Szíjártó Imre A blog mint a filmértés műfaja

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Republikon Tolerancia-kutatások
Advertisements

Az Országos Kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
ALKALMAZOTT KOMMUNIKÁCIÓ
Life through the lenses Enikő Bereczki 2RF. Egy kép többet ér ezer szónál Mitől jó egy sajtófotó? Milyen hatással van a közvéleményre? Milyen a sajtófotós.
FIATALOK AKTIVITÁSA KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGEKBEN
A filozófia vizsgatárgy története Világnézetünk alapjaiBevezetés a filozófiába 1990-től bizonytalanság: kötelező - nem kötelező Részt vettünk a nemzetközi.
Készítette: Gugi Bettina GTK- GAM III.évf.
LámpásLámpás Keresztyén Ifjúsági Dicsőítő Csoport.
A képkészítő nemcsak rögzíti, de mindig ábrázolja is, amit felvesz…
Történeti episztemológia
A publicisztikai és tájékoztató műfajok
Pedagógiatörténet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 16. Körmendy Zsolt.
TÁMOP a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnáziumban
Móricz Zs.: Hét krajcár.
„Keresztény nevelés – egyházi iskola” október 15.
Készítették: Balázs, Misu, Zita, Zsuzsi
Angol nyelvi kompetencia
Képességszintek.
11 Az interakció azokat a folyamatokat foglalja magában, amelyekben minden résztvevő kész arra, hogy megváltozzon és ennek a beállítottságnak az alapján.
Az esszé Segédlet tanulóknak és tanároknak
Matematika Eredete és története Kaszás Tamás.
A bevezetés.
Németh Nóra Veronika Debreceni Egyetem
Művelődés és szórakozás
Kultúra „harmadfokon” A harmadfokú képzésben részt vevő hallgatók viszonya a kultúrához Németh Nóra Veronika Debreceni Egyetem VI.
Pályaorientációs tapasztalatok, hiányszakmák népszerűsítése Győrben
SZAKDOLGOZAT CÍME szakdolgozat
Gazdasági ismeretek.
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
A szövegértés tanítása II.
III. előadás: Írásbeliség, egyén, társadalom
Német nyelvtanárok a pedagógiai minősítés küszöbén;
Jól látható, hogy a vendéglátás-idegenforgalom, és a mezőgazdasági szakmacsoportok a legelérhetőbbek, illetve legkeresettebbek. Ezeket a gépészet és a.
Identitás a határon és azon túl… A határon túli magyarok nemzeti identitásdimenzióinak alakulása a magyar- szlovák-ukrán határ mentén Pakot Ágnes BCE Szociológia.
„Sztárok” az irodalomban
Pankucsi Szilárd Mérnöktanár Mérnök Informatikus
Szakkönyvtári teljesítménymérés Hegyközi Ilona - Fazokas Eszter Székesfehérvár május 8.
Kertész Imre: Sorstalanság
Tudományos konferencia Nyíregyháza Október
Vizuális nevelés tantárgypedagógia
Vizuális nevelés tantárgypedagógia
Az élet igéje április „Testvérek, ne panaszkodjatok egymásra…” (Jak 5,9)
Irodalom filmen. 1. Bevezetés A mozi, a film jelentősége a 20. századi európai (amerikai) kultúrtörténetben.
Lukács Oktatási Központ
Szentimentalizmus Készítette: Domján Gáborné.
Differenciált tanulásszervezés 2. TKM1016L
Az irodalmi művek elemzésének és értelmezésének lehetséges szempontjai
Kooperatív oktatással a befogadás támogatásáért
Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai
Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai
A szövegértés diagnosztizálása és fejlesztése
1 TANULÁSI TÍPUS TESZT.
A nemzeti film fogalma Példa: francia külvárosfilmek.
Filmelemzési szempontok
Élet az Interneten.
Munkakörelemés és –tervezés röviden
Aldo Rossi ( ) The Architecture of the City.
Kultúra értelmező kéziszótár alapján három jelentés
Jegyzet Készítette: Nikli Károly 2013
Morális kérdések a XX. század világirodalmában
Hatékony-e az e-olvasás? – e-könyv vs. papír
Golda János: Stílus és korszerűség „kritika” a kritikáról (sokkal inkább néhány gondolat összefüggésben a leírtakkal, mintsem, határozott vélemény és bírálás)
Varga Noémi Judit. Mi köze a szövegnek a matematikához?
A kommunikáció tényezői és funkciói
Tehetséggondozás mozgóképkultúra és médiaismeret
Motiváció és ellenőrzés az informatika órákon
A mozgókép kultúra és médiaismeret tantárgy lehetőségein keresztül
Langerné dr. Buchwald Judit Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
„Kutatónak lenni azt is jelenti, hogy te vagy az első, aki megért valamit. Ez egy fantasztikus érzés, amit ha soha nem éreztél, nehéz megérteni.” (Forrás:
Előadás másolata:

Szíjártó Imre A blog mint a filmértés műfaja Kulcsszavak: blog, filmes tematikájú blogok, mozgóképértés, filmértési stratégiák, mozgókép-pedagógia

Bevezetés - a blog mint a filmértés műfaja - a vizsgálat célja A tematikus blogok befolyásolják a befogadói közösség tagjainak kulturális tájékozódását, filmválasztási szokásait és filmértését. A blog: a filmekről való beszéd nem szakmai indíttatású, közvetlen élményeken alapuló, az impresszionisztikus filmértés elmeit tartalmazó, nagy tájékozottságot feltételező, mozgékony műfaj. A hallgatók munkáiból ki lehet mutatni a filmes blogokban működtetett értelmezési stratégiákat. A továbbiakban indokoltnak látszik a felsőoktatásban tanuló diákok írásos munkáinak és filmekről való szóbeli megnyilvánulásainak vizsgálata. Cél: a blogok mozgóképértési stratégiái és a hallgatók ítélkezési rendje összekapcsolása.

A módszer, a források A módszer: szoros szövegolvasás. A források. A blog gyűjtőfogalom: filmajánlók, hagyományos filmkritikák, ismertetők, kommentárok, közvetlen nézői benyomásokat összefoglaló naplók, rajongói ihletésű vagy ellenérzések diktálta írások, háttérinformációkat tartalmazó forgatási beszámolók. A források jellege: a források gyakorta nem értelmező-elemző-kritikai fórumként azonosítják magukat. A blog ellenkulturális jellegű műfaj, tehát nem domináns és nem preferált olvasatokkal szolgál.

Értelmezői stratégiák I-II. Öntételezés és szöveghasználat „… egyszerű szemétfilm-rajongói lelkemet is megterhelte a sztori komplikáltsága, amely leginkább egy pusztában egyenesen menő autópálya bonyolultságához hasonlítható, vagy Kelemen Anna agyhullámainak sík vonalához.” http://kritikusszemmel.blogspot.com A szöveg azonosításának stratégiái Gyakori a készülő filmekről szóló előrejelzés – az ismeretek filmgyári beszámolókból és előzetesekből származnak. Ennek hatásaként mutatható ki, hogy a hallgatók készülő, még forgatás előtt álló, tehát nemlétező filmekről akarnak írni. .

Értelmezői stratégiák III-V. A film mint műfaj, művészeti ág és kifejezéskészlet azonosítása „… erre találták ki a mozit. Hogy magával ragadjon, hogy elszórakoztasson, mégha pár óránál tovább nem is tart a varázslat.” http://yofilm.blogter.hu A cselekmény problémája Szinte valamennyi írásban felmondják a film cselekményét. Gyakori az ’egyszerű történet – rossz film’ összefüggés. Elemzői szerepek Az elemzők gyakorta vétik el az analitikus-értelmező álláspontot: „hogyan kellett volna a filmet másként megrendezni”, milyen hibák vannak benne stb.

Értelmezői stratégiák VI-VIII. A szöveg és környezete problémája A Gázt! (Drive) című filmről, betűhív átírásban: „… minden jelenet fantasztikusan jól össze van vágva (köszönhető ez annak, hogy a forgatás idejére a lakásában vágták össze a filmet a még precízebb végeredményért).” http://filmdroid.blog.hu/2011/09/19/drive_gazt_drive A cím mint a film alapvető azonosítója Általánosnak mondható eljárás, hogy a címet elválasztják a filmtől, és önálló tényezőként értékelik. A másik vonulatot az „illik-e a cím a filmhez” kérdése alkotja. Elváráshorizontok „Te mennyire veszel el a filmélményben? 29% Tengermély szinten, jóformán hipnózisba kerülök. 38% Szeretem átélni minél jobban. Néha sikerül, néha nem. 11% A film nekem szórakozás, ilyen kérdések nem foglalkoztatnak.” http://filmes.network.hu/

Összegzés az írások legalább annyira szólnak a filmekről, mint a szerző kulturális és személyes önmeghatározásáról az írások sok olyan értelmezői sablont mozgatnak, amelyek feltételezhetően az iskolai művészetoktatásból származnak (a „keretes szerkezet”, a művek az alkotók személyes élményeit közvetlenül fejezik ki, az alkotások a rendezők érzelmeinek kifejezését szolgálják, a néző azonosulási lehetőségeket keres a filmben, a filmek önmagukban léteznek, az elemzés megsérti a mű egész mivoltát „az elemzés mint belemagyarázás”) a film azonosítása a saját cselekményével, az ún. egyszerű cselekményű filmek leminősítése az elemzői szerepek bizonytalanságai az önreflexió hiánya, a nézői ítélkezés állandó felülvizsgálatának hiánya – a primér véleményalkotás előbbrevaló a szakértelemnél a szórakoztatás és az ún. komoly tartalmak elválasztása az alkotói megnyilvánulások (interjúk, önértelmezés-foszlányok) túlértékelése a filmekről szóló háttérinformációk (alkotói interjúk, a forgatásokról szóló beszámolók, előrejelzése) beemelése az elemzésbe