Forgóeszköz-gazdálkodás

Forgóeszköz Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet Főbb csoportjai: a) készletek b) követelések c) értékpapírok d) pénzeszközök

A forgóeszközök körforgása készpénz készpénz vevőállomány Vásárolt készletek termelés értékesítés Késztermék készletek

Forgóeszköz-gazdálkodás feladata: A forgóeszközök körforgásának fenntartása A termelés folyamatának biztosítása a lehető legkisebb ráfordítással Eszközstruktúra és eszközlekötés optimális szintje Eszközök finanszírozása

A forgóeszköz-gazdálkodás elemzésére szolgáló mutatók Forgóeszköz-hatékonyság az előállított termék mennyiségének és a tartós forgóeszköz-lekötésnek a hányadosa Forgóeszköz-igényesség a tartós forgóeszköz-lekötés és az előállított termék mennyiségének aránya Forgási sebesség mutatók

Forgóeszköz-gazdálkodás jellemzői Rövid táv Könnyebben korrigálhatók a döntések A döntések jelentős hatással vannak a vállalat likviditási és jövedelmezőségi helyzetére

A vállalat működéséhez szükséges forgótőke mennyisége függ: A tőke forgási idejétől (a készletre váltott pénz ismét készpénz formában jelenik meg) A termelés és a forgalom nagyságától A versenytársak magatartásától A beszállítók szállítási feltételeinek változásától Konjunkturális változásoktól Technológiai változásoktól A vállalat várakozásaitól

Optimális szint meghatározása Kétféle politikát folytathat a menedzsment: Konzervatív politika - magas forgóeszköz-állomány, nagyobb biztonság, magasabb költségek, könnyebben biztosítható a likviditás, nagyobb tárolási veszteségek, stb. Kockázatosabb politika - alacsony forgóeszköz-állomány, alacsonyabb költségek, Optimum a kettő között! A forgóeszközök szintjét a forgóeszközök és az összes eszköz hányadosaként határozzuk meg optimális aránya az összköltség minimalizálásával határozható meg

Anyagi folyamatok és készletek A logisztikai rendszer

Anyagi folyamatok Különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása Térben és időben megszakadnak A készlettartás: fizikai, gazdasági kényszerszerűség a gazdaság minden szintjén Készletek: a vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termékek, anyagok állománya

Logisztika Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak Logisztikai rendszer szerkezete: a) az anyagi áramlások b) készletek, c) a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák

7M megfelelő termék megfelelő minőségben megfelelő állapotban A VÁLLALAT LOGISZTIKAI RENDSZERE A logisztika célja: a forgóeszköz-gazdálkodás, közvetve a vállalati gazdálkodás hatékonyságának biztosítása. 7M megfelelő termék megfelelő minőségben megfelelő állapotban megfelelő helyen megfelelő időben megfelelő felhasználónak megfelelő költségen

Logisztika története I. Alkalmazása a hadseregnél kezdődött (pl. Nagy Sándor) II. világháború után új fogalom a gazdasági szférában 1950-es évektől stratégiai fontosságú a vállalatok számára Gazdasági kiindulópontja: USA → Nyugat Európa → Kelet-Ázsia → Közép-Kelet-Európa (Magyarországon a rendszerváltás után)

Logisztika története II. Fejlődési szakaszok (célok) 1950-es évek: termelés támogatása (költségcsökkentés) 1970-es évek: értékesítés támogatása 1980-as évek: új célként a vevőkiszolgálás (vevő igényeihez való alkalmazkodás Napjaink logisztikája: egyedi igényekre ill. az ellátási hálózatra koncentrál

A logisztikai rendszer részei: Beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be és bocsátja a termelés rendelkezésére. Termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át. Értékesítési logisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja

A logisztikai rendszer szerkezete és részei közötti összefüggés Beszerzés A termelés ellátása Értékesítés Készletezés Anyag- és vásárolt alkatrész-készletek Félkész termékek és befejezetlen termelés Késztemék készletek Anyagi folyamatok lebonyolítása beszállítás anyagmozgatás Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció Információ kezelés Kínálat-menedzsment, szállító nyilvántartások A termelési program és folyamat nyilvántartásai Kereslet-menedzsment, vevőnyilvántartások

A logisztika helye a vállalatokon belül Az egyes vállalatok logisztikai rendszerüket és szervezetüket nem különítik el az egyéb vállalati folyamatoktól és szervezetektől Az anyag- és információ áramlás lehetővé teszi a vállalati logisztikai célok megvalósítását, melyek a következők: - a szállítási határidők rövidítése - a szállítási pontosság, a megbízhatóság növelése - a kapacitások kihasználása - készletszintek csökkentése - rugalmasság - rendszer áttekinthetősége - a termék jó minősége - környezetvédelem - megfelelő szolgáltatások nyújtása

A logisztikai stratégia Értékesítési stratégia Beszerzési stratégia - venni vagy gyártani - a szállítóval szembeni követelmények (minőség, gyakoriság, szállítási idő, szállítást kísérő szolgáltatások - beszerzési információs rendszer Készletgazdálkodási stratégia - befektetett eszközök nagysága - a vállalati működés rugalmassága - a készletekkel kapcsolatos folyamatok ráfordítások -Az értékesítési rendszer felépítése A kereslet kielégítés időzítése A szállítás technológiájának kialakítása

A logisztikával kapcsolatban levő főbb szakterületek Logisztika Gyártás-technika Kommuni-kációs technika Informatika Közlekedés-technika Szállítás- és rakodás-technika Üzem- és vállalatgaz-daságtan Marketing Raktározás-technika Csomagolás-technika

A logisztikai rendszer működésének értékelése: 2 tényezőt kell figyelembe venni: Általa nyújtott szolgáltatás színvonalát Működés költségeit

A kiszolgálási színvonala (értékesítési logisztika) 3 tényező határozza meg: Rendelkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. (szoros kapcsolat a készletgazdálkodással) Kiszolgálási idő: rendelés beérkezésétől annak teljesítéséig eltelt idő Kiszolgálás minősége: vevő megfelelő árut kapott?

A logisztika költségstruktúrája 2 fő csoport: Adminisztratív (irányítási) költség: Készletezés, beszerzés, értékesítés, termelésellátás adminisztratív költségei + információrendszerek működtetési költségei Logisztikai funkció fizikai megvalósításának költsége Szállítás, tárolás, anyagmozgatás, csomagolás költségei

Készletgazdálkodás költségei UTÁNPÓTLÁSI KÖLTSÉGEK Közvetlen költségek - beszerzés Közvetett költségek -megrendelés -átvétel - ellenőrzés KÉSZLETTARTÁS KÖLTSÉGEI Raktárköltségek - fűtés - világítás - karbantartás Készlettárolás költsége - anyagmozgatás Egyéb költségek - biztosítás - igazgatás HIÁNY KÖLTSÉGEK Számszerűsíthető Nem számszerűsíthető

Készletgazdálkodás Vásárolt készletek állománya: alanyanyagok, segédanyagok, vásárolt alkatrészek Saját termelésű készletek: félkész, befejezetlen, késztermék készletek Kérdések: Mit tartsunk készleten? Mekkora legyen a készlet? Milyen időközönként mennyit rendeljünk? Hogyan tudjuk gazdaságosan megoldani? Készletezési mechanizmusok: - rendelés rögzített időközönként - rendelés meghatározott készletszint elérésénél - a rendelési tétel nagysága rögzített - a rendelési tétel akkora, hogy beérkezése után adott szintet a készlet elérjen

Készletgazdálkodási mechanizmusok Mikor rendeljünk? Mindig ugyanakkor (Rögzített rendelési időköz (t)) Amikor a készletszint egy meghatározott jelzőkészlet - szint (s) alá csökken. Mindig ugyanannyit mennyiség (q)) „Fűrészfog” modell (t,q) Kétraktáros modell (s,q) Mennyit rendeljünk? Anny it, hogy az a maximális készletszintre (S) töltsön fel. Ciklikus modell (t,S) Csillapításos modell (s,S)

Fűrészfog modell (t,q)

Ciklikus készletgazdálkodási mechanizmus (t,S) Rögzített paraméterek: - rendelési időköz - maximális készlet Prognosztizálandó: - a rendelési volumen

Ciklikus készletgazdálkodási modell Maximális készletszint Készlet mennyi-ség Q1 Q3 Q2 Kényszer leállás Idő t t t Előnye: fix rendelési időpont, a beszerzés munkájának ütemezhetősége Hátránya: változik a rendelt mennyiség, magas biztonsági készleteket kell tartani

Csillapításos készletgazdálkodási mechanizmus (s,S) Rögzített paraméterek: - maximális készlet - jelzőkészlet Prognosztizálandó: - a rendelési időpont - rendelési tétel

Csillapításos készletgazdálkodás Idő Készlet mennyi-ség Maximális készletszint t1 t2 t3 Q1 Q2 Q3 Rendelési jelzőszint Minimális készlet Előnye: szükségletekhez igazodó rendelési időpont, rögzített maximális készletszint Hátránya: folyamatos készletellenőrzés

Kétraktáras készletgazdálkodási mechanizmus (s,q) Rögzített paraméterek: - rendelési tétel - jelzőkészlet Prognosztizálandó: - a rendelési időpont

Minimális készletszint Kétraktáras készletgazdálkodás Q Készlet mennyi-ség Idő t1 t2 t3 Rendelési jelzőszint Minimális készletszint Utánpótlási idő Előnye: nagyfokú automatizmus Hátránya: erős ingadozás esetén nehezen tervezhető

Gazdaságos rendelési mennyiség modellje Készlettartás összes költsége Q Költségek Utánpótlási költségek Raktározási költség

Készlettartás költsége: 𝑘∙𝑄 2 ahol: k= egységnyi készlet költsége

Rendelés költsége: ahol: S= egy rendelés költsége R=termelés nagysága Q= a rendelés tételnagysága

Az adott időszak készletezésének költsége: 𝑇𝐶= 𝑆𝑅 𝑄 + 𝑘𝑄 2 𝑑𝑇𝐶 𝑑𝑄 =- 𝑆𝑅 𝑄 2 + 𝑘 2 Optimális rendelendő mennyiség: 𝑄= 2𝑆𝑅 𝑘