A belvízi hajózás gazdaságossága az Európai Unióba újonnan belépő államok számára Szalma Botond Plimsoll Kft

Mi a gazdaságos és kinek? I. Ami gazdaságos a hajótulajdonosnak az nem az a piacnak (érdekkonfliktus ) II. A belvízi hajózás az elmúlt 100 évben krónikus befektetési hiányban szenvedett III. Ez az egyedüli közlekedési mód amellyel senki sem törődik. (politika figyelme - lobbi) IV. Az üzletet mi magunk öljük meg! fuvardíj bevétel karbantartás/beszerzés

Széchenyi és Baross országa - MSZP – SZDSZ – FIDESZ – MDF - Nemzeti érdek, érték és tulajdon! - Közút - Vasút - Víziút - Légiközlekedés - Csővezeték - Információ NEM!

Mire van szükségünk? I. flotta II. rakomány III. képzett kereskedők IV. képzett hajósok V. hajózható folyók VI. működő kikötők VII. fejlett közlekedési infrastruktúra VIII. pénz

Flotta - rakomány – képzett kereskedő és hajós I. Alkalmas flotta – Mi a jó kapacitás ? 1. kicsi vs. nagy (kapacitás kihasználás) 2. olcsó és/vagy modern – ki fizeti? 3. bareboat, idő or útvonalbérlet aránya 4. merülés, magasság – limitált keretek 5. rugalmas – max. méret vagy gazdaságos (csak a szűk keresztmetszetre tervezek?) 6. A hajókat kell a nautikai feltételekhez alakítani és nem fordítva! II. Árubázis – a torta ugyan akkora 1. ez egy piac által irányított iparág 2. nem tudunk terveket/tanulmányokat fuvarozni (a szakmát tessék előre engedni!)

Hajózható folyók- Működő kikötők - Fejlett közlekedési infrastruktúra  A víziutaknak több politikai figyelmet kell kapniuk  Le kell bontani a víziközlekedés fejlesztése előtt álló akadályokat 1.költségvetés – törvényhozók – pü. miniszter + zöldek 2.fejlett közlekedési infrastruktúra  hajózható folyók  automata vízmércék (20 kakaóbiztos számítógép ára)  működő kikötők 3.bizonyítványok egységesítése 4.befektetési szakadék!  8 % Hollandia alágazat súlya 40%  6 % Németország12,8 %  1%Franciaország1,9 %  0 % Magyarország1 %

Pénz •bérlés •lízing •„mietkauf” •vásárlás - építés •10-12 évre kell tervezni •szabad-e a dunai hajózás ? (első és második háború) •5 éve áll a híd keresztben – kinek előny? •kit érdekel, ki fizeti a veszteségeket? •partnerek vagy ellenségek? (EU vs.csatlakozók)

„A versenyhelyzet ”

EU - Muníció  White Paper II. – Fehér Könyv  Marco Polo I. és II. (740 B€ – 20 M áto/év átirányítás!)  PINE ajánlások (Prospects of Inland Navigation within the Enlarged Europe)  INE (Inland Navigation Europe) & DG Tren (védőernyő)  River Information Service (System) – elektronikus térképek és navigáció  EFIN (European Framework for Inland Navigation) jelentés  EU közlekedési piac folyamatos növekedése  Zsúfoltság & szűk keresztmetszet

„Foganatosabb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.” (Péld. 17,10)  a navigáció és az árufuvarozás elősegítése a Dunán  adórendszer (fekete – szürke – fehér)  oktatás  hosszú futamidejű kölcsönök támogatása  Európa gerincének jobb kihasználása (2x10 sáv)  ne csak az intermodalitásra és logisztikai központokra koncentráljunk (Seneca)  középpontban a folyékony & száraz & „rés”piacok  a Short Sea Shipping programok kombinációs lehetősége

Elrettentésül - M0 – M6 közbeszerzés: Érdi tető 1 pályázó : 14 – űrszelvény 37,144 mó + ÁFA - Autópálya sűrűség – vert mezőny - Reálbér emelkedés (2003) versenyszféra: 8,1% állami szektor: 21% - Duna hidak forgalma: - Árpád: e/nap - Erzsébet Lágymányos Szekszárd Közlekedési beruházások Románia, Moldávia € /lak. Portugália, Anglia, MO€ Németország, Benelux€ Svájc, Norvégia€ > 1000

Logisztikai szolgáltató vállalat 1. cégünk szolgáltatása: olcsó, rugalmas, jó (2 választható) 2. együtt vagy külön (magányos hajós vs. vállalat – NY. vs. K.) 3. ez nem „door to door” üzleti szolgáltatás 4. együttműködés (csapatmunka – 1 tollú indián) I. szállítmányozók II. hajósok III. raktárkezelők IV. kikötők V. ügynökök VI. Állam

Komárom-Esztergom megyei lehetőségek KKikötő (berakóhely) HHajójavítás HHajóépítés TTurizmus EErőmű ?

Környezetvédelem a DM csatornában

Felüljáró