Budapest, 2008 Február 19. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Kaposi Partnerek A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

1 ▪ ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪Helyi gazdaságfejlesztési terv ▪Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv ▪IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

2 A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Észak-Kaposi Partnerek – Összefoglaló a térségről A térségben összesen 0 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat %-a, db – a(z) szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 0 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 0 db IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési témához kapcsolódik A térségben összesen 0 db fő fejlesztési prioritás és 0 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Észak-Kaposi Partnerek területe 24 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 17,092 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő

3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 33 leghátrányosabb kistérség közé tartozó települések száma 17, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Somogyjád 1,666 fő 1,567 fő 1,339 fő 1,296 fő Mernye Somogysárd Mezőcsokonya Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 0 Fejlesztési intézkedések száma 0 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 0 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 0 IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslatok száma 0 Észak-Kaposi Partnerek – Általános áttekintés

4 Észak-Kaposi Partnerek - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség legfontosabb problémája a magas munkanélküliség. A térség legnagyobb foglalkoztatói a helyi önkormányzatok. A lakosság vállalkozási képessége, innovációs készsége és gazdasági aktivitása alacsony. A helyi fejlesztések között gyenge a szinergia és az integráció. A lakosság képzettségi szintje többnyire alacsony. A települések zömében a szakképzett fiatal humánerőforrások elvándorlása tapasztalható. A zsáktelepüléseken nehézkes a lakossági szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hiányoznak a lokális non-profit megoldások, a meglévő szolgáltatások minőségében nagy térség és települési különbségek vannak. ▪A térség legfontosabb erőforrásai a táji- természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. A termőföldre épülő agrárgazdálkodás, ami a térség épített örökségére épülő turisztikai adottságok mellett az egyik legfontosabb kitörési lehetőség. A helyi mikro vállalkozások közötti együttműködések javításával, helyi térségi fejlesztések szinergikus összekapcsolásával növelhető a vállalkozások versenyképessége. A partnerségre és a helyi erőforrásokra épülő fejlesztésekkel érhető el a gazdasági versenyképesség fokozása.

5 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Észak-Kaposi Partnerek – A stratégia alapvető célja

6 ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪ ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪Helyi gazdaságfejlesztési terv ▪Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv ▪IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Tartalom Helyzetelemzés

7 Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó 24 település a Dél-dunántúli régióban, Somogy- megyében, döntően a kaposvári kistérségben – 1 település pedig a marcali kistérségben található. A településcsoport – megyeszékhelytől – Kaposvártól és a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól északra a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó településcsoport területe 445,14 km2. Somogy megye 6036 km2-es területének 7,37 %-át teszi ki. A Dunántúli-dombság leginkább kiegyenlített éghajlatú területén, Külső-Somogy kistáj mérsékelten nedves vidékén terül el a térség. A helyi közösség által határolt térségben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból 9 település (Alsóbogát, Ecseny, Edde, Mernye, Polány, Somogyfajsz, Somogygeszti, Szentgáloskér és Újvárfalva) szerepel a hátrányos helyzetű települések listáján. A kedvezőtlen demográfiai viszonyokból fakadó hátrányok kategóriájában az elnéptelenedéssel veszélyeztetett települések kiemelkednek a hátrányos helyzetűek közül. A helyi közösség legfontosabb erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület meghatározó. A jó minőségű termőföld a térség egyik legfontosabb stratégiai forrása. A térség gazdaságföldrajzában meghatározó az erdő szerepe, ebből adódóan az erdő- és vadgazdálkodó, a környezet- és természetvédelem, valamint a gyógyászati, a rekreációs és a turisztikai hasznosítás nagyobb figyelmet igényel. A térség településhálózatát alkotó 24 község 11 településén (45,8%) a lélekszám nem éri el az 500 főt. További 7 település (29,1%) az fő népességnagyságú aprófalvak kategóriába tartozik. Az aprófalvak problémái a térségben határozottabban jelentkeznek. A helyi közösség települései munkaerő-piaci szempontból hanyatló térséget alkotnak. A lakónépesség számának változása településenként differenciált, többségében csökkenő tendenciát mutat. A térség koreloszlását vizsgálva települések legnagyobb hányadában a munkaképes korú lakosság reprezentálódik, míg ezt követi az időskorúak csoportja. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó 24 település a Dél-dunántúli régióban, Somogy- megyében, döntően a kaposvári kistérségben – 1 település pedig a marcali kistérségben található. A településcsoport – megyeszékhelytől – Kaposvártól és a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól északra a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó településcsoport területe 445,14 km2. Somogy megye 6036 km2-es területének 7,37 %-át teszi ki. A Dunántúli-dombság leginkább kiegyenlített éghajlatú területén, Külső-Somogy kistáj mérsékelten nedves vidékén terül el a térség. A helyi közösség által határolt térségben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból 9 település (Alsóbogát, Ecseny, Edde, Mernye, Polány, Somogyfajsz, Somogygeszti, Szentgáloskér és Újvárfalva) szerepel a hátrányos helyzetű települések listáján. A kedvezőtlen demográfiai viszonyokból fakadó hátrányok kategóriájában az elnéptelenedéssel veszélyeztetett települések kiemelkednek a hátrányos helyzetűek közül. A helyi közösség legfontosabb erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület meghatározó. A jó minőségű termőföld a térség egyik legfontosabb stratégiai forrása. A térség gazdaságföldrajzában meghatározó az erdő szerepe, ebből adódóan az erdő- és vadgazdálkodó, a környezet- és természetvédelem, valamint a gyógyászati, a rekreációs és a turisztikai hasznosítás nagyobb figyelmet igényel. A térség településhálózatát alkotó 24 község 11 településén (45,8%) a lélekszám nem éri el az 500 főt. További 7 település (29,1%) az fő népességnagyságú aprófalvak kategóriába tartozik. Az aprófalvak problémái a térségben határozottabban jelentkeznek. A helyi közösség települései munkaerő-piaci szempontból hanyatló térséget alkotnak. A lakónépesség számának változása településenként differenciált, többségében csökkenő tendenciát mutat. A térség koreloszlását vizsgálva települések legnagyobb hányadában a munkaképes korú lakosság reprezentálódik, míg ezt követi az időskorúak csoportja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

8 A térség legnagyobb problémája, a magas munkanélküliség, melynek oka a helyi szintű munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyának megbomlására vezethető vissza. A rendszerváltás óta eltelt idő alatt helyi szinten meggyengült a bizalmi tőke és a belső kezdeményező erő. A helyi és térségi vállalkozások fejlesztései között gyenge a szinergia és az integráció. A térség lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából az alacsony foglalkoztatottságból és ez által az alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültség kezelésére egyedüli kitörési pontként a helyi erőforrásokra épülő fejlesztések szolgálhatnak megoldásul. A falusi lakosság jelentős része fogékony a partnerségre, készen állnak és halandóak a meglévő helyi tapasztalatok térségi szintű, integrált megközelítésű fejlesztési programmá való elkészítésére és megvalósításra. A térség legnagyobb problémája, a magas munkanélküliség, melynek oka a helyi szintű munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyának megbomlására vezethető vissza. A rendszerváltás óta eltelt idő alatt helyi szinten meggyengült a bizalmi tőke és a belső kezdeményező erő. A helyi és térségi vállalkozások fejlesztései között gyenge a szinergia és az integráció. A térség lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából az alacsony foglalkoztatottságból és ez által az alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültség kezelésére egyedüli kitörési pontként a helyi erőforrásokra épülő fejlesztések szolgálhatnak megoldásul. A falusi lakosság jelentős része fogékony a partnerségre, készen állnak és halandóak a meglévő helyi tapasztalatok térségi szintű, integrált megközelítésű fejlesztési programmá való elkészítésére és megvalósításra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

9 A Dunántúli dombság nagytáj jellegét a 24 település alkotta térségben, a tájképi élményekben gazdag Külső- Somogyi kistáj jellege határozza meg. Az eredeti meridionális völgyhálózatot Kelet-Külső-Somogyban a szerkezeti mozgások átalakították. A térség domborzati képében egyedi vonások is megjelennek. Nyugat-Külső-Somogy őrzi a meridionális irányokat. Domborzatát É-D irányban húzódó 5-10 km széles és km hosszú hátak és völgyek határozzák meg. A térség környezetében húzódó Balaton partszegélyéből meredek lépcsőkkel emelkedő Boglári-hát határozza meg a területcsoport északi domborzatát. A térség Kelet-Külső-Somogy területén húzódó települések környezetét a Balatonnal párhuzamosan futó, erős aszimmetrikus völgyek és dombhátak alakítják. A méter vastag lösztakaróval fedett térszíneket eróziós, deráziós völgyek és löszlepusztulási formák teszik változatossá. A térség vízrajzi viszonyai a dombsági tájak jellegzetességeit hordozzák. A vízfolyások jórészt a Sió-Kapos vízgyűjtőéhez tartoznak. Állóvizeinek döntő többsége mesterséges elgátolással kialakított halastó vagy tározó. A talajvíz mélysége a völgyekben 2-4 m között mozog, a lösszel takart dombhátak alatt pedig akár 10 m alá is süllyedhet. Rétegvízkészlete elsősorban a felsőpannon homokréteghez kötődik. A felsőpannon homokkő alsóbb rétegeiben találhatunk hévizeket is. A felszíni vizek minőségét leginkább a helyi eredetű szennyeződések befolyásolják. A felszíni vizek állapotát az egyes vízgyűjtőkön található települések infrastrukturális adottságaiból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tisztítása és azok tárolásának színvonala alapvetően meghatározza, ehhez járul hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák hatása. A felszín alatti vizek első vízadó rétege a talajvíz, amelynek szennyezése súlyos következményekkel járhat, ezért a térségben törekvések indultak el az első vízadó réteg hasznosítása és megtisztítása érdekében. A Dunántúli dombság nagytáj jellegét a 24 település alkotta térségben, a tájképi élményekben gazdag Külső- Somogyi kistáj jellege határozza meg. Az eredeti meridionális völgyhálózatot Kelet-Külső-Somogyban a szerkezeti mozgások átalakították. A térség domborzati képében egyedi vonások is megjelennek. Nyugat-Külső-Somogy őrzi a meridionális irányokat. Domborzatát É-D irányban húzódó 5-10 km széles és km hosszú hátak és völgyek határozzák meg. A térség környezetében húzódó Balaton partszegélyéből meredek lépcsőkkel emelkedő Boglári-hát határozza meg a területcsoport északi domborzatát. A térség Kelet-Külső-Somogy területén húzódó települések környezetét a Balatonnal párhuzamosan futó, erős aszimmetrikus völgyek és dombhátak alakítják. A méter vastag lösztakaróval fedett térszíneket eróziós, deráziós völgyek és löszlepusztulási formák teszik változatossá. A térség vízrajzi viszonyai a dombsági tájak jellegzetességeit hordozzák. A vízfolyások jórészt a Sió-Kapos vízgyűjtőéhez tartoznak. Állóvizeinek döntő többsége mesterséges elgátolással kialakított halastó vagy tározó. A talajvíz mélysége a völgyekben 2-4 m között mozog, a lösszel takart dombhátak alatt pedig akár 10 m alá is süllyedhet. Rétegvízkészlete elsősorban a felsőpannon homokréteghez kötődik. A felsőpannon homokkő alsóbb rétegeiben találhatunk hévizeket is. A felszíni vizek minőségét leginkább a helyi eredetű szennyeződések befolyásolják. A felszíni vizek állapotát az egyes vízgyűjtőkön található települések infrastrukturális adottságaiból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tisztítása és azok tárolásának színvonala alapvetően meghatározza, ehhez járul hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák hatása. A felszín alatti vizek első vízadó rétege a talajvíz, amelynek szennyezése súlyos következményekkel járhat, ezért a térségben törekvések indultak el az első vízadó réteg hasznosítása és megtisztítása érdekében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

10 A térségben a levegő állapota kielégítőnek tekinthető, hiszen a légszennyező források emissziójának döntő többségét a lakossági céllal felhasznált energia, ebből is a szilárd tüzelési anyagok kibocsátása adja. A közúti közlekedés emissziója a térségben átvezető főútvonalak mellett számottevő. A közúti közlekedés emissziójának hatása már kevésbé érzékelhető a zsáktelepüléseken. A gépjárművek számának növekedése nyomán a közlekedési eredetű emisszió növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. A kommunális hulladék gyűjtése a nagyobb településeken szervezett. Ma is kerülnek ki még a lakossági fogyasztásból származó veszélyes anyagok, akkumulátor, szárazelemek, növényvédő szerek-, vegyszerek csomagolóanyagai. A térségben a közlekedési eredetű zaj a vasúti és a közúti közlekedésből származik. A Balatonlellét Kaposvárral összekötő 67-es főútvonal átadása óta a főútvonal közelében megnőtt a zajterhelés. Az ipari és szórakoztatóipari zajterhelés jelentéktelen a térségben. A térségben a levegő állapota kielégítőnek tekinthető, hiszen a légszennyező források emissziójának döntő többségét a lakossági céllal felhasznált energia, ebből is a szilárd tüzelési anyagok kibocsátása adja. A közúti közlekedés emissziója a térségben átvezető főútvonalak mellett számottevő. A közúti közlekedés emissziójának hatása már kevésbé érzékelhető a zsáktelepüléseken. A gépjárművek számának növekedése nyomán a közlekedési eredetű emisszió növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. A kommunális hulladék gyűjtése a nagyobb településeken szervezett. Ma is kerülnek ki még a lakossági fogyasztásból származó veszélyes anyagok, akkumulátor, szárazelemek, növényvédő szerek-, vegyszerek csomagolóanyagai. A térségben a közlekedési eredetű zaj a vasúti és a közúti közlekedésből származik. A Balatonlellét Kaposvárral összekötő 67-es főútvonal átadása óta a főútvonal közelében megnőtt a zajterhelés. Az ipari és szórakoztatóipari zajterhelés jelentéktelen a térségben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

11 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 1/1

12 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 16% 9% 21% 6% 7% 15% 8% 0% 13% 4%

15 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 13% 26% 11% 3% 6% 5% 24% 6% 1% Egyéb tevékenység 0%

16 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14%, ami 4 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14% ▪Változás 2003-hoz képest 4 százalékpont

17 Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetét az alábbiak jellemzik. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések egy részében helyben is van munkalehetőség (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripari üzem, önkormányzat), bár ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő. Az év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagos értéke a térség egészére vonatkozóan 14,39%. A községek körében a munkanélküliség szintje évben 6,2% (Juta) és 27,78% (Edde) között változott. Térségi szinten a foglalkoztatás széles skálán, szektorokban valósul meg. Az iparban meghatározó a gép- fémipar, és az elmúlt időszak csökkenése ellenére az élelmiszer- és textil-ruházati ipar is. A megnőtt építési igények miatt az építőipar súlya is emelkedett a foglalkoztatásban. A mezőgazdaságnak még mindig jelentős szerepe van a községek foglalkoztatási struktúrájában. A térségben – főleg a kaposvári munkahelyek révén – a legnagyobb létszámot a szolgáltató szektor (kereskedelem, vendéglátás, oktatás, egészségügy, szállítás, távközlés, közigazgatás, stb.) foglalkoztatja. A foglalkoztatás feltételei között ebben a térségben érzékelhető legjobban egyes munkakörökben – döntően műszaki jellegűekben – a szakképzett munkaerő hiánya. A foglalkoztatási stabilitást továbbra is az ipar, az építőipar kis- és középvállalatai jelenthetik, továbbá a súlyában és jelentőségében várhatóan növekvő szolgáltató szektor. A foglalkoztatás alakulásának mutatóit vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt 5 évben több mint 4%-kal mérséklődött az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösséghez tartozó 24 település átlagában. A térség foglalkoztatásában bekövetkezett negatív fordulatban jelentős szerepe volt a megyeszékhelyen, főleg 2003 végétől, elejétől közepéig tartó jelentős létszámcsökkentési tendenciának. Ennek következtében a megyeszékhelyen lévő munkahelyek száma több mint 2 ezerrel csökkent, amelyet az új foglalkoztatások, új munkahelyek létrejötte nem tudott ellensúlyozni. A létszámcsökkenések elsősorban az ingázókat sújtották. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetét az alábbiak jellemzik. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések egy részében helyben is van munkalehetőség (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripari üzem, önkormányzat), bár ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő. Az év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagos értéke a térség egészére vonatkozóan 14,39%. A községek körében a munkanélküliség szintje évben 6,2% (Juta) és 27,78% (Edde) között változott. Térségi szinten a foglalkoztatás széles skálán, szektorokban valósul meg. Az iparban meghatározó a gép- fémipar, és az elmúlt időszak csökkenése ellenére az élelmiszer- és textil-ruházati ipar is. A megnőtt építési igények miatt az építőipar súlya is emelkedett a foglalkoztatásban. A mezőgazdaságnak még mindig jelentős szerepe van a községek foglalkoztatási struktúrájában. A térségben – főleg a kaposvári munkahelyek révén – a legnagyobb létszámot a szolgáltató szektor (kereskedelem, vendéglátás, oktatás, egészségügy, szállítás, távközlés, közigazgatás, stb.) foglalkoztatja. A foglalkoztatás feltételei között ebben a térségben érzékelhető legjobban egyes munkakörökben – döntően műszaki jellegűekben – a szakképzett munkaerő hiánya. A foglalkoztatási stabilitást továbbra is az ipar, az építőipar kis- és középvállalatai jelenthetik, továbbá a súlyában és jelentőségében várhatóan növekvő szolgáltató szektor. A foglalkoztatás alakulásának mutatóit vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt 5 évben több mint 4%-kal mérséklődött az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösséghez tartozó 24 település átlagában. A térség foglalkoztatásában bekövetkezett negatív fordulatban jelentős szerepe volt a megyeszékhelyen, főleg 2003 végétől, elejétől közepéig tartó jelentős létszámcsökkentési tendenciának. Ennek következtében a megyeszékhelyen lévő munkahelyek száma több mint 2 ezerrel csökkent, amelyet az új foglalkoztatások, új munkahelyek létrejötte nem tudott ellensúlyozni. A létszámcsökkenések elsősorban az ingázókat sújtották. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

18 Településenként vizsgálva a foglalkoztatás helyzetét, megállapítható, hogy kedvezőbb pozíciói elsősorban a Kaposvárhoz közeli (és jobb bejárási lehetőségekkel bíró) településeknek – így pl. Jutának, Magyaratádnak, Várdának, – vannak, ahol az álláskeresők száma nem változott lényegesen. A foglalkoztatás szemszögéből legkedvezőtlenebb helyzetűek a döntő részben a Kaposvártól távolabb eső, rosszabb közlekedési, bejárási feltételekkel bíró, nagyobb részben zsáktelepülések. Ilyenek pl. Edde (27,78% munkanélküliségi ráta), Újvárfalva (22,22% munkanélküliségi ráta), Somogyfajsz (21,56% munkanélküliségi ráta), Ecseny (21,02% munkanélküliségi ráta), Szentgáloskér (20,53% munkanélküliségi ráta). Ezekben a településekben a éves népesség alig egynegyede, egyötöde dolgozik, a többség vagy munka nélkül van, vagy szociális segélyes, esetleg alkalmi munkához jut. Településenként vizsgálva a foglalkoztatás helyzetét, megállapítható, hogy kedvezőbb pozíciói elsősorban a Kaposvárhoz közeli (és jobb bejárási lehetőségekkel bíró) településeknek – így pl. Jutának, Magyaratádnak, Várdának, – vannak, ahol az álláskeresők száma nem változott lényegesen. A foglalkoztatás szemszögéből legkedvezőtlenebb helyzetűek a döntő részben a Kaposvártól távolabb eső, rosszabb közlekedési, bejárási feltételekkel bíró, nagyobb részben zsáktelepülések. Ilyenek pl. Edde (27,78% munkanélküliségi ráta), Újvárfalva (22,22% munkanélküliségi ráta), Somogyfajsz (21,56% munkanélküliségi ráta), Ecseny (21,02% munkanélküliségi ráta), Szentgáloskér (20,53% munkanélküliségi ráta). Ezekben a településekben a éves népesség alig egynegyede, egyötöde dolgozik, a többség vagy munka nélkül van, vagy szociális segélyes, esetleg alkalmi munkához jut. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

19 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Juta székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 2 db 308 fő 6% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 6%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik Név ▪Osztopáni- Bodrogi Agrárszövetkezet ▪AGRÁRIA Mg.Zrt. ▪Somogyjádi Mezőgazdasági Zrt. ▪Csányi KFT. ▪Carnarium KFT. Szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪60 ▪40 ▪39 ▪31 ▪28 Árbevétel (ezer Ft) ▪182, Működés helye a térségben ▪Osztopán ▪Szentgáloskér ▪Somogyjád ▪Mezőcsokonya ▪Juta Főtevékenység ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása ▪1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás

21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 NévSzektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Haladás Mezőgazdasági RT. ▪PE-HYB KFT. ▪Vikár Béla Tsz. Hetes ▪Barátság Mg. Szövetkezet ▪BÁLIND KFT. ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪26 ▪25 ▪23 ▪18 ▪Somogysárd ▪Juta ▪Hetes ▪Magyaratád ▪Mernye ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪0125 Egyéb állatok tenyésztése ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪2821 Fémtartály gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

22 Az Észak-Kaposi Partnerek Közössége által határolt terület vállalkozásainak szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző, illetve a jogi személyiségű vállalkozások döntően a mikrotérségi központokban találhatók. A vállalkozási szervezetrendszer mind dinamikáját, mind pedig sűrűségét tekintve az országos összehasonlításban átlag alattinak számít. A térségben reprezentálódott magas egyéni vállalkozói arány utal az alacsony gazdasági potenciálra. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahely kínálat miatt talán e településcsoportban kényszerülnek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak. A térségben a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az ország megyéinek átlagánál: a kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodásnak és a szolgáltatási szektoron belül a vendéglátásnak. A szálláshely-szolgáltatás az átlagnál kisebb potenciállal reprezentálódik a vállalkozások számában. A helyi vidékfejlesztési koncepció kidolgozásánál a vállalkozásfejlesztés megfogalmazását az egyéni vállalkozások és az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások közötti mikro- és kisvállalkozói kör hiánya indokolja döntően. A vállalkozásfejlesztés központi elemének a piacfeltárásra és bővítésére, valamint a vállalkozások közötti szinergikus kapcsolatok erősítésére kell irányulnia, hiszen a működő vállalkozások támogatásának és új vállalkozások indításának is alapfeltétele a kereslet bővülése. A kereslet bővülése a feltétele a településeken ma sok helyen hiányzó szolgáltatások megjelenésének is. Ehhez, valamint a 24 település adta közösség életminőségének javulásához kapcsol a stratégia megoldást. A megoldási kulcsot egy szakmai alapon működő, a helyi igényekhez illeszkedő integrált, szolgáltató központ kialakításával és működtetésével kívánja a közösség elérni. A szolgáltató központ közösségi hatékonyságot eredményező koordinatív feladatok ellátása mellett biztosítja azt a szakmai feladatot ellátó humán erőforrás csoportot, mely képes magas hozzáadott értékkel hozzájárulni a térségben tevékenyen működő mikro- kisvállalkozások, szövetkezések eredményes működéséhez. Az Észak-Kaposi Partnerek Közössége által határolt terület vállalkozásainak szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző, illetve a jogi személyiségű vállalkozások döntően a mikrotérségi központokban találhatók. A vállalkozási szervezetrendszer mind dinamikáját, mind pedig sűrűségét tekintve az országos összehasonlításban átlag alattinak számít. A térségben reprezentálódott magas egyéni vállalkozói arány utal az alacsony gazdasági potenciálra. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahely kínálat miatt talán e településcsoportban kényszerülnek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak. A térségben a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az ország megyéinek átlagánál: a kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodásnak és a szolgáltatási szektoron belül a vendéglátásnak. A szálláshely-szolgáltatás az átlagnál kisebb potenciállal reprezentálódik a vállalkozások számában. A helyi vidékfejlesztési koncepció kidolgozásánál a vállalkozásfejlesztés megfogalmazását az egyéni vállalkozások és az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások közötti mikro- és kisvállalkozói kör hiánya indokolja döntően. A vállalkozásfejlesztés központi elemének a piacfeltárásra és bővítésére, valamint a vállalkozások közötti szinergikus kapcsolatok erősítésére kell irányulnia, hiszen a működő vállalkozások támogatásának és új vállalkozások indításának is alapfeltétele a kereslet bővülése. A kereslet bővülése a feltétele a településeken ma sok helyen hiányzó szolgáltatások megjelenésének is. Ehhez, valamint a 24 település adta közösség életminőségének javulásához kapcsol a stratégia megoldást. A megoldási kulcsot egy szakmai alapon működő, a helyi igényekhez illeszkedő integrált, szolgáltató központ kialakításával és működtetésével kívánja a közösség elérni. A szolgáltató központ közösségi hatékonyságot eredményező koordinatív feladatok ellátása mellett biztosítja azt a szakmai feladatot ellátó humán erőforrás csoportot, mely képes magas hozzáadott értékkel hozzájárulni a térségben tevékenyen működő mikro- kisvállalkozások, szövetkezések eredményes működéséhez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

23 A szolgáltató menedzser csoport a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében oktatási programokat szervez vezetéselméleti, kommunikációs és marketing témakörökben is. A helyi közösség gazdaságfejlesztési stratégiájának általános célja a magas jövedelemképződést biztosító agrár- és vidékfejlesztési gazdasági szerkezet kialakítása, amely mikrovállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva a partnerségi elvek mentén jön létre a jövőben egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér, nőhet a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben és felértékelődhet a szolgáltatások szerepe. A szolgáltató menedzser csoport a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében oktatási programokat szervez vezetéselméleti, kommunikációs és marketing témakörökben is. A helyi közösség gazdaságfejlesztési stratégiájának általános célja a magas jövedelemképződést biztosító agrár- és vidékfejlesztési gazdasági szerkezet kialakítása, amely mikrovállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva a partnerségi elvek mentén jön létre a jövőben egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér, nőhet a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben és felértékelődhet a szolgáltatások szerepe. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

24 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység3 Vallással kapcsolatos tevékenység3 Sporttal kapcsolatos tevékenység18 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység30 Oktatással kapcsolatos tevékenység16 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 3 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 7 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

25 A térséget reprezentáló nonprofit szektor kétötöde alapítványi formában, 3/5-e társas nonprofit szervezetként működik. A társas nonprofit szervezeteket nagy arányban az egyesületek képviselik. A térségi szektor tevékenységi szerkezete a megyei adatokkal korrelálva koncentrált, ami azt jelenti, hogy szinte változatlanul néhány jól körülhatárolt tevékenységi csoport uralja. Az alapítványok jelentős hányada az oktatás, a kultúra, illetve a szociális ellátás területén működik. A társas nonprofit szervezetek a szabadidő, a sport és a szakmai érdekképviseletek területeihez köthető tevékenységet fejtenek ki. A térségi nonprofit szektor bevételeinek két legfontosabb forrását az államtól (központi költségvetésből, megyei és helyi önkormányzatoktól kapott támogatás), az alaptevékenységgel összefüggő bevétel (kisebb részben tagdíj, zömmel térítési és árbevétel) adja. A magántámogatásokból, továbbá a pénzpiaci befektetések, valamint a vállalkozási tevékenységként befolyt összegek együttesen sem érik el az összjövedelem egytizedét. A nemzetközi és az uniós trendeket figyelembe véve a térségi, azonos működési területen tevékenykedő civil szervezeti munka összehangolásával a szektor a vidékfejlesztésben befolyásoló tényezővé artikulálódhat a jövőben. Ilyen területen ad megoldást a tervezett integrált, szolgáltató központ, mely a helyi humán erőforrásra alapozva kíván generátor szerepet betölteni a komplex vidékfejlesztésben. A „Különleges Asztali Örömök Somogyban” rendezvényein számos hagyományőrző térségi szereplő jelenik meg, melyek nemcsak a térség hagyományait, de egyedi termékeit is összekapcsolhatja a helyi közösségben fellelhető természeti, kulturális örökségeinek kincseivel és közösségi szintű turisztikai kínálatával, mely jelen építkezési fázisban számos területen fejlesztést igényel. (Ilyen példa: az Ecsenyi Szépkorúak Egyesülete számos nemzetiségi főzőversenyen képviselteti magát, ahol bemutathatja jellegzetes sváb hagyományokat követő gasztronómiai különlegességeit, de emellett legjellegzetesebb termékét, az ecsenyi tutyit, amely teljesen biotermék. Az azonos „arculati elemeket” hordozó civil kapcsolódásokat a helyi közösség szintjére emelve, majd ezeket konkrét stratégiába ágyazva kitörési pontot biztosíthatunk a helyi termék megjelenítésének. A térséget reprezentáló nonprofit szektor kétötöde alapítványi formában, 3/5-e társas nonprofit szervezetként működik. A társas nonprofit szervezeteket nagy arányban az egyesületek képviselik. A térségi szektor tevékenységi szerkezete a megyei adatokkal korrelálva koncentrált, ami azt jelenti, hogy szinte változatlanul néhány jól körülhatárolt tevékenységi csoport uralja. Az alapítványok jelentős hányada az oktatás, a kultúra, illetve a szociális ellátás területén működik. A társas nonprofit szervezetek a szabadidő, a sport és a szakmai érdekképviseletek területeihez köthető tevékenységet fejtenek ki. A térségi nonprofit szektor bevételeinek két legfontosabb forrását az államtól (központi költségvetésből, megyei és helyi önkormányzatoktól kapott támogatás), az alaptevékenységgel összefüggő bevétel (kisebb részben tagdíj, zömmel térítési és árbevétel) adja. A magántámogatásokból, továbbá a pénzpiaci befektetések, valamint a vállalkozási tevékenységként befolyt összegek együttesen sem érik el az összjövedelem egytizedét. A nemzetközi és az uniós trendeket figyelembe véve a térségi, azonos működési területen tevékenykedő civil szervezeti munka összehangolásával a szektor a vidékfejlesztésben befolyásoló tényezővé artikulálódhat a jövőben. Ilyen területen ad megoldást a tervezett integrált, szolgáltató központ, mely a helyi humán erőforrásra alapozva kíván generátor szerepet betölteni a komplex vidékfejlesztésben. A „Különleges Asztali Örömök Somogyban” rendezvényein számos hagyományőrző térségi szereplő jelenik meg, melyek nemcsak a térség hagyományait, de egyedi termékeit is összekapcsolhatja a helyi közösségben fellelhető természeti, kulturális örökségeinek kincseivel és közösségi szintű turisztikai kínálatával, mely jelen építkezési fázisban számos területen fejlesztést igényel. (Ilyen példa: az Ecsenyi Szépkorúak Egyesülete számos nemzetiségi főzőversenyen képviselteti magát, ahol bemutathatja jellegzetes sváb hagyományokat követő gasztronómiai különlegességeit, de emellett legjellegzetesebb termékét, az ecsenyi tutyit, amely teljesen biotermék. Az azonos „arculati elemeket” hordozó civil kapcsolódásokat a helyi közösség szintjére emelve, majd ezeket konkrét stratégiába ágyazva kitörési pontot biztosíthatunk a helyi termék megjelenítésének. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

26 ) A Somogy Megyei Önkormányzat közgyűlésének szakmai munkáját javaslataival és véleményükkel segítő Somogy Megyei Civil Fórum már a megyei és a térségi közösség egyik artikulálódott platformját testesíti meg. A civil szereplők, mint foglalkoztatók középtávon már hangsúlyosan vállalnak szerepet a térség gazdasági, társadalmi és szociális felemelkedésében. Ez a trend hatásában már megmutatkozik az országos, a megyei és a helyi közösség szintjein is.Sok munkaerőt alkalmaznak a kommunális szolgáltatásokból egyre növekvő részt vállaló településfejlesztő közhasznú társaságok, továbbá a klasszikus jóléti szolgáltatásokat nyújtó szociális és egészségügyi intézmények, illetve a szektor támogatását és infrastrukturális hátterét biztosító adományozó alapítványok és nonprofit szövetségek. ) A Somogy Megyei Önkormányzat közgyűlésének szakmai munkáját javaslataival és véleményükkel segítő Somogy Megyei Civil Fórum már a megyei és a térségi közösség egyik artikulálódott platformját testesíti meg. A civil szereplők, mint foglalkoztatók középtávon már hangsúlyosan vállalnak szerepet a térség gazdasági, társadalmi és szociális felemelkedésében. Ez a trend hatásában már megmutatkozik az országos, a megyei és a helyi közösség szintjein is.Sok munkaerőt alkalmaznak a kommunális szolgáltatásokból egyre növekvő részt vállaló településfejlesztő közhasznú társaságok, továbbá a klasszikus jóléti szolgáltatásokat nyújtó szociális és egészségügyi intézmények, illetve a szektor támogatását és infrastrukturális hátterét biztosító adományozó alapítványok és nonprofit szövetségek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 313 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 313 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő) 17, (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 17,29217,22917,21017,

28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 21% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 4% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 34% 9% 4% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

30 A KSH év végi adatai szerint az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének 24 településén ember élt. A 60 éves és idősebb népesség aránya 21%. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének lakónépessége a és évek között eltelt időszakban több mint 2%-kal csökkent. A térség 24 települése közül 17-ben népességcsökkenés következett be, mely a legmagasabb mértékű Ecsenyben, Felsőmocsoládon, Magyaratádon, Mernyén és Somogysárdon volt, ahol a népességszám 2002-höz viszonyítva 2006-ra 8-9%-kal csökkent. Ez a mutató Felsőmocsoládon jelenti a legtöbb embert, 62 fővel. A térség össznépessége az elmúlt öt év során ről re csökkent. Ugyanakkor a Közösség területén volt 7 olyan település is, ahol gyarapodott a helyi lakosság száma. A legkiemelkedőbb közülük Mezőcsokonya, amely 83 fő növekedést könyvelhetett el magának és Juta, ahol 64 fő népesség emelkedés volt tapasztalható. A lakosság számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. Mindhárom esetben a változások egyik összetevője a népesség korösszetétele, a másik összetevő az adott demográfiai jelenségek (termékenység, halandóság, vándormozgalom) intenzitása. A természetes szaporodást az élve születés és a halálozás alakítja. Az elmúlt három évben a kistérség népességváltozásában a természetes népmozgalom és a vándorlás az egyes településeken különböző irányban és mértékben hatott. A természetes népmozgalom – az élve születések és a halálozások egyenlege – viszonylag kedvező alakulása a halálozások jelentős visszaeséséből adódott, mivel az élve születések száma ugyanazon idő alatt – igaz csak minimálisan, de – csökkent. Az élve születési arány – az 1000 lakosra jutó élve születés – a térség összességében ben 9,71, míg 2006-ban már csak 9,07 ezreléket tett ki, ezzel egyidejűleg a halandóság – az 1000 lakosra jutó halálozás – 14,27-ről 12,98 ezrelékre változott. A népesség számának további befolyásoló tényezője a vándormozgalom. A KSH év végi adatai szerint az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének 24 településén ember élt. A 60 éves és idősebb népesség aránya 21%. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének lakónépessége a és évek között eltelt időszakban több mint 2%-kal csökkent. A térség 24 települése közül 17-ben népességcsökkenés következett be, mely a legmagasabb mértékű Ecsenyben, Felsőmocsoládon, Magyaratádon, Mernyén és Somogysárdon volt, ahol a népességszám 2002-höz viszonyítva 2006-ra 8-9%-kal csökkent. Ez a mutató Felsőmocsoládon jelenti a legtöbb embert, 62 fővel. A térség össznépessége az elmúlt öt év során ről re csökkent. Ugyanakkor a Közösség területén volt 7 olyan település is, ahol gyarapodott a helyi lakosság száma. A legkiemelkedőbb közülük Mezőcsokonya, amely 83 fő növekedést könyvelhetett el magának és Juta, ahol 64 fő népesség emelkedés volt tapasztalható. A lakosság számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. Mindhárom esetben a változások egyik összetevője a népesség korösszetétele, a másik összetevő az adott demográfiai jelenségek (termékenység, halandóság, vándormozgalom) intenzitása. A természetes szaporodást az élve születés és a halálozás alakítja. Az elmúlt három évben a kistérség népességváltozásában a természetes népmozgalom és a vándorlás az egyes településeken különböző irányban és mértékben hatott. A természetes népmozgalom – az élve születések és a halálozások egyenlege – viszonylag kedvező alakulása a halálozások jelentős visszaeséséből adódott, mivel az élve születések száma ugyanazon idő alatt – igaz csak minimálisan, de – csökkent. Az élve születési arány – az 1000 lakosra jutó élve születés – a térség összességében ben 9,71, míg 2006-ban már csak 9,07 ezreléket tett ki, ezzel egyidejűleg a halandóság – az 1000 lakosra jutó halálozás – 14,27-ről 12,98 ezrelékre változott. A népesség számának további befolyásoló tényezője a vándormozgalom. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

31 A vándorlási egyenleg az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségében az elmúlt öt évben negatív volt, az ebből eredő népességfogyás 71 főt tett ki. A vándormozgalom a térség településeit nem egyformán érintette, 2006-ban a térség 24 településéből 17-nek a lakóhely-változtatásai negatív irányú mozgást jeleztek. Közülük kiemelkedik Edde, ahonnan 59 fő költözött el és csak 12 fő települt be, Osztopán, ahonnan 41 fő költözött el és csak 21 fő települt be, valamint Somogyaszaló, ahonnan 55 fő költözött el és csak 35 fő települt be. Ezzel szemben a térség fennmaradó 7 településén vándorlási nyereség volt. Ezen belül is kiemelkedő a mutató értéke Mezőcsokonyán, ahová 96 fő települt be és csak 56 fő költözött el, valamint Hetesen, ahová 55 fő települt be és csak 35 fő költözött el. A térség az általános iskolai végzettség tekintetében az országos átlagnál enyhén rosszabb mutatókkal rendelkezik, a 14 évnél idősebbek 80%-a végezte el legalább a 8 év általánost. A jelentősebb elmaradás a közép- és felsőfokú végzettségűek számában mutatkozik, akik hajtóerejét képezhetnék a megújulásnak. A vándorlási egyenleg az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségében az elmúlt öt évben negatív volt, az ebből eredő népességfogyás 71 főt tett ki. A vándormozgalom a térség településeit nem egyformán érintette, 2006-ban a térség 24 településéből 17-nek a lakóhely-változtatásai negatív irányú mozgást jeleztek. Közülük kiemelkedik Edde, ahonnan 59 fő költözött el és csak 12 fő települt be, Osztopán, ahonnan 41 fő költözött el és csak 21 fő települt be, valamint Somogyaszaló, ahonnan 55 fő költözött el és csak 35 fő települt be. Ezzel szemben a térség fennmaradó 7 településén vándorlási nyereség volt. Ezen belül is kiemelkedő a mutató értéke Mezőcsokonyán, ahová 96 fő települt be és csak 56 fő költözött el, valamint Hetesen, ahová 55 fő települt be és csak 35 fő költözött el. A térség az általános iskolai végzettség tekintetében az országos átlagnál enyhén rosszabb mutatókkal rendelkezik, a 14 évnél idősebbek 80%-a végezte el legalább a 8 év általánost. A jelentősebb elmaradás a közép- és felsőfokú végzettségűek számában mutatkozik, akik hajtóerejét képezhetnék a megújulásnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 17% 13% 0% 92% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Középiskola ▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely ▪Kollégiumi feladat-ellátási hely ▪Felnőtt átképzési központ ▪Filmszínház ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

34 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Prevenció és szűrés, rehabilitációs infrastruktúra ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara ▪Pénzügyi és gazdasági tanácsadás ▪Turisztikai egyesület ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35 Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó települések országos közúthálózaton megközelíthetőek. Észak-déli irányban a Balatonlelle-Szigetvár közötti 67. sz. főközlekedési út szeli át a térséget. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge, sok helyen padka nélküli, hullámos és kátyús. Szélessége a helyi forgalomhoz képest ma megfelelő, de teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát csak lassan képesek átvezetni. A térségben lévő települések nagy része csak Kaposváron keresztül kerülhet egymással közúti kapcsolatba. A 24 község közül 9 zsáktelepülés, ahol jellemzően a helyközi autóbusz közlekedés járatszáma nem kielégítő. Csak a Kaposvár közeli településeken járnak megfelelő gyakorisággal a buszok. A vasúti összeköttetés csak a Kaposvár-Fonyód és a Kaposvár-Siófok vasútvonal mellet fekvő települések számára biztosított, ami a térséget alkotó települések egynegyede. A térség valamennyi települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal. Közüzemi szennyvízcsatorna a 24 település közül csupán ötben (Juta, Magyaregres, Somogyaszaló, Somogyjád és Várda) található. A szippantott szennyvíz szervezett és ellenőrzött elhelyezése és ártalmatlanítása csak a nagyobb lélekszámú településeken valósult meg. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a térségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. A térség elektromos energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt. A térség általános egészségügyi ellátása kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak. A térség háziorvosi hálózata átlagos kiépítettségű. A települések mintegy felében rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. A térség elöregedése miatt az idősellátás, szociális otthonba helyezés kiemelt kérdés, amelynek megoldása nem kielégítő. A 24 település közül mindössze háromban (Patalom, Somogyjád, Várda) működik idősotthon. Óvoda a térség 15 településén található, általános iskolával, pedig 13 település rendelkezik. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó települések országos közúthálózaton megközelíthetőek. Észak-déli irányban a Balatonlelle-Szigetvár közötti 67. sz. főközlekedési út szeli át a térséget. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge, sok helyen padka nélküli, hullámos és kátyús. Szélessége a helyi forgalomhoz képest ma megfelelő, de teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát csak lassan képesek átvezetni. A térségben lévő települések nagy része csak Kaposváron keresztül kerülhet egymással közúti kapcsolatba. A 24 község közül 9 zsáktelepülés, ahol jellemzően a helyközi autóbusz közlekedés járatszáma nem kielégítő. Csak a Kaposvár közeli településeken járnak megfelelő gyakorisággal a buszok. A vasúti összeköttetés csak a Kaposvár-Fonyód és a Kaposvár-Siófok vasútvonal mellet fekvő települések számára biztosított, ami a térséget alkotó települések egynegyede. A térség valamennyi települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal. Közüzemi szennyvízcsatorna a 24 település közül csupán ötben (Juta, Magyaregres, Somogyaszaló, Somogyjád és Várda) található. A szippantott szennyvíz szervezett és ellenőrzött elhelyezése és ártalmatlanítása csak a nagyobb lélekszámú településeken valósult meg. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a térségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. A térség elektromos energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt. A térség általános egészségügyi ellátása kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak. A térség háziorvosi hálózata átlagos kiépítettségű. A települések mintegy felében rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. A térség elöregedése miatt az idősellátás, szociális otthonba helyezés kiemelt kérdés, amelynek megoldása nem kielégítő. A 24 település közül mindössze háromban (Patalom, Somogyjád, Várda) működik idősotthon. Óvoda a térség 15 településén található, általános iskolával, pedig 13 település rendelkezik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

36 A többi településen élő kisdiákok számára az alapfokú oktatást a szomszédos települések általános iskolái biztosítják. A gyermekek utaztatása megoldott a naponta többször közlekedő autóbuszjáratokkal, illetve iskolabuszokkal. A térség nem rendelkezik középfokú oktatási intézménnyel. Telekommunikáció tekintetében a térség átlagosan ellátottnak tekinthető. A települések 90%-ában elérhető a szélessávú Internet kapcsolat, bár ez több helyen is fejlesztésre szorul. Teleházzal vagy E-Magyarország ponttal a települések több mint 70%-a rendelkezik. A vezetékes és mobil telefonhálózat minden településen ki van építve. A lakossági szolgáltatások terén a térség vegyes képet mutat. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban bizonyos településeken ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

37 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %5% %1%

38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Alsóbogát ▪298 Bodrog ▪Község▪465 Csombárd ▪Község▪288 Ecseny ▪Község▪250 Edde ▪Község▪223 Felsőmocsolád ▪Község▪486 Hetes ▪Község▪1,118 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪14.14% ▪12.67% ▪12.92% ▪21.02% ▪27.78% ▪13.10% ▪10.12% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪227,952 ▪333,251 ▪363,932 ▪169,677 ▪202,883 ▪268,593 ▪441,988 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.239 ▪0.000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 2/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Juta ▪1,242 Magyaratád ▪Község▪923 Magyaregres ▪Község▪652 Mernye ▪Község▪1,567 Mezőcsokonya ▪Község▪1,296 Osztopán ▪Község▪849 Patalom ▪Község▪367 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪6.20% ▪6.80% ▪10.84% ▪10.41% ▪12.20% ▪14.31% ▪7.07% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪566,739 ▪473,973 ▪375,289 ▪489,414 ▪367,450 ▪361,106 ▪277,871 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.038 ▪0.000

40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 3/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Polány ▪276 Somodor ▪Község▪460 Somogyaszaló ▪Község▪769 Somogyfajsz ▪Község▪548 Somogygeszti ▪Község▪558 Somogyjád ▪Község▪1,666 Somogysárd ▪Község▪1,339 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪15.75% ▪19.80% ▪12.05% ▪21.56% ▪17.80% ▪12.87% ▪12.57% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪204,369 ▪317,082 ▪368,526 ▪212,166 ▪189,519 ▪415,587 ▪418,698 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪3.687 ▪0.000 ▪7.145 ▪0.000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.046 ▪0.000

41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Szentgáloskér ▪584 Újvárfalva ▪Község▪343 Várda ▪Község▪525 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪20.53% ▪22.22% ▪10.72% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪251,006 ▪240,131 ▪452,307 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

42 Települések egy mondatos jellemzése 1/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Alsóbogát ▪„Alsóbogát zsáktelepülés jellege folytán alacsony forgalommal rendelkezik, minimális az elérhető szolgáltatások köre. Magas a munkanélküliség, mert kevés a foglalkoztató. A mezőgazdasági termelés csak néhány ember megélhetését tudja biztosítani.” ▪„A turizmus fejlesztése a településen, gondolva itt elsősorban a horgász, vadász és lovas turizmusra. A településen található két kastély turisztikai célú hasznosítása. Szélerőmű park telepítés lehetőségének megvizsgálása.” ▪Bodrog ▪„A szélessávú Internet nem megfelelő kiépítettsége a településen. Az utak és járdák rossz állapota. A szennyvíz csatorna hiánya.” ▪„A gazdasági tevékenység élénkítése, ezen belül elsősorban a turizmusra alapozott gazdaságfejlesztés. A helyi vállalkozások támogatása, megerősítése révén a foglalkoztatottság növelése.” ▪Csombárd ▪„A település öregedő korfát mutat.Az idős korú lakosságnak a település nem tud szociális ellátást biztosítani.A munkaképes korú lakosság adja a lakosság koreloszlásának legnagyobb százalékát.A munkahelyek a mezőgazdasági,az ipari és az önkormányzati szektorból kerülnek ki.A település forráshiányokkal küzd.A közbiztonság helyzete nem megoldott.A közcsatorna hálózat kialakításra vár.” ▪„A jól működő mezőgazdasági vállalkozásokkal együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni.A község természeti adottságai (gyógynövény,gomba,zöldségfélék)kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez,és a növények helyben való feldolgozására,ezáltal a munkahely teremtési lehetőségek is megoldódnának.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43 Települések egy mondatos jellemzése 2/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Ecseny ▪„A települési lakosság száma alacsony (250 fő), a lakosságot öregedő korfa jellemzi. A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A zsáktelepülési helyzetből adódóan csekély lehetőség látszik a primer, szekunder szektor megtelepedésére. A szociális ellátás hiányos léte nehezíti az öregedő lakosság mindennapjait.” ▪„A község természeti adottságai, valamint épített infrastrukturális és humán örökségei kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez. A sváb községben több száz ingatlan külföldiek tulajdonában van, akiken keresztül kapcsolatot lehetne kiépíteni más országokkal, lehetőséget teremtve számukra a község, a tágabb térség, s országunk megismerésére.” ▪Edde ▪„Edde zsáktelepülés jellege folytán alacsony forgalommal rendelkezik, minimális az elérhető szolgáltatások köre. Magas a munkanélküliség, mert kevés a foglalkoztató. A mezőgazdasági termelés csak néhány ember megélhetését tudja biztosítani.” ▪„A turizmus fejlesztése a településen, gondolva itt elsősorban a horgász, vadász és lovas turizmusra. A két éve megszűnt alsó tagozatos iskola épületéből három apartmanos és egy lakosztályos vendégfogadó kerülhetne kialakításra. A turizmus céljaira fel lehet használni a falu határában lévő 80 fokos vizű lezárt termál kutat is.” ▪Felsőmocsolád ▪„A települési demográfiai adatok vizsgálata megmutatja, hogy a koreloszlást tekintve rendkívül magas az idősek aránya, alacsony az 5 év alatti gyermekek száma. A munkaképes korú lakosság magas arányban reprezentálódik a településen, s mivel a munkahelyek száma korlátozott, így körükben magas a munkanélküliség aránya, s ez a munkaerő-piaci folyamat elvándorlást indított el.” ▪„A településen üresen álló iskola épületét a vállalkozói, a civil és az önkormányzati szereplők közös összefogásával komplex turisztikai programok lebonyolítására lehet alkalmassá tenni. A településen található XVIII. századi barokk kastélyban elindult kulturális programokat szinergikus kapcsolatba hozva a partnerségre épülő fejlesztéssel növelnék a település megtartó erejét.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44 Települések egy mondatos jellemzése 3/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Hetes ▪„A településen elindult a lakosságszám-csökkenés. A munkaképes korúak aránya a legnagyobb. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati és kereskedelmi szektor szereplői közül kerülnek ki. Az életszínvonal csökken, oka a munkahelyek csökkenése. Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőség megszűnt. A település infrastruktúrája fejlesztésre szorul.” ▪„Bioüzem. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. A jól működő vállalkozásokkal (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni. Falusi turizmus szempontjából nagyon kedvező adottságai vannak a településnek: horgászat, vadászat, valamint megoldottak a vendéglátási, magánszállási lehetőségek.” ▪Juta ▪„A szennyvízhálózat kiépítettségének hiánya. Az életszínvonal csökkenése, kevés munkahely. Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőség megszűnt.” ▪„Bioüzem. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. Mezőgazdasági adottságok magasabb színtű kihasználása. Helyi piac kialakítása, vásárok szervezése. Internetes honlapon keresztül a megtermelt termékek marketingjének olcsó megvalósítása.” ▪Magyaratád ▪„A településen elindult a lakosságszám-csökkenés, ami a korlátozott munkalehetőségek következménye. A lakosság legnagyobb százalékát a munkaképes korú népesség adja. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati szektor szereplői közül kerülnek ki. Hiányoznak a település megtartó erejét növelő, partnerségen alapuló lokális megoldások.” ▪„A település a Kaposvár-Szántód összekötő főközlekedési út mentén helyezkedik el, Kaposvártól 15 km-re. A település nagy átmenő forgalmára alapozva, s a helyi humán erőforrás kapacitásaira építve az önkormányzati, civil és vállalkozói szektor szereplői fejlesztési tervet építhetnek. A település jól ismert kézműves tájházához kapcsolható szinergikus fejlesztések erősíthetik ezt.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45 Települések egy mondatos jellemzése 4/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Magyaregres ▪„A településen elindult a lakosságszám- csökkenés.A munkaképes korú népesség adja a legnagyobb százalékot.A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági,építőipari,önkormányzati és kereskedelmi szektor szereplői közül kerülnek ki.A közlekedési gondok oka a vasút hiánya,ritka buszközlekedés.Zsáktelepülés jellegből fakadó elszigeteltség.Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek megszünt.” ▪„Kihasználatlan humán erőforrás, horgászturizmus lehetősége (Deseda). Arborétum fejlesztése turizmus céljára. A kerékpárút fejlesztése. ▪Állattenyésztés fejlesztése, munkahelyteremtéssel.” ▪Mernye ▪„A munkanélküliek, a rendszeres szociális segélyben részesülők, s az ellátatlan lakosság száma magas. A lakónépesség fokozatos csökkenése figyelhető meg a munkahelyek hiánya miatt. A munkaképes korú lakosság nem rendelkezik piacképes ismeretekkel, ez nehezíti a munka világába való visszatérésüket. A turisztikai szektor munkahelyteremtő lehetőségei korlátozottak.” ▪„A település közlekedés- földrajzi helyzete előnyös. A logisztikai lehetőségek javulhatnak a 67-es út megépítésével. A jelenlegi turisztikai lehetőségek, adottságok fejlesztésével hozzájárulhatunk a település megtartó erejének növeléséhez. A helyi védelem alatt álló volt Piarista kastély felújításával komplex turisztikai kínálatot fejleszthetünk ki.” ▪Mezőcsokonya ▪„A településen elindult a lakosságszám- csökkenés.A munkaképes korú népesség adja a legnagyobb százalékot.A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati szektor szereplői közül kerülnek ki.A közösségi célokat szolgáló épületek felújításra szorulnak.Utak, járdák, esővíz elvezető csatornák rossz állapotban vannak, a közcsatornázási lehetőségek hiányoznak.” ▪„Bioüzem. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. Mezőgazdasági adottságok magasabb színtű kihasználása. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari, feldolgozó ipari, kereskedelmi és önkormányzati szektor szereplői közül kerülnek ki.A parkok, turista útvonalak, sportlétesítmények, vadászat a turizmusra kedvezően hat.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46 Települések egy mondatos jellemzése 5/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Osztopán ▪„A legfontosabb problémákat a településen a magas munkanélküliség, a munkahelyek hiánya, a szélessávú internet kiépítetlensége és a szenyvíz csatorna hiánya jelentik.” ▪„A vidéki környezet turisztikai célú hasznosítása. Falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása. Környezetvédelmi és életminőség javulás szempontjából a legfontosabb lehetőséget a szennyvíz csatorna hálózat kiépítése jelentené.” ▪Patalom ▪„A település demográfiai adatait vizsgálva öregedő korfát mutat. Az aktív, munkaképes korú lakosság reprezentálja a koreloszlást legnagyobb százalékban. A település nem rendelkezik megtartó erővel a munkalehetőségek szűkössége miatt, ezért fokozatos elvándorlás tapasztalható. A helyi mezőgazdasági vállalkozások nem képesek szélesebb körre disztribúciós tevékenységüket kiterjeszteni.” ▪„Patalom település természeti adottságai, táji értékei, a horgászat és a vadászat lehetőségének kiaknázása komplex fejlesztést indíthat el a helyi partnerségre építve. A megye módszertani intézeteként működő Park Szociális Otthon infrastrukturális és módszertani fejlesztésével régiós módszertani központtá fejleszthető.” ▪Polány ▪„A települési lakosság száma alacsony (276 fő), a koreloszlást vizsgálva a munkaképes korú lakosság száma után az idősek száma is magas százalékkal jellemezhető. A munkanélküliek száma magas. A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A helyi fejlesztések között gyenge a szinergia.” ▪„A település lakosságának jelentős része fogékony a partnerségre.A település értéke a tiszta levegő, az érintetlen környezet. A természetet szerető, jó levegőre, csendre és gyógyulásra vágyó emberekre építhető turisztikai szolgáltatások, potenciálok fejlesztése járulhat hozzá a lakosság megtartó erejének növeléséhez, s a település expanzív fejlesztéséhez.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47 Települések egy mondatos jellemzése 6/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Somodor ▪„A település lakosságának koreloszlásában a munkaképes korú lakosság reprezentálódik legnagyobb százalékban. A munkaképes korú lakosság iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy jelentős százalékuk nem rendelkezik piacképes ismeretekkel. A mezőgazdasági, az önkormányzati szektor általi munkalehetőségek bekorlátozzák a munkaerő-piaci folyamatokat.” ▪„A település népessége fogékony a partnersége, ezt bizonyítja a gazdag kulturális élet. A mezőgazdasági szektor szereplőivel való együttműködés erősítésével az önkormányzati, civil és partner vállalkozói szektor szinergikus fejlesztéseket generálhat. A helyi humán erőforrásra épülő fejlesztések tehetik vonzóvá a települést a fiatalok, pályakezdők és a diplomások számára.” ▪Somogyaszaló ▪„A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A szociális ellátás nem megoldott, így az idősebb generációknak hatalmas gondokkal kell szembenézniük. Az irodai szolgáltatások és a gazdasági célokat szolgáló épületek fejlesztésre szorulnak.” ▪„A jól működő vállalkozásokkal (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni. Falusi turizmus szempontjából nagyon kedvező adottságai vannak a településnek: gyógyszállók, panziók, kerékpárút, horgászat, vadászat, lovaglási lehetőségek.” ▪Somogyfajsz ▪„A munkahelyek hiánya, illetve az ebből következő magas munkanélküliség. A szennyvíz csatorna hiánya.” ▪„A mezőgazdasági adottságok magasabb színtű kihasználása. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások fejlesztése. A település Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határán fekszik, ritka növényeket és állatokat is megfigyelhetünk a környéken, rendelkezik egy őskohó múzeummal és egy horgásztóval is, amikre alapozni lehetne a turizmus fejlesztését.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48 Települések egy mondatos jellemzése 7/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Somogygeszti ▪„A koreloszlás vizsgálata szerint a munkaképes korú lakosság fordul elő legnagyobb arányban a településen élők körében. Az országos átlagot meghaladó munkanélküliség egyik oka az alacsony végzettségű és szakképzetlen személyek magas számára és a munkahelyek hiányára vezethető vissza. A településen munkahelyet az önkormányzat intézményei és a mezőgazdasági vállalkozók biztosítják.” ▪„A mezőgazdasági vállalkozók termékeinek piacon való szélesebb körű megjelenése és a helyi humán erőforrás piacképes ismeretekkel való ellátása hozzájárulna újabb munkahelyek létesítéséhez. A helyi fejlesztések céltudatos összehangolása és a partnerségre épülő együttműködések előremutató fejlesztéseket generálhatnának. A település kiváló turisztikai lehetőségekkel rendelkezik.” ▪Somogyjád ▪„A jelentős munkanélküliség. Kevés foglalkoztató van a településen, és a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek is hiányoznak. Az állattartás visszaszorult, a háztáji gazdaságok termelése minimális szintű.” ▪„A település rendelkezik egy teljes infrastruktúrával ellátott, ipari park kialakítására alkalmas területtel, ahova szeretne új vállalkozásokat letelepíteni, amik munkát tudnának biztosítani a lakosság számára.” ▪Somogysárd ▪„A településen elindult a lakosságszám-csökkenés. A munkaképes korú népesség adja a legnagyobb százalékot. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati és kereskedelmi szektor szereplői közül kerülnek ki. A helyi védettségű épületek fejlesztésre szorulnak. A csatornázottság nem megoldott. Az idősek számára a szociális szolgáltatások gondokat okoznak.” ▪„Történelmi múlt és hagyomány kihasználása a turizmus céljaira pl. lótenyésztés-lovas turizmus, Betyárcsárda-népi hagyományok bemutatása, építészeti örökség. Jelzett turista útvonalak, horgászat, vadászat, lovaglás és a védett természeti területek a falusi turizmus kialakulásának előfeltételei.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49 Települések egy mondatos jellemzése 8/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Szentgáloskér ▪„A település öregedő korfát mutat. A munkaképes korú lakosság adja a lakosság koreloszlásának legnagyobb százalékát. A munkahelyek a mezőgazdasági, az ipari és az önkormányzati szektorból kerülnek ki. A fiatal generáció számára nem rendelkezik megtartó erővel a település, ezért elvándorlás jellemzi. A munkanélküliek száma mellett a szociális ellátásban részesülők száma magas.” ▪„A jól működő mezőgazdasági vállalkozásokkal együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni. A helyi civil, vállalkozói és önkormányzati szektor szereplői közötti szoros együttműködésekkel lehet szinergikus fejlesztéseket generálni, ehhez el kell indítani a párbeszédet és a közös együttgondolkodást.” ▪Újvárfalva ▪„A települési lakosság száma alacsony,a lakosságot öregedő korfa jellemzi.A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el.Az elvándorlás oka, hogy a fiatalok a szellemi képességeikhez mérten nem találnak lehetőségeket, hogy kibontakoztathassák tudásukat.A szociális ellátás nem megoldott, ami az idősebb generációknak hatalmas gondot okoz.A település közbiztonsága nem biztosított.” ▪„A község természeti adottságai,épített infrastrukturális és humán örökségei kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez.A falusi turizmus lehetőségei adottak,a vendégeket üdülőházakban,ifjúsági szállókban,és kempingekben tudják elhelyezni.Parkokkal,jelzett turista utakkal és vadászati lehetőségekkel várják a kikapcsolódni vágyókat.” ▪Várda ▪„A munkahelyek hiánya, csökkenő életszínvonal és a kiegészítő jövedelemszerzés megszűnése.” ▪„Ipari park létesítése a településen. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. Panzió és szépségszalon kialakítása.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50 ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪ ▪Helyi gazdaságfejlesztési terv ▪Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv ▪IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Tartalom Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

51 ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ ▪Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv ▪IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv ▪Települések részletes helyzetelemzése Tartalom Helyi gazdaságfejlesztési terv

52 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – helyi gazdaság fejlesztése A vidékfejlesztési kezdeményezések során a helyi szinten már meglévő adottságokra kell építeni a siker nagyobb valószínűsége érdekében Adottságok ▪Legtöbb vállalkozást adó szektor ▪Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Azon szektor, amelyben a térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb tevékenykedik Fejlesztési lehetőségek ▪A(z) Kereskedelem, javítás szektorban, a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban, a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban történő kezdeményezések nagyobb eséllyel vezetnek sikerre abból adódóan, hogy a térségben már van gazdasági aktivitás az adott szektorban ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának valamelyikéhez kapcsolódó kezdeményezések nagyobb eséllyel lesznek sikeresek, mivel egy már működő vállalatra építenek – Kereskedelem, javítás – Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás – Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

53 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 16% 9% 21% 6% 7% 15% 8% 0% 13% 4% 17% 35% 14% 3% 7% 8% 6% 0% 8% 1% 70% 30% 0%

54 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 1/5 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Probléma/Lehetőség 1 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 2 ▪„”

55 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 2/5 Probléma/Lehetőség 3 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 4 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

56 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 3/5 Probléma/Lehetőség 5 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 6 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 4/5 Probléma/Lehetőség 7 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 8 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 5/5 Probléma/Lehetőség ▪„” 9 Szektor ▪„” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés ▪„” 10 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/5 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat 1 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 2 ▪„”

60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/5 Megoldási javaslat 3 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 4 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/5 Megoldási javaslat 5 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 6 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/5 Megoldási javaslat 7 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 8 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/5 Megoldási javaslat ▪„” 9 Szektor ▪„” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés ▪„” 10 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

64 ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪Helyi gazdaságfejlesztési terv ▪ ▪IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Tartalom Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv

65 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 1/5 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik Probléma/Lehetőség 1 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 2 ▪„”

66 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 2/5 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik Probléma/Lehetőség 3 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 4 ▪„”

67 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 3/5 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik Probléma/Lehetőség 5 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 6 ▪„”

68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 4/5 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik Probléma/Lehetőség 7 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 8 ▪„”

69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 5/5 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik Probléma/Lehetőség ▪„” 9 Település ▪„” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés ▪„” 10 ▪„”

70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/5 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik Megoldási javaslat 1 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 2 ▪„”

71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/5 Megoldási javaslat 3 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 4 ▪„” A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik

72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/5 Megoldási javaslat 5 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 6 ▪„” A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik

73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/5 Megoldási javaslat 7 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 8 ▪„” A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik

74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/5 Megoldási javaslat ▪„” 9 Település ▪„” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés ▪„” 10 ▪„” A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik

75 ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪Helyi gazdaságfejlesztési terv ▪Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv ▪ Tartalom IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv

76 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 1/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Probléma/Lehetőség 1 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 2 ▪„”

77 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 2/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Probléma/Lehetőség 3 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 4 ▪„”

78 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 3/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Probléma/Lehetőség 5 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 6 ▪„”

79 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 4/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Probléma/Lehetőség 7 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 8 ▪„”

80 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 5/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Probléma/Lehetőség ▪„” 9 Fejlesztési téma ▪„” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés ▪„” 10 ▪„”

81 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 1/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Megoldási javaslat 1 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 2 ▪„”

82 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 2/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Megoldási javaslat 3 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 4 ▪„”

83 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 3/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Megoldási javaslat 5 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 6 ▪„”

84 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 4/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Megoldási javaslat 7 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 8 ▪„”

85 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 5/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Megoldási javaslat ▪„” 9 Fejlesztési téma ▪„” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés ▪„” 10 ▪„”

86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/1

87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1