ENERGETIKA ÉS KÖRNYEZET Reményi Károly 2012 október 18.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szenzibilis és a latens hő alakulása kukorica állományban
Advertisements

A globális felmelegedés és az üvegházhatás
GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya
GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
A légkör összetétele és szerkezete
Energia – történelem - társadalom
Időjárás, éghajlat.
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
Készítette: Góth Roland
Modern technológiák az energiagazdálkodásban - Okos hálózatok, okos mérés Haddad Richárd Energetikai Szakkollégium Budapest március 24.
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Erőállóképesség mérése Találjanak teszteket az irodalomban
A víz hatásai az éghajlatra
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Török Ádám Környezettudatos Közlekedés Roadshow,
Légköri sugárzási folyamatok
Az ózonprobléma A „jó” és a „rossz” ózon fogalma.
Dr. Gács Iván, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 1 Környezetvédelem Üvegházhatás.
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
Energetika I-II. energetikai mérnök szak
A globális klímaváltozás
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
Légszennyezőanyag kibocsátás
A globális felmelegedést kiváltó okok Czirok Lili
A globális felmelegedéssel, klímaváltozással kapcsolatos dilemmák, szkeptikus vélemények Kovács Tamás november 7.
A tételek eljuttatása az iskolákba
ATOMENERGIA, NUKLEÁRIS HULLADÉKOK. AZ ATOMENERGIA-HASZNOSÍTÁS TERÜLETI MEGOSZLÁSA Kb. 30 országban 480 atomerőmű blokk.
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
A Nap sugárzása.
A levegőburok anyaga, szerkezete
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
2. AZ ENERGETIKA ALAPJAI.
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Az üvegházhatás és a savas esők
A Föld légköre és éghajlata
LÉGKÖR.
szakmérnök hallgatók számára
Adatnyerés a)Térkép b)Helyi megfigyelések c)Digitális adatbázis d)Analóg táblázatok, jelentések e)Távérzékelés.
Antropogén eredetű éghajlatváltozás A globális átlaghőmérséklet eltérése az átlagtólÉvi középhőmérséklet Pécsett 1901 és 2001 között.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
Szén-dioxid leválasztás és tárolás Környezetvédelmi technológia az erőművi technológiában.
METEOROLÓGIA Földtudomány BSC I. évfolyam I. félév Tematika
Az Éghajlatváltozás.
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSC
Levegő szerepe és működése
szakmai környezetvédelem megújuló energiák 1.
Globális felmelegedés és a különböző ciklusok
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Civin Vilmos MVM Zrt. „Klímacsúcs” Budapest, február 27. Klímaváltozás és egy állami tulajdonú villamos társaság.
Globális fölmelegedés hatásai
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
SZÁMÍTÁSI FELADAT Határozzuk meg, hogy egy biomassza alapú tüzelőanyag eltüzelésekor a kén-dioxid emisszió tekintetében túllépjük-e a határértéket. Az.
A növények légzése.
Ágazati GDP előrejelző modell Foglalkoztatási és makro előrejelzés Vincze János Szirák, november 10.
A Föld légkörének hőmérsékleti tartományai
A GLOBALIIS FOLMELEGEDIIS
Az az atomerőművek energiatermelése, biztonsága és környezeti hatásai
Energia és (levegő)környezet
1 „ Beszéljünk végre világosan az energetikáról” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energetika Október 2.
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Levegőtisztaság-védelem 2.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Levegőtisztaság védelem TantárgyrólKövetelmények.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
Előadás másolata:

ENERGETIKA ÉS KÖRNYEZET Reményi Károly 2012 október 18

A SCFI-ből leváltak a katasztrófa tudományok, néhány: - Napkoronakilökődés - Aszteroidák, meteoritok - Földrészek egyesülése (kb. 4 - milliárd év) - Tengerszint emelkedés, jégmezők elolvadása (összes jég 114m emelkedés) - A Golf áramlás leállása - A Föld pólusváltása - Az energiaforrások elfogyása (a realitásokon túl) - Klímaváltozás (a realitásokon túl)

Fosszilis és atomenergia a világon EJ Forrás: Brennstoff-Wärme-Kraft, 62. k. 6. sz p % 42% 38% 37% 31% 25% 30% 23% 26% 25% 26% 6% 7% 6%

Ábra. LNG gőz (nem ég) és meggyulladt LNG

Imagine: 20 Times the Volume of LNG that Incinerated One Square Mile of Clevelan Ábra. Cleveland-ot elborító LNG tűz

Egy szabványos tartályhajónak (125000m3) az energia-tartalma megfelel hét-tized megatonna TNT-nek vagy 55 Hiroshimai bombának, (Hirosima 13 kilótonna TNT, 54 TJ; Nagaszaki 21 kilótonna TNT, 88 TJ).

A magyar energiapolitika sarokpontjai 1. A hazai vízenergia hasznosítási lehetőségek korrekt bemutatása (Nagymaros kérdése) 2. A globális felmelegedéssel kapcsolatos magatartás 3. A természeti közvetlen energiaforrások (megújulók) szerepe és hatása (támogatás, beruházás stb.) 4. A nukleáris energia jövője, megoldások (a hozzáállás javuló) 5. Az energetikai fejlesztések finanszírozhatósága

A jég átlagos vastagsága megközelítőleg méter. Az antarktiszi jég térfogatát kb. 29 millió km³-re becsülik. Összehasonlításképpen Grönlandon csupán 2,6 millió km³ jég van,Grönlandon az Alpokban pedig az összes gleccser össztömege 290 km³.Alpokban terület ( 10 6 km ²) térfogat ( 10 6 km ³) tömeg ( tonna ) közepes vastagság (km) Antarktisz (belföldi jég + selfjég) 13,628,225,42,2 Grönland1,72,72,41,6 Arktikus szigetek0,350,2 0,6 Sarki területeken kívüli hegyvidéki és platógleccserek 0,230,04 0,25 Föld összesen15,931,128,02,1 Az Antarktiszi jégmező kiterjedése kb. 13,3 millió km², míg az Északi- sarkot, a környező szigetvilágot és kontinensperemeket együttvéve is csupán 2,1 millió km²-nyi jég borítja.Északi- sarkot A globális felmelegedés szokatlan mellékhatásának köszönhetően az utóbbi évtizedek során növekedett az Antarktisz körüli jégtakaró Az arktikus jégtakaró kiterjedése viszont negatív rekordot ért el 2007-ben.

Az időjárási űrszondák közvetlenül nem hőmérsékletet mérnek, hanem különböző hullámsávokban a sugárzást. Az eredményeket matematikailag kell hőmérsékletté konvertálni óta működik mikrohullámú szonda (MSUs) a National Oceanic and Atmospheric Administration National Oceanic and Atmospheric Administration poláris pályájú szatelitjén, mérve a légköri oxigén mikrohullámú sugárzásának változását, amellyeka légköri rétegek hőmérsékletének változásával is arányosak. Az infravörös sugárzás mérésével a tenger felület hőmérsékletének adatait 1967 óta gyűjtik.

1880 – – 09 NASA hőmérsékletváltozási térképek 1951 – 1980 átlagához viszonyítva

1960 – 69 NASA térkép 1951 – 1980 átlagához viszonyítva

2000 – 2009 NASA térkép 1951 – 1980 átlagához viszonyítva

Fotoszintézis CO 2 + 2H 2 O + fényenergia  / CH 2 O / + O 2 + H 2 O Ahol / CH 2 O / szénhidrát ( glükoz, hat C cukor ) A van Niels általános egyenlet : CO 2 + 2H 2 A + fényenergia  / CH 2 O / + 2A + H 2 O 6CO HyO + fényenergia  C 6 H 12 O 6 + 6O 2 + 6H 2 O a glükoz szintéziséhez szükséges szabad energia: kJ/mol. 6x8 darab vörös foton 7668 kJ Hatásfok= 38% 6x8 darab kék foton kJ Hatásfok= 19%

izotóp 5700 év felezési idővel bomlik le. A növények a szenet a légkörből veszik fel. A szén beépül a növényekbe, bennük nem termelődik több radioaktív szén. Az élő fában ugyanannyi az arány, mint a légkörben. Minél öregebb a minta, annál kevesebb radioaktív szenet tartalmaz. A friss minta és a lelet radioaktív széntartalmának (aktivitásának) arányából a lelet kora meghatározható. A módszer kb évre visszamenőleg használható.

6. 5. Ábra. A különböző mérőhelyek mérési eredményei

6. 6. Ábra. Az Északi-félteke CO 2 koncentráció változása 1812 – 1961 között, a történelmi mérések szerint, 138 éves-átlagnak az éves középértékei alapján, a Keeling-féle görbe, az Északi-félteke hőmérséklete (CRU 2006), a CO 2 koncentráció az Antarktisz jég-furarokból Neftel 1984 alapján

Ábra. A hőmérséklet arányok érzékelésére szolgáló ábra, a teljes üvegházhatás tartományban, és a legfelső tartományban való együttes ábrázolással.

6. 9 Ábra. Az O 2 koncentráció változása az évmilliók során

A Keeling cikk fluxus táblázata: Folyamat Az O2 fluxus és a CO2 fluxus aránya Fotoszintézis és a talajlégzés 1,05a CO2+ H2O ↔ CH2O + O2 Fosszilis tüzelőanyag égés 1,42b CHy + (1 + y/4) = y/2H2O + CO2 Az óceánok többletfelvétele 0 H2O + CO2 + CO3═  2HCO3─ Az óceáni fotoszintézis és légzés 2 – 8 c 106 CO2 + 16NO3─ + H2PO4─ + 17H+ ↔ C106H263O110N16 P + 138O2

6. 7. Ábra. Mauna Loa mérései

Ábra. A légköri oxigén – nitrogén arány és a szén-dioxid változása.

Ábra. A szezonális oxigén – nitrogén arány változása.

Antracit C 86%, H 3,7% 0,25 1,25 Lignit C 19,7% H 1,7% O 8,5% 0,26 1,0 Biológiai anyagok C6H12O6 + 6O2 =6H2O + 6CO2 (glükóz) C2H6O + 3O2 = 3H2O + 2CO2 (etanol) 3 1, CH4O + 1,5O2 = 2H2O + CO2 (metanol) 4 1,5 878 Kérges fa C 47% H 6% 0,77 1,4 Tüzelőanyagok Hidrogén és karbon Oxigén fluxus és Fejlesztett hő és a reakciók arány H/C szén-dioxid fluxus aránya MJ/mól arány O2/CO2

Fosszilis tüzelőanyag Fűtőérték Fajlagos oxigénigény MJ/kg O2mól/MJ Antracit C 86%, H 3,7% 35, Lignit C 19,7% H 1,7% O 8,5 8, Biológiai anyagok C6H12O6 (glükóz) 21, CH4O (metanol) 27, C2H6O (etanol) 32, Kérges fa C 47% H 6% O43% 18, (Nedvesség és hamumentes)

“Everything should be made as simple as possible, but no simpler.” ( Mindent olyan egyszerűen kell csinálni ahogyan lehetséges, de nem egyszerűbben ) Einstein

A Föld termikus egyensúlya A Föld energetikai egyensúlyát meghatározó paraméterek: -A Föld forró belsejéből a föld felszín felé áramló hőtől -A Napból érkező sugárzástól (napkitörések, föld pálya, stb.) -A föld felszín által visszavert sugárzás spektrumától (albedó, növényzet, vízfelület, stb.) -A Földről az űrbe visszatérő hosszúhullámú sugárzástól (jelentős az üvegház gázok szerepe) -A Földre érkező hősugárzásból a vegyileg megkötött részaránytól -A Földre érkező hősugárzásból a biológiailag megkötött részaránytól.

Abszolút fekete T F Hőmérs. Abszolút tükör T T Hőmérs. T F >T T Indulás Tökéletesen hőszigetelt rendszer. T F hirtelen megnő. Mi történik? Mi lesz a termodinamika 0-ik főtétele szerint? Reményi dilemma A két test esetén különböznek a hőmérsékletek, az abszorpciós- és emissziós tényezők. Az egyéb geometriai és fizikai jellemzők megegyeznek.

A globális mértékű, a szén-dioxid szerepének elméleti számításaihoz, mérésekkel is alátámaszthatóan használható adatok a következők: A légkör határán a napsugárzás (Napállandó) A légkör tömege és összetétele A CO2 abszorpciós tényezője A gázon áthaladó sugárzás-gyengülés egyenlete.

6.20. Ábra. A szén-dioxid emisszió-képességének változása a koncentráció és a légköri nyomás függvényében (Reményi 2012)

The compiled proxy records generally show that atmospheric CO2 levels during the late Miocene (~12- 5 myrs ago) were near pre-industrial values. This modeling effort indicated that global temperatures myrs ago may have been as much as 4.5°C warmer than modern. La Riviere, et al (2012): Late Mioccene Decoupling of Oceanic Warmth and Atmospheric Carbon Dioxide Forcing. Nature, Published 06 June 2012

ábra. Arrhenius által számolt adatok és a valóság

Ábra. A rövid-távú oszcillációk szemléltetése ( UAH MSU: UAH University of Alabama in Huntsville - MSU Micowave Sounding Units, 2011)

Kiragadva talán a legfontosabb sávot, az alsó troposzférát megállapítható, hogy szignifikáns változási jelleg nem igazolható. Inkább váltakozva 2 éves, majd 4 éves melegedési és hülési szakaszok figyelhetők meg, ami a Föld igen jó termikus egyensúlyi állapotára utal.

Lehetőségek a Földnek a globális felmelegedéstől való megmentésére ? BBC Exclusiv Sokmillió üveg korongot feljuttatni a súlytalansági határig, hogy visszatükrözze a napsugarakat (naperny ő ) 2. Sok ezer hajó t a tengerekre, amelyek vizet porlasztanának, mesterségesen felhőt képezve 3. A vulkánok mintájára a sztratoszférába ként (kénszulfát aeroszolt ?) juttatva leárnyékolni a Földet (Paul J. Crutzen, az ózon pajzzsal kapcsolatban Nobel díjat kapott tudós, 1997-ben Teller Ede is támogatta az ötletet ). 4. A zöld algák szaporítása a tengerekben nitrogén vegyületekkel a CO 2 lekötésére (fotoszintézis) 5. Mű fák készítése a CO 2 -nek a leveg ő b ő l való leválasztására és tárolókban történ ő elhelyezésre. (miért jobb, mint a nagy koncentrációjú forrásnál VALÓ leválasztás ?)

Magyarország 2012 januárjában halasztást kért a kvóták bevezetésére, de az sem teszi elkerülhetővé hogy a villamosenergia-ár, 2013-ban emelkedjen a CO2 költségek villamosenergia-árba való beépítése után. Költségvetési szempontból jelentős, mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendű hatása lehet 2020-ig számolva a kvótakereskedelmi rendszer változásának.

China is building two large power stations every week " Mr Ashton told, UK „We need to convince China that they don't have to make a choice between prosperity and protecting the climate”.

1.Energiaforrások (szén, olaj, gáz, egyéb) pár év-századra rendelkezésre állnak 2. Ha a növekedési ütem 1,5%-os, akkor az energiaigény 10 év múlva 1,16  20 év múlva 1,35  50 év múlva 2,1  100 év múlva 4,43-szoros lesz 3. A jelenlegi 1milliárd gépjármű plusz 1 milliárddal szaporodik re 4. A megújulók drágák, és az élelmiszerárakat is növelik (bioenergia) 5. A megújulók el kell viseljék a támogatás csökkenését, önmagában gazdaságosak kell legyenek 6. A társadalmat korrektül kell tájékoztatni az alternatívák közötti választáskor (energia-árak) KÖVETKEZTETÉSEK