FaragóT:Klímapol-klímatudatosság 1 MIÉRT FOGLALKOZIK A LEGMAGASABB SZINTEN A NEMZETKÖZI POLITIKA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYÉVEL? dr. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár január 19..

FaragóT:Klímapol-klímatudatosság 2 A politika lassú „ébredése”: nagyon hosszú idő a tudománytól a politikáig  A hipotézisektől , ill év telt el..  1895 Arrhenius: CO2 szint növekedése - természeti okok  1938 Callendar: CO2-szint növekedése – antropogén okok  1987,88 ENSZ: nemzetközi megállapodás kell ( WCED,UNGA )  1988 Torontó: 20%-os kibocsátás-csökkentés ( )  1989 Noordwijk: megállítani kibocsátás-növekedést 2000-re  1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény  A „savas esők” esetében év telt el..  1967 Odén: csapadék Európában savasabb ~ SO2 emisszió  1975 Helsinki Záróokmány: levegőszennyezés megfigyelés/szabályozás; kezdve SO2-vel  1979 EGB Egyezmény az országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről  1985 Kén-jegyzőkönyv..  A hosszú idő oka a pol. tárgyalások kezdeményezéséig, a megállapodásig? Mauna Loa CO 2 mérési sor

FaragóT:Klímapol-klímatudatosság 3 A politika sokrétű „kételyei”: nehéz (volt) elfogadni a probléma súlyosságát, a gyors cselekvés szükségességét  Az ember által előidézett körny. hatások közül "csak" az egyik; többihez képest nehezebb felfogni a veszélyességét:  kibocsátott gázok, kibocsátások nem tűntek veszélyesnek (nem mérgező/veszélyes anyag)  becsült közvetlen következmény sem látszott veszélyesnek (lassú hőm-változás)  a tudományos bizonyosság lassan erősödött (globális adatok és modellek)  A fordulat akkor következett be, amikor  1970/80-s években a kutatások és a nemzetközi együttműködés "felgyorsulása"  tudományos klímakutató, modellező központjaik jelentős támogatása Moszkva és Washington által  a tudom. vizsgálatokkal, globális modellekkel konkrétabb becslések: tud. ismeretek az égh. rendszerről  Ezek nyomán került az ügy a nemzetközi politika színterére az 1980-as évek második felében.. – a "szokásos" megközelítésben ("BAU")

FaragóT:Klímapol-klímatudatosság 4 A nemzetközi tárgyalások kezdetei: a "szokásos" nemzetközi együttműködési, diplomáciai eljárások  1988 ENSZ határozat a glob. éghajlat megvédéséről  ugyanúgy indul, mint a "szokásos" nemzetközi tárgyalások  további vizsgálatok kellenek; tud. értékelések kerete: IPCC  cél: jobban megérteni emberi tev-k és éghajlat kapcsolatát  nincs részlet okokról, „ reális” és lehetséges válasz - stratégiákról  hangsúly: káros hatások korlátozása, új egyezm. lehetősége  A fordulat - magas politika érdeklődése - bekövetkezett, amikor kiderült (1988/1990: IPCC és 1.jelentése):  elsősorban a véges fosszilis tüzelőanyagokra épülő energiagazdálkodás terén van teendő ( nemzetközi érdekütközéseket jelezte már 1970-es évek olajválsága )  a globális éghajlatváltozás drámai hatása az "eszköztelen" fejlődő államok számára  fejlett világ saját karbon-függősége + fejlődő világ "fosszilis" fejlődési igényei miatt csak együtt oldható meg e probléma (kölcsönös függőség, közös felelősség)  1990 ENSZ tárgyalóbizottság, tárgyalások és 1992 az egyezmény keretében: legyenek máris konkr. célok, de már nem lehet jogilag köt. konkrét célokról megállapodni

FaragóT:Klímapol-klímatudatosság 5 A nagypolitika tehát „felfigyel”: ez nem egy szokásos környezeti ügy a globális érdekközösség és egyúttal (pol/gazd) érdekellentétek felismerése  kritikus jelentőségű ágazatok egész soráról van szó a kibocsátás-szabályozás szempontjából (mitigáció):  energiagazd., ipar, közlekedés, mezőgazd. (növény-t., állat-t.)  vegetáció-erdőgazd., talajgazd. („nyelő-kapacitások” erősítése)  kritikus jelentőségű ágazatok egész soráról van szó a hatások és kezelésük szempontjából (adaptáció):  mezőgazd., erdőgazd., vízgazd., energia-felhasználás,..  egészségügy, természetvédelem, katasztrófa-védelem,..  Emiatt e problémakör bekerült a legkomolyabb gazdaságpolitikai, ill. biztonságpolitikai problémák sorába nemzetközi és nemzeti szinten egyaránt „kibocsátó” ágazatok hatásviselő ágazatok

FaragóT:Klímapol-klímatudatosság 6 Változó világrend - változó klíma: meg kellene állapodni, de meg lehet-e állapodni?  Globális környezetterhelési, globális fejlettségbeli, erőforrásbeli és sérülékenységi különbségek változása  emberi tevékenységekből eredő kibocsátások: az államok nagyon eltérő történelmi, de változó jelenkori felelőssége  fejlettségbeli, életminőségi, szociális biztonsági, ágazati szolgáltatási helyzet: az államok (társ. csoportok) óriási történelmi, de változó jelenkori különbségei  Globális környezetváltozás: hatásokkal, felelősséggel és teendőkkel kapcsolatos ismeretek gyarapodása  éghajlatváltozás.. (megfigyelések, modellek, értékelés IPCC-2007)  biológiai sokféleség, vegyianyagok hatása..  A környezet változásával, az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek - a szűken értelmezett környezet-, klímatudatosság - erősödött, de egyúttal a saját gazd, bizt, hatalmi érdekekkel kapcsolatos ismeretek, tudatosság is USAKína energia-igény Kína+India és többi nem- OECD (kék vonal:OECD)

FaragóT:Klímapol-klímatudatosság 7 Mind több ismeret - mind nehezebb megállapodni: a nemzetközi tárgyalások két évtizede ( ) és hogyan tovább?    1992 Éghajlatváltozási Keretegyezmény   1997 Kiotói Jegyzőkönyv  2005  „történelmi szakaszhatár?”  új tárgyalási forduló  2009 „csúcsra járatás” - jelzi a legmagasabb szintű pol-gazd érdekeltségeket és azok védelmét  meg kell állítani.. (<2°C), de a fejlettek már nem akarják önmagukban „vinni a prímet” a fejlődők pedig előbb utol akarják őket érni....  Hogyan tovább: mi lehet hatással ?  környezeti megfigyelések: még egyértelműbb jelzések?  tud. kutatások/modellek: még egyértelműbb igazolás?  véges term. erőforrások: korlátok és konfliktusok hatása?  : meg kellene, de meg lehet állapodni ? (átfogó és globális és jogilag kötelező megállapodást elérni) a földi környezettel (és a jövővel) kapcsolatos közös felelősség, a globális és közös környezet-tudatosság alapján?