Forgóeszköz-gazdálkodás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Temelésmenedzsment Production Management
Advertisements

ERŐFORRÁSOK A TERMELÉSI FOLYAMATBAN
Logisztika alapvetések.
Készletgazdálkodás.
Állóeszköz-gazdálkodás
RENDELÉS, VEVŐKISZOLGÁLÁS, E - BUSINESS
B – csoport E-kereskedelem logisztikája és E-logisztika
Készlet késztermékek, alkatrészek, kiegészítő termékek,
Készletgazdálkodás és anyagszükséglet tervezés
Tevékenységmenedzsment 1. szeminárium
Eredménytervezés Fedezeti összeg számítás: Értékesítés árbevétele
1. A vállalat működésében Ön anyaggazdálkodással foglalkozik
KÉSZLETEZÉS MENEDZSMENTJE
Készletgazdálkodás 5. Előadás.
V. A készletezés logisztikája
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Forgóeszköz-gazdálkodás
Értékesítési csatornák
Készítette / Author: Tuska Katalin
Forgóeszköz-gazdálkodás
Vállalatok pénzügyi folyamatai
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
ÉRTÉKESÍTÉSI POLITIKA
Készletgazdálkodás 7.előadás.
Logisztika 6.előadás.
Készletgazdálkodás Miért az egyik legfontosabb feladat a vállalatoknál? Logisztika kontra pénzügy kapcsolata a VSZ-szel.
Mekkora készletet tartsunk?
A marketing és a logisztikai költségek közötti kölcsönhatások Lipák Mária BGF, KVIFK, 2009.
Kapun kívüli logisztika A nagy kihívást egyre inkább az jelenti, hogy: -mely csatornákon (beszállítókon) keresztül, milyen költséggel és feltételekkel.
Készletek-készletgazdálkodás
Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói
Kérdések a ZH-hoz.
Új törekvések a logisztikai közreműködésben
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Logisztika bevezető elemek.
Just in Time.
III. A logisztika jövője
Logisztikai kontrolling
Pénz 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz 4. szakasz 5. szakasz
A termelés költségei Költség: A termelés, szolgáltatás érdekében felhasznált élő- és holtmunkák pénzben kifejezett értéke. Kiadás: (a pénzeszközök csökkenését.
Forgóeszközök Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú.
Vállalatok pénzügyi folyamatai
Termelésmenedzsment Production Management
Szilvási Mihály TM Magyarország Kft.
III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése
Az EEM helye a menedzsmentben
A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
A KOMPLEX DÖNTÉSI MODELL MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE Hanyecz Lajos.
Forgóeszköz Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet Főbb csoportjai: a) készletek b) követelések.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 11. Dr. Tarnóczi Tibor
Vállalati Gazdaságtan
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 10.
Készletgazdálkodás és logisztika
Vállalkozásmenedzsment I.
1 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem TATA Kiválósági Központ és Informatikai.
Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói. 1. Likviditási mutatók Arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel való fedezettségét.
Kérdések VIZSGÁHOZ. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket,
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk…
Szent István Egyetem Közgazdaságtudományi Jogi és Módszertani Intézet
Beszerzések hatékonyság növelése
SZÁMVITEL.
Prof. Dr. Illés Béla* tanszékvezető egyetemi tanár
VÁLLALKOZÁSI FORMÁK Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez?
SZÁMVITEL Dr. Ormos Mihály.
L O G I S Z T I K A A L A P J A I Készítette: Gács Nóra
Állóeszköz-gazdálkodás
Előadás másolata:

Forgóeszköz-gazdálkodás

Forgóeszköz Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet Főbb csoportjai: a) készletek b) követelések c) értékpapírok d) pénzeszközök

A forgóeszközök körforgása készpénz készpénz vevőállomány Vásárolt készletek termelés értékesítés Késztermék készletek

Forgóeszköz-gazdálkodás feladata: A forgóeszközök körforgásának fenntartása A termelés folyamatának biztosítása a lehető legkisebb ráfordítással Eszközstruktúra és eszközlekötés optimális szintje Eszközök finanszírozása

A forgóeszköz-gazdálkodás elemzésére szolgáló mutatók Forgóeszköz-hatékonyság az előállított termék mennyiségének és a tartós forgóeszköz-lekötésnek a hányadosa Forgóeszköz-igényesség a tartós forgóeszköz-lekötés és az előállított termék mennyiségének aránya Forgási sebesség mutatók

Forgóeszköz-gazdálkodás jellemzői Rövid táv Könnyebben korrigálhatók a döntések A döntések jelentős hatással vannak a vállalat likviditási és jövedelmezőségi helyzetére

A vállalat működéséhez szükséges forgótőke mennyisége függ: A tőke forgási idejétől (a készletre váltott pénz ismét készpénz formában jelenik meg) A termelés és a forgalom nagyságától A versenytársak magatartásától A beszállítók szállítási feltételeinek változásától Konjunkturális változásoktól Technológiai változásoktól A vállalat várakozásaitól

Optimális szint meghatározása Kétféle politikát folytathat a menedzsment: Konzervatív politika - magas forgóeszköz-állomány, nagyobb biztonság, magasabb költségek, könnyebben biztosítható a likviditás, nagyobb tárolási veszteségek, stb. Kockázatosabb politika - alacsony forgóeszköz-állomány, alacsonyabb költségek, Optimum a kettő között! A forgóeszközök szintjét a forgóeszközök és az összes eszköz hányadosaként határozzuk meg optimális aránya az összköltség minimalizálásával határozható meg

Anyagi folyamatok és készletek A logisztikai rendszer

Anyagi folyamatok Különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása Térben és időben megszakadnak A készlettartás: fizikai, gazdasági kényszerszerűség a gazdaság minden szintjén Készletek: a vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termékek, anyagok állománya

Logisztika Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak Logisztikai rendszer szerkezete: a) az anyagi áramlások b) készletek, c) a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák

7M megfelelő termék megfelelő minőségben megfelelő állapotban A VÁLLALAT LOGISZTIKAI RENDSZERE A logisztika célja: a forgóeszköz-gazdálkodás, közvetve a vállalati gazdálkodás hatékonyságának biztosítása. 7M megfelelő termék megfelelő minőségben megfelelő állapotban megfelelő helyen megfelelő időben megfelelő felhasználónak megfelelő költségen

Logisztika története I. Alkalmazása a hadseregnél kezdődött (pl. Nagy Sándor) II. világháború után új fogalom a gazdasági szférában 1950-es évektől stratégiai fontosságú a vállalatok számára Gazdasági kiindulópontja: USA → Nyugat Európa → Kelet-Ázsia → Közép-Kelet-Európa (Magyarországon a rendszerváltás után)

Logisztika története II. Fejlődési szakaszok (célok) 1950-es évek: termelés támogatása (költségcsökkentés) 1970-es évek: értékesítés támogatása 1980-as évek: új célként a vevőkiszolgálás (vevő igényeihez való alkalmazkodás Napjaink logisztikája: egyedi igényekre ill. az ellátási hálózatra koncentrál

A logisztikai rendszer részei: Beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be és bocsátja a termelés rendelkezésére. Termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át. Értékesítési logisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja

A logisztikai rendszer szerkezete és részei közötti összefüggés Beszerzés A termelés ellátása Értékesítés Készletezés Anyag- és vásárolt alkatrész-készletek Félkész termékek és befejezetlen termelés Késztemék készletek Anyagi folyamatok lebonyolítása beszállítás anyagmozgatás Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció Információ kezelés Kínálat-menedzsment, szállító nyilvántartások A termelési program és folyamat nyilvántartásai Kereslet-menedzsment, vevőnyilvántartások

A logisztika helye a vállalatokon belül Az egyes vállalatok logisztikai rendszerüket és szervezetüket nem különítik el az egyéb vállalati folyamatoktól és szervezetektől Az anyag- és információ áramlás lehetővé teszi a vállalati logisztikai célok megvalósítását, melyek a következők: - a szállítási határidők rövidítése - a szállítási pontosság, a megbízhatóság növelése - a kapacitások kihasználása - készletszintek csökkentése - rugalmasság - rendszer áttekinthetősége - a termék jó minősége - környezetvédelem - megfelelő szolgáltatások nyújtása

A logisztikai stratégia Értékesítési stratégia Beszerzési stratégia - venni vagy gyártani - a szállítóval szembeni követelmények (minőség, gyakoriság, szállítási idő, szállítást kísérő szolgáltatások - beszerzési információs rendszer Készletgazdálkodási stratégia - befektetett eszközök nagysága - a vállalati működés rugalmassága - a készletekkel kapcsolatos folyamatok ráfordítások -Az értékesítési rendszer felépítése A kereslet kielégítés időzítése A szállítás technológiájának kialakítása

A logisztikával kapcsolatban levő főbb szakterületek Logisztika Gyártás-technika Kommuni-kációs technika Informatika Közlekedés-technika Szállítás- és rakodás-technika Üzem- és vállalatgaz-daságtan Marketing Raktározás-technika Csomagolás-technika

A logisztikai rendszer működésének értékelése: 2 tényezőt kell figyelembe venni: Általa nyújtott szolgáltatás színvonalát Működés költségeit

A kiszolgálási színvonala (értékesítési logisztika) 3 tényező határozza meg: Rendelkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. (szoros kapcsolat a készletgazdálkodással) Kiszolgálási idő: rendelés beérkezésétől annak teljesítéséig eltelt idő Kiszolgálás minősége: vevő megfelelő árut kapott?

A logisztika költségstruktúrája 2 fő csoport: Adminisztratív (irányítási) költség: Készletezés, beszerzés, értékesítés, termelésellátás adminisztratív költségei + információrendszerek működtetési költségei Logisztikai funkció fizikai megvalósításának költsége Szállítás, tárolás, anyagmozgatás, csomagolás költségei

Készletgazdálkodás költségei UTÁNPÓTLÁSI KÖLTSÉGEK Közvetlen költségek - beszerzés Közvetett költségek -megrendelés -átvétel - ellenőrzés KÉSZLETTARTÁS KÖLTSÉGEI Raktárköltségek - fűtés - világítás - karbantartás Készlettárolás költsége - anyagmozgatás Egyéb költségek - biztosítás - igazgatás HIÁNY KÖLTSÉGEK Számszerűsíthető Nem számszerűsíthető

Készletgazdálkodás Vásárolt készletek állománya: alanyanyagok, segédanyagok, vásárolt alkatrészek Saját termelésű készletek: félkész, befejezetlen, késztermék készletek Kérdések: Mit tartsunk készleten? Mekkora legyen a készlet? Milyen időközönként mennyit rendeljünk? Hogyan tudjuk gazdaságosan megoldani? Készletezési mechanizmusok: - rendelés rögzített időközönként - rendelés meghatározott készletszint elérésénél - a rendelési tétel nagysága rögzített - a rendelési tétel akkora, hogy beérkezése után adott szintet a készlet elérjen

Készletgazdálkodási mechanizmusok Mikor rendeljünk? Mindig ugyanakkor (Rögzített rendelési időköz (t)) Amikor a készletszint egy meghatározott jelzőkészlet - szint (s) alá csökken. Mindig ugyanannyit mennyiség (q)) „Fűrészfog” modell (t,q) Kétraktáros modell (s,q) Mennyit rendeljünk? Anny it, hogy az a maximális készletszintre (S) töltsön fel. Ciklikus modell (t,S) Csillapításos modell (s,S)

Fűrészfog modell (t,q)

Ciklikus készletgazdálkodási mechanizmus (t,S) Rögzített paraméterek: - rendelési időköz - maximális készlet Prognosztizálandó: - a rendelési volumen

Ciklikus készletgazdálkodási modell Maximális készletszint Készlet mennyi-ség Q1 Q3 Q2 Kényszer leállás Idő t t t Előnye: fix rendelési időpont, a beszerzés munkájának ütemezhetősége Hátránya: változik a rendelt mennyiség, magas biztonsági készleteket kell tartani

Csillapításos készletgazdálkodási mechanizmus (s,S) Rögzített paraméterek: - maximális készlet - jelzőkészlet Prognosztizálandó: - a rendelési időpont - rendelési tétel

Csillapításos készletgazdálkodás Idő Készlet mennyi-ség Maximális készletszint t1 t2 t3 Q1 Q2 Q3 Rendelési jelzőszint Minimális készlet Előnye: szükségletekhez igazodó rendelési időpont, rögzített maximális készletszint Hátránya: folyamatos készletellenőrzés

Kétraktáras készletgazdálkodási mechanizmus (s,q) Rögzített paraméterek: - rendelési tétel - jelzőkészlet Prognosztizálandó: - a rendelési időpont

Minimális készletszint Kétraktáras készletgazdálkodás Q Készlet mennyi-ség Idő t1 t2 t3 Rendelési jelzőszint Minimális készletszint Utánpótlási idő Előnye: nagyfokú automatizmus Hátránya: erős ingadozás esetén nehezen tervezhető

Gazdaságos rendelési mennyiség modellje Készlettartás összes költsége Q Költségek Utánpótlási költségek Raktározási költség

Készlettartás költsége: 𝑘∙𝑄 2 ahol: k= egységnyi készlet költsége

Rendelés költsége: ahol: S= egy rendelés költsége R=termelés nagysága Q= a rendelés tételnagysága

Az adott időszak készletezésének költsége: 𝑇𝐶= 𝑆𝑅 𝑄 + 𝑘𝑄 2 𝑑𝑇𝐶 𝑑𝑄 =- 𝑆𝑅 𝑄 2 + 𝑘 2 Optimális rendelendő mennyiség: 𝑄= 2𝑆𝑅 𝑘