Turizmus gazdaságtan 12.

Turisztikai multiplikátor-hatás A multiplikátorokat csak akkor alkalmazhatjuk, ha a turisztikai fogyasztás és költés egy pótlólagos egységének hatásait akarjuk feltárni, az ennek hatására bekövetkező pótlólagos jövedelem, foglalkoztatás, termelés és fogyasztás meghatározására.

Turisztikai multiplikátor-hatás 2. Turisztikai (jövedelmi) multiplikátor Egy egységnyi turisztikai költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál Multipikátor = 1/(1–MPC) (MPC = fogyasztási határhajlandóság = Marginal Propensity to Consume

Multiplikátor-hatás mértéke Gazdaság önellátó képessége Kiáramlások - Azon pénzügyi folyamatok, amelyek következtében a gazdasági körforgásba kevesebb pénz kerül vissza A jövedelmekre kivetett adók (ideiglenesen) Import beszerzések (Lakossági és intézményi) megtakarítások (ideiglenesen)

Multiplikátor-modell Turisták költése  Helyi vásárlás Háztartás közvetlen jövedelme Vásárlás Megtakarítás Turisztikai szolgáltatások Önkormányzat Import Központi költségvetés Import

Jövedelmi multiplikátor Közvetlen költés – azaz a közvetlenül a turisztikai szolgáltatóknak kifizetett szolgáltatási díjak Közvetett költés – a turisztikai szolgáltatók alkalmazottainak fizetett bérek és fizetések, a szolgáltatók készletbeszerzései, Indukált költés –a turizmus hatására a gazdaság egészében kimutatható bér- és jövedelememelkedés, illetve az annak hatására bekövetkező nagyobb gazdasági aktivitás

Egyéb multiplikátorok Termelési (output) multiplikátor Egy egységnyi turisztikai költés hatása a gazdaság termelési szintjére Foglalkoztatási multiplikátor Egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás foglalkoztatásra gyakorolt hatása Költségvetési multiplikátor Az állami bevételek változása egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás hatására

A multiplikátorok alkalmazásának korlátai Felhasznált adatokból eredő pontatlanság – másodlagos források, feltételezések Adatok pontossága és megbízhatósága a többszöri áttétel és az összevonás-szétbontás miatt nem tökéletes Statikus mutatók az elmúlt időszak adatai alapján - a módszer a gazdaság és a környezet változásait nem képes rugalmasan követni Alágazati eltérések szerepe az ágazati multiplikátorok meghatározásában

Befektetések a turizmusban Vállalkozó kedv növekedése Finanszírozó Állam – közvetett és közvetlen Önkormányzat - közvetett és közvetlen Vállalkozók – közvetlen, profitorientált Lakosság – kiegészítő jövedelem (Tőzsde) Tőke származási helye Hazai Külföldi

Befektetések a turizmusban 2. Tőkeigényes területek Szállodaipar, konferencia-infrastruktúra, wellness-kínálat, közlekedés Kevéssé tőkeigényes területek Utazásközvetítés, kerékpár-kölcsönzés, idegenvezetés, szuvenírbolt, stb. Nemzetközi egyenlőtlenségek Jövedelem ki- és beáramlása Multiplikátor hatás változása

Befektetések a turizmusban 3. Külföldi befektetők támogatása Szakmai hozzáértés, tapasztalatok Erőforrások Az ország nemzetközi megítélésének javítása Referencia a potenciális befektetők számára Működtetés, piaci bevezetés Szakmai és menedzsment-ismeretek, betanítás

Turisztikai beruházások típusai Attrakció fejlesztő Szálláshely-kapacitás növelő Vendéglátó kapacitás növelő Szolgáltatásfejlesztő Közvetlen Közvetett Infrastruktúra-fejlesztő Műemlékvédelmi, restaurációs célú Környezetvédelmi

Nemzetközi befektetések a turizmusban Szolgáltatások globalizálódása Vertikális és horizontális Hyatt Hotels and Resorts 215 hotel 43 országban, több mint 90.000 szoba (jelenleg 30 szálloda épül) Hyatt Hotels Corporation (USA, Kanada, Karib-térség) Hyatt International Corporation

Nemzetközi befektetések a turizmusban 2. McDonald’s Több mint 31.000 étterem, 119 ország Napi mintegy 47 millió vendég Franchise rendszerű éttermek – sajátos horizontális terjeszkedés

TUI 3700 utazási ügynökség 80 tour operátor 90 légitársaság (pl. Hapag-Lloyd Express, Britannia Airways, Corsair, Thomsonfly) 32 beutaztató ügynökség Kb. 285 szálloda, 150.000 ágy Több mint 1600 üzleti utaztató, 60 ország Több mint 200 márka világszerte Touropa, Finnmatkat, TEMA, Lunn Poly, Grecotel, Robinson Club, TQ3 Travel Solutions, TUI Mostravel Russia

Turizmus Magyarországon, 2004 Közvetlen hatások Közvetett hatások Md Ft % GDP 877 5,0 1390 8,5 Ezer fő Foglalkoztatás 398 8,9 490 12,5

Beutazó turizmus Magyarországon (m) (2005) 2005 -38,5 millió látogató

Közlekedés a beutazó turizmusban (%), 2005 Légiforgalom - 20,5%-os növekedés 2,2, millió fapados utas Ferihegyen = Több mint 2,5-szeres növekedés

Kereskedelmi szálláshelyek külföldi forgalma, 2005 Vendégek száma: 3,4 millió Vendégéjszakák száma: 10,6 millió Átlagos tartózkodási idő: 3,1 éj Legtöbb vendégéjszaka: Németország, Nagy-Britannia, Ausztria Jelentős csökkenés: Ausztria, Németország, Hollandia

Külföldi vendégéjszakák megoszlása (%), 2005

Legnépszerűbb városok a turisták körében, 2005 Külföldi Belföldi Budapest Hévíz Siófok Bük Balatonfüred Hajdúszoboszló Zalakaros Győr Keszthely Tihany Sopron Eger Szeged Pécs Debrecen