Magyar Tudományos Akadémia 2009. október 12. Tóth István György Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében „A gazdasági felemelkedés társadalmi/kulturális feltételei” című kutatás zárójelentése Magyar Tudományos Akadémia 2009. október 12.

Eredmények összefoglalói: A kutatás kérdései: Hol helyezkedik el a magyar társadalom a világ értéktérképén? Milyen, a gazdasági együttműködés szempontjából lényeges sajátosságai vannak a magyar értékszerkezetnek? Eszközök: európai közvéleménykutatási adatok másodelemzése - 2x1000 fő, 2009 március-április: World Values Survey 5. hullám és „A piacgazdaság normatív keretei (gazdasági kultúra)” Eredmények összefoglalói: Tárki Európai Társadalmi jelentés 2. Gazdasági attitűdök Magyarország a világ értéktérképén c. kutatási jelentés A két adatfelvétel összefoglaló elemzései Kutatási zárójelentés

Témák: Értékszerkezet Bizalom Normák Igazságosság Állammal kapcsolatos attitűdök Következmények Teendők

Témák: Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom Normák Igazságosság Állammal kapcsolatos attitűdök Következmények Teendők

Az értéktérkép dimenziói (1) Vallásosság (mennyire tarja fontosnak életében a vallást?) Hazaszeretet (mennyire büszke saját nemzetiségére? ) Tekintélytisztelet (mennyire tartaná jó dolognak, ha növekedne a tekintély tisztelete?) Engedelmesség (engedelmességre vagy önállóságra nevelné gyermekét?) Családközpontúság (mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást) Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás

Az értéktérkép dimenziói (2) Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás Szabadság (fontosnak tartják-e a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást?) Érdekérvényesítés (írtak-e már alá petíciót? ) Tolerancia (mennyire megengedők a homoszexualitással kapcsolatban?) Önállóság (mennyire érzik úgy, hogy sorsukat képesek befolyásolni?) Bizalom (mennyire bíznak az emberekben?) Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás

Az egyes országok pozíciója az értéktérképen Magyarország a nyugati kultúra magjától távol, az ortodox kultúra reprezentánsai mellett helyezkedik el: szekularizáltabb annál, ami a fejlettségéből következne és zártabb, mint a nyugati kultúra középértéke. Szomszédok: Bulgária, Moldova, Oroszország Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás

Változások az értéktérképen Magyarország a WVS adatfelvétel 4. és 5. hulláma között (gyakorlatilag az elmúlt tíz évben) valamivel szekularizáltabb és nyitottabb lett. A 2009-es magyar adat valahol a tíz év előtti (IV. hullám) lett, litván és észt adatok mellett helyezkedik el. Forrás: Keller, 2009a. Adatok forrása: WVS, 4-5. hullám.

Témák: Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák Igazságosság Állammal kapcsolatos attitűdök Következmények Teendők

Általánosított bizalom és intézményi bizalom az Európai országokban Az európai országok négy csoportjában Magyarország az alsó-közép csoportba tartozik. Négyből egy ember: „A legtöbb emberben meg lehet bízni” Négyből három ember: „az ember sohasem lehet elég óvatos”. Intézményi bizalom: Európában a legrosszabbak között Általánosított bizalom Intézményi bizalom (politikai pártok, parlament, kormány, hadsereg, rendőrség, bíróság, köztisztviselők, szakszervezetek, sajtó, televízió) Forrás: European Values Survey alapján Schaik 2002 adatai, valamint EVS és WVS alapján saját számítások, összevont WVS4-WVS5 adatok.

Intézmények és közszereplők iránti bizalom Magyarországon 0-10 skála: a magasabb érték nagyobb fokú bizalmat jelöli Magyarországon a megkérdezettek a legkevésbé a politikai szereplők iránt vannak bizalommal Csak az MTA indexe van a közepes bizalmi szint (5.5. érték fölött) A fiktív intézmény iránt is bizalmatlanok vagyunk (bár itt a legnagyobb a bizonytalanság is) Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat.

Intézményi korrupció megítélése Magyarországon Átlagok egy 5 fokú skálán Minden általunk itt felsorolt intézményt valamelyest korruptnak tart a lakosság A leginkább korruptnak a politikai szereplőket és a médiát tartják (irántuk a legalacsonyabb a bizalom is), a legkevésbé pedig a bíróságot (amely iránt a bizalom is nagyobb). Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat.

Kikben bízunk és kikben nem? 100 ember közül átlagosan mennyiben bízunk Jobban bízunk … az idősebbekben, mint a fiatalokban (életkorunktól függetlenül) … a szegényekben mint a gazdagokban (igaz, a gazdagabbak kevésbé) … a hívőkben mint a nem hívőkben (különösen a templomba járók) Nem bízunk jobban az iskolázottabbakban Drámaian nem bízunk: a parlamenti képviselőkben, a bankárokban és az újságírókban Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat.

Gyakoriságok országonként A barátokkal és a szomszédokkal való találkozás, valamint a segítségnyújtás Gyakoriságok országonként A családon belüli, valamint a betegek és fogyatékkal élők, az idősek, szomszédok és a bevándorlók felé gyakorolt segítségnyújtás adataiból készített index kifejezetten Magyarországon a legalacsonyabb Európában Megjegyzés: A barátokkal való találkozás gyakorisága szerint csökkenő sorrendben (%). Forrás: EB (2004, lásd Wallace, 2008: 30, 34, 52) adatai alapján Sik és Giczi 2009.

A civil társadalmi aktivitás szintje országonként (%) Magyarországon a civil szervezetek aktív tagjainak aránya kevesebb, mint nyolcada a finn és a svéd adatnak, ötöde a hollandénak Megjegyzés: A civilszervezetek aktív tagságának arányával mérve. Forrás: WVS, ötödik hullám (2005–2008) adatai alapján saját számítás.

Témák: Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák: magánerkölcsök és közbűnök? Igazságosság Állammal kapcsolatos attitűdök Következmények Teendők

A kérdezett szerint a többség Mit tenne Ön és Ön szerint a többség, ha találnának egy pénztárcát az utcán? Százalékos megoszlások   A kérdezett szerint a többség Eltenné Nem tenné el Össze-sen A kérde-zett 15 65 20 85 Összesen 80 100 A magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy ő ugyan tisztességes, de a többiek nem Forrás: Tárki Gazdasági kultúra vizsgálat 2009 Megjegyzés: a „nem tenné el” opció alesetei: otthagyná, visszajuttatná, leadná a rendőrségen vagy önkormányzatnál vagy más közeli helyen

Százalékos megoszlások, 1999-es adatok Mennyire tartja helytelennek, ha egy adófizető nem vallja be a teljes jövedelmét, hogy kevesebb jövedelemadót fizessen?, Százalékos megoszlások, 1999-es adatok   Cseh-ország Lengyel-ország Magyar-ország Elítélendő 77 65 53 Megbocsátható 18 30 42 Dicséretes 5 3 Összesen 100 A magyar közvélemény engedékenyebb a normaszegő viselkedésekkel szemben, mint például a környező országoké. Forrás: TÁRKI-CEORG omnibusz 1999/10

A korrupció elfogadottságának indexe Az aktív és passzív korrupció elfogadásának átlaga országonként A dánok a legszigorúbban ítélik meg a korrupciós gyakorlatot, míg a magyarok (és a szlovákok) az átlagnál enyhébben Megjegyzések: Passzív korrupció: A kenőpénz-elfogadás megítélése (átlag, 1 – soha; 10 – mindig). Aktív korrupció: ha egy állami/önkormányzati hivatalnok szívességet/kenőpénzt kér (átlag, 1-nagyon helytelen, 4 – egyáltalán nem helytelen Forrás: ESS 2. hullám (2004/2005) WVS, 4. hullám (1999/2000) alapján Keller és Sik 2009.

Korrupciós gyakorlat % A korrupció észlelése és elfogadása: „túlérzékenység” és „részleges vakság „ Százalékos megoszlások országonként Túlérzékeny-ség? Magyar-országon és Szlovéniában is a (bevallott) korrupciós gyakorlat alatta marad a korrupció észlelt nagyságának Korrupciós gyakorlat % Korrupciós észlelés, index Forrás: ESS, 2. hullám (2004/2005) adatai alapján Keller és Sik, 2009.

Normakövetés Az egyes állítások elfogadottsága a magyar lakosság körében (%) Szigorúbb értékelések: Idősebbek a fiatalokhoz képest A politikai bal-jobb szélei a középhez képest Konzervatívok a liberálisokhoz képest (de csak a kisebb normaszegések esetében) Vallásgyakorlók a nem vallásgyakorlókhoz képest A nagyobb ügyek (céges és adócsalás) valamivel hevesebb ellenállásba ütköznek a lakossági megítélésben, mint a kisebb tételek (bliccelés, közüzemi számlák be nem fizetése). A kisebb normaszegési ügyekkel elnézőbbek vagyunk Megjegyzés:Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat.

Témák: Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák: magánerkölcsök és közbűnök? Igazságosság: nulla összegű játszma, igazságtalanságérzet Állammal kapcsolatos attitűdök Következmények Teendők

Magyar-országon a jövedelmek egyenlőtlen-sége a többi A jövedelem­egyenlőtlenséggel kapcsolatos attitűdök és az egyenlőtlenség mértéke (Gini-együttható) Magyar-országon a jövedelmek egyenlőtlen-sége a többi európai országokhoz képest sem túl nagynak, sem túl kicsinek nem tekinthető A magyarok stabilan, a többi országhoz képest lényegesen magasabb arányban értenek egyet azzal, hogy a kormánynak csökkentenie kellene az egyenlőtlenségeket. Forrás: ESS és az Eurostat online statisztikai adatbázisa alapján Lelkes, 2009.

Az egyenlőtlenség megítélése országonként Magyarországon a kormányzati egyenlőtlenségcsökkentő beavatkozás társadalmi támogatottsága (a teljesen egyetértők arányával mérve) Görögország után a legmagasabb a vizsgált országok között Forrás: ESS2 és ESS3. alapján Lelkes, 2009.

A „csak mások kárán lehet meggazdagodni” állítással való egyetértés Átlagok egy 1-től 10-ig tartó skálán, WVS Az összes európai és nem európai ország közül Magyarországon terjedt el a leginkább az a felfogás, hogy a gazdaság szereplői csak egymás rovására tudnak meggazdagodni Forrás: WVS 5. saját számítás.

„Túl nagyok ma Magyarországon az emberek közötti jövedelemkülönbségek” Az állítással teljesen egyetértők aránya jóléti-vagyoni helyzetük alapján Az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos frusztráció minden csoportban magas, de …emelkedik az életkor növekedésével (- 35 év: 67%, 65+ év: 79%) …az iskolázottsági szint emelkedésével csökken, (max általános: 76%, diplomás:59%); …a jóléti-vagyoni helyzet javulásával csökken …csökken azok körében, akik a tíz év múlva várható jövedelmi-életszínvonalbeli kilátásaik alapján stabil helyzetűek vagy felfelé mobilak Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat.

Témák: Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák: magánerkölcsök és közbűnök? Igazságosság: nulla összegű játszma, igazságtalanságérzet Állammal kapcsolatos attitűdök: paternalizmus és infantilizmus Következmények Teendők

Erős állam iránti elkötelezettség, kevesebb egyéni felelősség Az egyénnek nagyobb felelősséget vállalnia az emberekről való gondoskodásban? Az államnak kell-e védelmet nyújtania bizonyos kockázatokkal szemben? A megkérdezetteknek mennyire fontos, hogy az állam biztonságot nyújtson a különböző veszélyekkel szemben: a magyar lakosság átlagértékei a második legerősebb preferenciát mutatják (Anglia után) Annak támogatottsága, hogy az egyéneknek nagyobb felelősséget kellene vállalniuk saját sorsuk alakításában, a második legalacsonyabb az európai országok között Megjegyzések: Azok aránya, akiknek fontos, hogy az állam biztonságot nyújtson minden veszéllyel szemben. (Azt akarja, hogy az állam erős legyen, hogy meg tudja védeni a polgárait) hogy saját maga dönthessen arról, hogy mit csinál. hogy biztonságos környezetben éljen. A válaszok átlagértéke a hatfokozatú skálán (1 – nagyon hasonlít; 6 – egyáltalán nem hasonlít). Forrás: WVS, ötödik hullám (2005–2008) adatai alapján Albert és Dávid 2009

Az állam adjon több szabadságot a vállalatoknak Az állítással teljesen egyetértők aránya A piaci megoldásokkal kapcsolatos tartózkodó attitűd: a szlovákok, a litvánok és a luxemburgiak után a magyarok körében a legerősebb Forrás: WVS4 alapján Janky 2009

Állami újraelosztásból származó transzferek aránya a medián szavazópolgár háztartásának jövedelmi szerkezetében Százalékok, 2005 A medián szavazó (aki a választást eldönti) jövedelmi szerkezetében Magyarországon a legmagasabb az állami újraelosztásból származó transzferek aránya Okok: 1: az állami jóléti támogatásokban és társadalombiztosítási ellátásokban részesedők magas aránya, 2: a támogatások viszonylag jelentős nagyságrendje Az állami megoldások iránti nagyobb fokú kereslet egyik magyarázata maga a status quo. Forrás: EU-SILC 2006, saját számítások Magyarázat: népesség: 18+ ; transzferek: családi támogatás, nyugdíj, táppénz és egyéb pénzbeni egészségügyhöz kapcsolt juttatás, munkanélküli támogatások és segélyek együtt ; viszonyítás: összes nettó háztartási jövedelem medián: a transzferek alapján sorbarendezett középső személy

Témák: Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák: magánerkölcsök és közbűnök? Igazságosság: nulla összegű játszma, igazságtalanságérzet Állammal kapcsolatos attitűdök: paternalizmus és infantilizmus Következmények: kiábrándultság, hitehagyottság, legitimációs zavarok Teendők

Az érvényesüléssel kapcsolatos vélemények Százalékok Magyarországon nagyon sokan vallják azt, az érvényesüléshez szükség van a normák és a szabályok áthágására A magyarok négyötöde szerint ebben az országban becsületesen nem lehet meggazdagodni, háromnegyedük szerint pedig aki vinni akarja valamire, annak egyes szabályokat át kell hágnia csak minden második magyar szerint érhetjük el kemény munkával azt, amit akarunk, és csak minden ötödik ember véli úgy, hogy Magyarországon mindenkinek egyenlő esélye van az érvényesülésre. Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat. Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat

Az egyes okokat legfontosabbként megjelölők %-os aránya Az anyagi siker, illetve az elszegényedés legfőbb oka a magyar lakosság szerint Az egyes okokat legfontosabbként megjelölők %-os aránya . Ugyanakkor: az Európai Unió országai között Magyarországon a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik szerint a végzettség fontos, miközben a legmagasabb azoké, akik szerint az érvényesülés titka az, ha az ember jó családba születik Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat Lásd még: Lannert 2009 és Keller 2009

Az elemzés tapasztalatai összefoglalva A magyar társadalom  erősen bizalomhiányos;  felemás viszonyban van a korrupt magatartás megítélését illetően; nagyon kevéssé fogadja el az egyenlőtlenségeket és;    magas elvárásokat fogalmaz meg az állammal szemben (alulértékeli az állami szolgáltatások adóárát)   Mindezek miatt komoly legitimációs problémák vannak, hitehagyottság és kiábrándultság tapasztalható, ami nemcsak következménye a fentieknek, de azok újratermelődésének egyik forrása is.

Néhány megfontolás a teendők megfogalmazásához Önvizsgálat: (a történeti okok elemzése után) ki kell mondani, hogy mi romlott el az elmúlt húsz évben: téves paradigmák rossz kompromisszumok Türelem: a bizalom visszanyerése hosszabb ideig tart, mint annak elvesztése Kooperáció, az intézmények „birtokbavétele”: a politikai és közintézményekkel kapcsolatos attitűd nem imázskampányok, hanem az adott intézmények reformjának kérdése Előrelátás: társas készségekre, demokratikus kultúrára, felelősségvállalásra nevelés az iskolában

A kutatás teljes dokumentációja: www.tarki.hu