A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉNEK KRITIKUS SZAKASZAI Takács Tímea BMKT Pándy Kálmán Kórház Gyermekpszichiátriai Részleg

A személyiség meghatározása A személyiség: az egyedi emberi tulajdonságok összessége. Tartós viselkedés, érzelem, gondolkodás mintázat (egyénre jellemző) A személyiség a születéskor nem készen kapott struktúra, hanem az egyedfejlődés folyamatában dinamikusan alakuló, változó rendszer. Fiatal felnőttkorra alakul ki

A személyiségfejlődés akkor optimális, ha az egyén fokozatosan képessé válik arra, hogy képességeit és alkotó erejét egyre magasabb szinten, társadalmilag is értékes módon érvényesítse. Ehhez szükséges: Megfelelő magatartásformák elsajátítása Értékrend /család, társadalom, kultúra, vallás/ Önszabályzó funkciók /késleltetés, fr. tolerancia, empátia/

A személyiség összetevői Temperamentum Identitás Nemi szerep Neuropszichológiai fejlődési zavarok – kognitív zavarok (infofeldolgozás, szervezés, visszahívás) Érzelem Elhárító mechanizmusok

A személyiség alakulása Öröklés-környezet probléma A személyiséget meghatározza: Öröklés /temperamentum/ Környezet /nevelés, szocializáció/ Szélsőséges felfogások: behaviorizmus

Öröklődés hatása Vannak-e öröklött személyiségvonások? Viselkedés v. magatartás genetika: genetikai tényezők viselkedéses jellemzőkre gyakorolt hatását vizsgálja. Ikerkutatások MZ, HZ Adoptáció kutatás Külön nevelt, egypetéjű ikrek - környezeti hatások vizsgálata

Biológiai tényezők Temperamentum Kérgi aktivitás Hormonok Extraverzió, introverzió Szenzoros élménykeresés Hormonok

Biológiai tényezők Temperamentum Def: Genetikailag meghatározott Hatásai már az élet korai szakaszában megnyilvánulnak ( pl. nehezen v. könnyen kezelhető csecsemő) Összetevői: Aktivitás: erőteljesség – a személy viselkedésének intenzitása, tempó Emocionalitás: fiziológiai izgalom gyors és intenzív megemelésére hajlamosít Szociabilitás: másokkal való együttlétre irányuló hajlam

Biológiai és kapcsolati tényezők kölcsönhatásai Gyermek temperamentuma hatást gyakorol a szülői viselkedésre, kompetencia érzésre Sokat betegeskedő, nehezen fogant gyermekekhez való túlgondozó szülő viszonyulás

Környezet/nevelés hatása Személyiségfejlődés = szocializáció Szocializációs technikák /szociális magatartásformák elsajátítása/: Utánzás Játék Identifikáció /azonosulás/ Család (kötődés, nevelési légkör, szülők érzelmi érettsége, saját szülői mintái, szülő reprezentációi, értékrend) Életesemények (veszteségek, bántalmazás)

Fejlődési vonalak Összhangban van-e? Testi Lelki (érzelmi) Intellektuális

Fejlődési szakaszolása Életkor Szocializációs színtér alapján

Fejlődéselméletek Erikson: pszichoszociális fejlődés Freud: pszichoszexuális fejlődés Piaget: kognitív fejlődés Kohlberg: erkölcsi fejlődés

A személyiségfejlődés szakaszai E. Erikson alpján Ősbizalom v. bizalmatlanság 0-1 év /BIZALOM, OPTIMIZMUS/ Autonómia v. szégyen, kétely 1-3 év /ÖNKONTROLL, MEGFELELÉSÉRZÉS/ Kezdeményezés v. bűntudat 3-6 év /TERVEZÉS, MEGVALÓSÍTÁS/ Teljesítmény v. kisebbrendűség 6-10 év /HATÉKONYSÁG ÉRZÉS/ Identitás v. szerepdiffúzió 10-18 év /ÖNMAGÁRÓL ALKOTOTT EGYSÉGES KÉP LÉTREHOZÁSA/ Intimitás v. izoláció Produktivitás v. stagnálás Integritás v. kétségbeesés

Az egyes szakaszokban megjelenő problémák Csecsemőkor – érzelmileg, fiziológiásan kielégítetlen gyermek Kisgyermek kor – űrítési zavarok, beszédfejlődés, dac, gátoltság, autizmus Óvodás kor – rivalizálás, túlagresszivitás Latencia – testi panaszok, tanulási zavarok, visszahúzódás, túlmozgékonyság Serdülőkor – testkép, kortárs kapcsolatok, szabályok elfogadása, önártalmak

Kritikus szakaszok a fejlődésben 6-8 hónapos kor – kötődés kezdete Dackorszak 2-3 év Iskolába lépés Kamaszkor

6-8 hónap Ismerős és idegen megkülönböztethető Szeparációs szorongás megjelenése Fokozott ragaszkodás az anyához

2-3 év A dac megjelenése normál fejlődési jelenség (2-3 év) – akarati élet fejlődését jelzi Szélsőséges reakciókat válthat ki: A gyermek tapasztalatai szerint hatásos módszer – eléri vele azt amit akar - a szülő bizonytalan v. túl engedékeny Frusztráció (megértik-e a gyerek igényeit?) Gyermek személyiségtulajdonságai (kontroll igény, makacsság)

Mire jó a gyermeknek a dacos viselkedés? Gyermek határpróbálgatása („meddig mehetek el?”) Szülő bosszantása (hatásos) Célelérés (jutalmazott viselkedés) Játszma (ezáltal is figyelmet kap)

6 év Első alakváltozás Átpártolás Új szerep Feladatok /örömelv – realitáselv/ Felelősség

Problémák Hiperaktivitás Sikertelenség az alábbi területeken: intellektuális (tanulási zavarok, részképesség pr) fizikai szociális beilleszkedés

Serdülőkori változások Hormonális és testi változások /testkép érintettsége/ Érzelmi /labilitás, feszültségek, szerelem, rajongás, szorongás, bizonytalanság/ Kognitív /formális gondolkodás, kialakult szabálytudat, autonóm erkölcs, erős kritikai érzék, már nem hisz a felnőttek mindenhatóságában/ Szerep /felnőtt szerepbe való beavatás: érettségi, ballagás, bankett, természeti népeknél: serdülők elkülönítése, fiúk, lányok külön kunyhóban, próbatétételek/ Szociális kapcsolatok /alkalmazkodási problémák, gyakori konfliktusok, kortárscsoport szerepe az önmeghatározásban, összehasonlításban/ Jellemző: Szerelem és gyász állapota. /A. Freud/ ambivalencia /gy-f, grandiozitás–bizonytalanság az önértékelésben/

Serdülőkori válság Autoritás krízis („harc a külvilággal”) Pszichoszexuális krízis (változó test elfogadása) Identitás krízis („harc a belvilággal”)

Problémák: határokkal kapcsolatos /leválás, izoláció, alkohol, drog, önsértés/ szabálytudattal kapcsolatos / iskolai, szülői konfliktusok, disszocialitás/ nemi szerep elfogadásával kapcsolatos /anorexia nervosa/

Zavarok a személyiség fejlődésében Személyiségzavar: A magatartás mélyen gyökerező alkalmazkodási zavara, amely általában serdülőkorban vagy előbb felismerhető és a felnőtt koron is végighúzódik.

Személyiségzavar létrejötte Öröklés – temperamentum Tanulási ingerek hiánya Énfejlődés, felettes én fejlődés zavarai

Személyiségzavar létrejötte Korai környezeti hatások: Hideg érzelmi nevelési légkör (alkohol, érzelmi elutasítás, érzelmi biztonság hiánya) Deviáns mintával való azonosulás (kriminalitás a családban) Sűrűn változó gondozási környezet Állandó kötődési személy hiánya Empátiát nélkülöző viszonyulás a szülő részéről Bántalmazás, elhanyagolás

Következmények Személyiség fejlődési zavar Kapcsolati működésben érzékelhető Jelei: Öntörvényű viselkedés Fokozott agresszió (kegyetlenség), impulzivitás Empátiára, együttérzésre képtelen Fokozott önhangsúly (a másik szempontját nem veszi figyelembe) Önreflektivitás hiányzik Rugalmatlan megoldások Szabályok elfogadása probléma (iskola kerülés) Beilleszkedés hiányos, adaptációs zavar Előre tervezés hiányzik (önsorsrontás)

Személyiségzavar Felnőttkori diagnózis /16-18 évtől/ Gyermekkori diganosztikában: Magatartászavar Viselkedészavar Alkalmazkodási zavar

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!