB és PCT tartalmú hulladékok Poliklórozott bifenilek: Poliklórozott terfenilek:

Kiemelt hulladékáramok PCB és PCT tartalmú hulladékok A hulladékká vált PCB, illetve a PCT-t tartalmazó hulladékok üzemi gyűjtésére, valamint kezelésükre feljogosított gazdálkodó szervezeteknek történő átadása esetén a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló rendelet előírásait kell alkalmazni. Hasznosítás A transzformátorházakat, miután a PCB-szennyezéstől megtisztították, a kohászatban hasznosítják. Ártalmatlanítás A kondenzátorokat és a PCB-tartalmú folyadékokat megfelelő engedélyekkel és kapacitással rendelkező veszélyes hulladékégetőkben ártalmatlanítják.

Kiemelt hulladékáramok Építési/bontási hulladékok A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladékok kizárólag inert lerakón vagy nem veszélyeshulladék-lerakón helyezhetők el, melynek részletes szabályait a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. KvVM rendelet szabályozza. A hulladék anyagi minősége szerint csoportok (Mennyiségi küszöb tonna) Kitermelt talaj 20,0 Betontörmelék 20,0 Aszfalttörmelék 5,0 Fahulladék 5,0 Fémhulladék 2,0 Műanyag hulladék 2,0 Vegyes építési és bontási hulladék 10,0 Ásványi eredetű építőanyag-hulladék 40,0

Másodnyersanyagok a hulladékokban Hasznosítható frakciók Szelektív hulladékgyűjtési rendszer esetében az alábbi települési hulladék frakciók másodnyersanyagként hasznosíthatók: Papír Műanyag Fém Üveg Biológiailag bontható hulladék Kevert települési hulladék nem válogatható, ezért fontos a gyűjtésnél a szétválasztás feltételeinek biztosítása!!!

Másodnyersanyagok a hulladékokban Papír hasznosítása

Másodnyersanyagok a hulladékokban Műanyag hasznosítása

Másodnyersanyagok a hulladékokban Üveg hasznosítása

Másodnyersanyagok a hulladékokban Fémhulladék hasznosítása

Másodnyersanyagok a hulladékokban Biológiailag bontható hulladékok Magas TOC /Total Organic Carbon=Összes Szerves Szén/ tartalommal rendelkező hulladékok (kerti zöldhulladék, lombhulladék). Hasznosítására két út: Komposztálás: levegő jelenlétében lezajló biológiai folyamat, a baktériumok és gombák a hulladék széntartalmát értékes humusszá alakítják. Anaerob lebontás (rothasztás, biogáztermelés): levegőtől elzárva lezajló biológiai folyamat, a metanogén baktériumok a hulladék széntartalmát metánná és szén-dioxiddá alakítják.

Másodnyersanyagok a hulladékokban Biológiailag bontható hulladékok Komposztálóüzem:

Másodnyersanyagok a hulladékokban Biológiailag bontható hulladékok Biogáztermelő üzem:

Hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése A mennyiség csökkentése Fogyasztói magatartás megváltoztatása Csomagolóanyag-felhasználás csökkentése Települési hulladékok szelektív gyűjtése Hulladékszegény technológiák alkalmazása Az anyagmérleg felülvizsgálata, beavatkozás A felhasznált anyagok minőségének, méretének felülvizsgálata, beavatkozás

Hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése A veszélyesség csökkentése Legfontosabb: a veszélyes hulladékok elkülönítése a nem veszélyes hulladékoktól és többi veszélyes hulladéktól!!! Lehetőleg olyan technológiát alkalmazzunk, amelyben olyan hulladék keletkezik, amire van hasznosítási eljárás. A tudatosság szerepe szintén fontos: pl. a vegyszeres edényeket mindig teljesen ki kell üríteni, így biztosítva, hogy a vegyszeres göngyöleg valóban csak göngyöleg, és nem tartalmaz vegyszermaradékot! Felelősség: a fenti szempontrendszerben legyenek egyértelműen meghatározva a felelősségi körök.

Újrahasználat Definíció (RE-USE) A hulladékok keletkezésének elkerülésére jó megoldási lehetőség az újrahasználat. Az adott terméket, csomagolást - átalakítás nélkül - újra ugyanarra a feladatra lehet használni, mint amire eredetileg gyártották. Ennek legismertebb példája a visszaváltható (betétes) üveg. A 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) és  "a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. Rendelet" (Cskr.) alapján a hasznosítás lehet újrahasználat, vagy anyagában történő újrahasznosítás.

Újrahasználat Fontosság Az újrahasználat (Reuse) a hulladékgazdálkodási piramis második leginkább preferált helyén található a megelőzés után. Általában csomagolóeszközöknél alkalmazott fogalom. Az újrahasználat során nem is beszélhetünk klasszikus értelemben vett „hulladékképződésről”, hiszen egy üres Coca-Cola-s visszaváltható PET palackra, visszaváltható sörösüvegre, raklapra nem gondolunk hulladékként, mivel értéket képvisel. Hulladékká akkor válik, amikor az újrahasználati ciklusból kikerül. Az újrahasználat fontossága abban rejlik, hogy mindaddig nincs hulladékkeletkezés, amíg az újrahasználati ciklus tart.

Visszaforgatás – anyagában történő újrahasznosítás Tipikusan a papír, műanyag, üveg és fémhulladékok hasznosítása ilyen. Lényeg, hogy papírból papírt, műanyagból műanyagot stb. állítanak elő, vagyis a végtermék anyaga megegyezik a hulladék anyagával. Fontos: Élelmiszer csomagolási hulladékából (PET, papír, alu) nem szabad újra élelmiszer-csomagolást előállítani. A PET palackok anyagában történő újrahasznosításának ékes példája, hogy Kína hatalmas mennyiségben vásárol PET hulladékot, amiből műszálas ruhákat állítanak elő.

Visszaforgatás – anyagi átalakítás/energiahordozóként Ezen eljárás során változik az anyagi minőség. Ilyen az égetés, amikor a hulladék szervesanyag-tartalma alakul vízzé, szén-dioxiddá és energiává. Erőművi égetés során közvetlenül energiát, biogáz-üzemben energiahordozó gázt állítanak elő. Utóbbi a tárolhatóság szempontjából előnyös, azonban csak zöldhulladék alapanyagból lehetséges a folyamat.

Köszönöm a figyelmet!