SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Központi Statisztikai Hivatal
Advertisements

Szívbetegség és várandósság
Korfa, egészségi mutatók,…
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
Az ISZB kialakulása. Preklinikus szakasz
Közegészség.
Orvos – és Egészségtudományi Centrum
A CSALÁDORVOS PREVENCIÓS MUNKÁJA
Mire jók a szűrővizsgálatok?
Népesedési folyamatok
Perifériás érbetegségek
SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA
Villamosság élettani hatásai Epidemiológia alapjai
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
A kardiovaszkuláris betegségek
Epi démosz: a nép körében.
Tömeges preventív beavatkozások; Preventív stratégiák
Halálozási adatok elemzése Direkt standardizálás gyakorlat
Bevezetés a táplálkozás-egészségtanba
IV. Demográfia Halandóság
Halandóság és betegségteher idős korban
Kardiovaszkuláris prevenció június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Stabil angina pectoris június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
A hipertónis kezelése június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Hipertónia diabetesben június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegek kezelése június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Hipertóniagondozás folyamata és stratégiája I.
Prevenció, kuráció, rehabilitáció
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
Tradicionális és nem-tradicionális
Élj Tovább 5 Évvel! Egy társadalmi felelősséget vállaló program a magánegészségügyben.
Méltó helyet a fittségnek a kardio-vaszkuláris- metabolikus rizikó megítélésében !
A főbb anyagcsere betegségek epidemiológiája
A keringési rendszer megbetegedései okozta halálozás.
Részlegvezető: Dr. Kovács András
1 Szemléletváltás az ST-elevatióval járó acut myocardialis infarctus kezelésében a váci Jávorszky Ödön Kórház Kardiológiai Osztályán az elmúlt 35 év során.
Flór Ferenc kh. II. Belgyógyászat
A cukorbetegség: világszerte növekvő járvány
Fej vagy írás? a tüdőrák éve. Fej vagy írás? 2006 – a tüdőrák éve Mucsi János, Farkas Éva, Tormay Károly Egészségügyi Központ Tüdőbeteg-gondozó.
Új eszközök a népbetegségek felmérésére
Dohányzás okozta mrgbetegedések és halálozás
A primer prevenció jelentősége az ifjúsági munkában
A megelőzés szintjei, formái és lehetőségei
Egészségi állapot, egészségügyi rendszerek Dr. Jávor András.
Juhász Attila, Nagy Csilla
Oszteoporozis ( csontritkulás ).
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
Koszorú- és agyérbetegségek: tények és megelőzés
Egészséges életmód: a testmozgás élettani hatásai
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁ-SOLÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT MÉRÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Miért adjunk minden diabetesesnek statint?
Dr. Grónai Éva, Dr. Erdélyi Erzsébet, Blézer Zita
ELHÍZÁS a XXI. század járványa?. A VILÁG LEGNAGYOBB JÁRVÁNYAI PESTIS – a fekete halál Kr.e.430 LEPRA.
A leggyakoribb kardiológiai betegségek,azok megelőzése,rizikófaktorok kiszűrése Előadó: Képíróné Gyarmati Zsuzsanna A leggyakoribb kardiológiai betegségek,azok.
Invaziv vizsgálatok. 17,5 millió ember halálát okozta ben (1/3 a világ összhalálozásának) 20 millió túlélő maradvány tünetekkel 5 millió önellátásban.
Egészséges életmódra nevelés témakörében előadás megtartása
Összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása
Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan - A fejlett.
Daganatok járványtana Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan ben 5,3 millió.
7. rész. A magas vérnyomás okairól Klikk a folytatáshoz.
1 Egészségvédelem a munkahelyen II. Stresszmentes munkahelyek. Prof. Dr. Ungváry György.
„Kincs, ami nincs” - a hazai szegények egészségi állapota - Havasi Éva és Horváth Gergely.
Egyedi mérések összegzése
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
IV. Demográfia Halandóság
Szív az életért 1. Rész: Bevezető Klikk a folytatáshoz!
Az Egészségfejlesztési Intézetek szerepe az egészségügyi ellátásban
Előadás másolata:

SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA Népegészségtan előadás 2005. február 17. Előadó: PIKÓ BETTINA DR.

„A szív-és érbetegségek ma ugyanazt jelentik az orvostudomány számára, mint az előző évszázadok járványai az akkori medicinának: a fejlett országok népességének 50%-a hal meg a cardiovasculáris betegségekben” (Kertai Pál) Valakinek minden második percben szívrohama van (British Heart Foundation)

Népegészségügyi jelentőség - Vezető halálok a fejlett országokban, a fejlődő országokban pedig rohamosan szaporodik - Legnagyobb hatást fejti ki a várható élettartamra - Középkorú lakosságot is kiemelt mértékben érinti: korai halálozás (elveszített potenciális életévek), munkaerőállomány, családok élete - Morbiditás, rokkantsági esetek közel 30%-a - Életminőséget jelentősen befolyásolja

Cardiovasculáris betegségek meghatározása - Ischaemiás szívbetegség (ISZB, atherosclerotikus eredet, szívinfarktus, angina pectoris) - Cerebrovasculáris betegségek (stroke, TIA) - Hypertonia betegség - Perifériás érbetegségek - Szívelégtelenség - Reumatikus eredetű szívbetegség (streptococcus fertőzés) - Congenitális szívbetegségek - Cardiomyopathiák

Cardiovasculáris epidemiológia feladata - A cardiovasculáris betegségek elterjedtségének, a változásbeli trendek megállapítása, monitorozás, eloszlás jellemzői - A cardiovasculáris betegségek természetes lefolyásának vizsgálata - A cardiovasculáris betegségek kockázati tényezőinek vizsgálata - Hozzájárulás a prevenciós programok kidolgozásához és a programok hatékonyságának ellenőrzése

A cardiovasculáris epidemiológia tárgykörei 1., Deskriptív, leíró epidemiológia: = A cardiovasculáris betegségek elterjedtségének elemzése bizonyos ismérvek szerint: személyi jellemzők (pl. kor, nem), idő és hely 2., Analitikus, elemző epidemiológia = A cardiovasculáris betegségek rizikótényezőinek felderítése (populációszinten növelik a betegség kialakulásának valószínűségét), multikauzalitás 3., Experimentális/Intervenciós epidemológia = Cardiovasculáris prevenció stratégiái (primordiális, primer, szekunder, tercier; egyéni és közösségi)

Leíró epidemiológia I. ELTERJEDTSÉG MÉRTÉKE Világviszonylatban: Az összes halálozás mintegy harmada cardiovasculáris halál (fejlettségtől függően 25-50%) aminek 50%-a coronáriahalál (ISZB) Évente közel 16.7 millió ember hal meg CVB-ben (2002), ebből 7 millió ISZB, 6 millió pedig stroke következtében Az egyes CVB jelentősége a globális halálozásban: Globális halálozás 2002-ben 16.7 millió ebből ISZB 7.2 millió > stroke 6.0 millió > 0.9 millió hypertonia eredetű > 0.4 millió gyulladásos eredetű > 0.3 millió reumatikus eredetű > 1.9 millió egyéb

Leíró epidemiológia II. KOR Kérdés: Milyen a keringési rendszer betegségeinek haláloki súlya az egyes életkorokban? - artériák állapota, atherosclerotikus plakkok: 20 év körül - a felnőttkori életmódbeli elemek gyermekkorban alapozódnak meg - Mindezek alapján általában a 30-44 éves korosztályban kezd el növekedni jelentősen a megbetegedésben és halálozásban - Ún. korai halálozás (64 év alatti, illetve 25-64 évesek): az idős populációban az összetett egészségkárosodások miatt a haláloki struktúrát nehezebb értelmezni!

Leíró epidemiológia III. NEM Kérdés: Milyen a keringési rendszer betegségeinek haláloki súlya a nemek vonatkozásában? - A cardiovasculáris halálozás (fatalis kimenetel) a férfiakban nagyobb arányú, de a megbetegedés mindkét nemet érinti, bár a nőket magasabb életkorban - A nők speciális veszélyeztetettsége (WHO, 2004) a., Bizonyos rizikótényezők fokozott kockázatot jelentenek (dohányzás, TG szint) b., Bizonyos rizikótényezők gyakoribbak (diabetes mellitus, depresszió) c., Nem-specifikus rizikótényezők (orális fogamzásgátlók, hormonpótló terápia, policisztás petefészek szindróma)

Leíró epidemiológia IV. IDŐ és HELY Kérdés: Milyen eltérések vannak földrajzi hely szerint? Milyen időbeli trendek figyelhetők meg? Nemzetközi összehasonlítás, országon belüli specifikumok SHA: Standardizált Halálozási Arányszám Direkt standardizálással, pl. az európai standard populáció kormegoszlása alapján Korai halálozási adatok (<64 év) összehasonlítása

Leíró epidemiológia V. Trendek Fejlett országok: csökkenő tendencia - a rizikótényezők (elsősorban életmód) javulása, pl. dohányzás csökkenése - jobb diagnosztikai eszközök és terápiás ellátás (pl. bypass műtétek, hypertonia szűrés, hypertonia és hypecholesterinaemia gyógyszeres kezelése, hozzáférési lehetőségek javulása Fejlődő országok: növekvő tendencia - nyugati típusú életmód elterjedése

Leíró epidemiológia VI. Nemzetközi összehasonlítás Cél: a., Magyarország helyzete Európában b., Trendek értelmezése c., Magyarországon belüli területi különbségek elemzése és értelmezés

Cardiovascularis halálozás (SHA, 0-64 évesek)      Finland Hungary EU-15 average

Ischaemiás szívbetegség okozta halálozás (SHA, 0-64 évesek)            Finland            Hungary            EU-15 average

Cerebrovascularis halálozás (SHA, 0-64 évesek) Finland            Hungary                       EU-15 average

Cardiovascularis halálozás Európában (SHA, 2000)

Cardiovascularis halálozás Kelet- és Közép-Európában (SHA, 0-64 évesek)                 Croatia Hungary Romania Russian Federat Slovakia EU-15

Leíró epidemiológia VII. Nemzetközi összehasonlítás 1., Magyarországon is csökkenő a tendencia a CH halálozásban 2., A Közép-kelet-európai országokban a csökkenő tendencia elmarad a nyugat-európai országokétól 3., Különösen igaz ez az ISZB és a cerebrovasculáris halálozás tekintetében 4., Az európai országokban az élettartambeli különbségek nagyrészt a CVB okozta halálozás miatt vannak

Leíró epidemiológia VIII. Területi különbségek hazánkban (SHH) 1., Budapesten a legalacsonyabb a CVB okozta halálozás 2., Bizonyos megyékben kiemelten magas (Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Észak-Alföld) 3., Viszonylag alacsony (Dunántúl bizonyos részei, pl. Győr-Sopron-Moson és Vas megye) 4., A fővárosban és a megyeszékhelyeken alacsonyabb, vidék: magasabb (gazdasági fejlettség, környezeti viszonyok, eü. ellátás)

Elemző epidemiológia I. Rizikófaktorok jelentősége Kb. 300 rizikófaktort azonosítottak eddig, főként az ISZB és a cerebrovasculáris betegségekkel kapcsolatban Kb. 75%-ban ún. hagyományos rizikófaktorok Nagy népegészségügyi jelentőségű rizikófaktorok: - magas előfordulás - jelentős mértékben és függetlenül növeli a CV kockázatot - kontrollálásuk, kezelésük jelentősen csökkenti a CV kockázatot

Elemző epidemiológia II. Rizikófaktorok csoportosítása Kiemelt („major”, „hagyományos”), módosítható rizikófaktorok Magasvérnyomás Abnormális lipidszintek Dohányzás Mozgásszegény életmód Egészségtelen táplálkozás Diabetes mellitus További („minor”), módosítható rizikófaktorok Alacsony társadalmi státus Mentális betegségek (depresszió) Pszichoszociális stressz Túlzott alkoholfogyasztás Bizonyos gyógyszerek Lipoprotein(a) Újabb rizikófaktorok Emelkedett homocystein szint a vérben Bizonyos gyulladásos markerek felszaporodása (C-reaktív protein) Abnormális véralvadási folyamat (pl. fibrinogén magasabb szintje) Nem módosítható rizikófaktorok Életkor Öröklődés, családi halmozódás Nem Etnicitás

Elemző epidemiológia III. Hypertonia - systolés >140 Hgmm, diastolés > 90 Hgmm - sokáig tünetmentes (szűrés!) - korral nő a civilizált országokban - családi halmozódás - táplálkozási szokások (sóbevitel, alacsony keménységű víz, magas tiramintartalom, alkohol) - modern életstílus (fokozott szimpatikus aktivitás, vezető beosztás, stressz)

Elemző epidemiológia IV. Abnormális lipidszintek - Se koleszterinszint: érfal állapota - Egyes koleszterinfrakciók eltérő szerepe (LDL, HDL) - Ösztrogén: HDL-t emeli, LDL-t csökkenti - Részben genetikusan meghatározott metabolizáció, részben a táplálkozástól függ

JAVASOLT LIPIDSZINTEK Európai javaslat USA javaslat Össz koleszterin <5.0 mmol/l <240 mg/dl (6.2 mmol/l) LDL-koleszterin <3.0 mmol/l <160 mg/dl (3.8 mmol/l) HDL-koleszterin >=1.0 mmol/l férfiak >=1.2 mmol/l nők >=40 mg/dl (1 mmol/l) Triglicerid (éhezési) <1.7 mmol/l <200 mg/dl (2.3 mmol/l)

Elemző epidemiológia V. Dohányzás - 1940-ben igazolták a dohányzás és az ISZB kapcsolatát - Nagy kockázat: < 16 év elkezdés - Passzív dohányzás: járulékos kockázat! - Női dohányosok: kiemelt kockázat - Genetikai érzékenység - CO, nikotin (endothelsejtek károsítása, atherosclerotikus plakkok, coronaria erek spasmusa, nő a RR, nő a szívizom oxigénszükséglete

Elemző epidemiológia VI. Fizikai inaktivitás - Fizikai aktivitás: protektív tényező - Intenzitás és tartalom (heti 150 perc közepes vagy 60 perc erős) - Modernizáció: mozgásszegény életmód - Növeli a CV kockázatot, és más rizikótényezőt (glükózanyagcsere, véralvadás, elhízás, stresszoldás, vérnyomás, lipidprofil)

Elemző epidemiológia VII. Elhízás, diabetes mellitus - Testtömegindex: > 25: túlsúly, > 30: elhízás - Egyre növekvő „járvány”. Az USA lakosságának 60%-a túlsúlyos - A diabetes kialakulását is elősegíti - A diabetes egyaránt érinti a perifériás és a koszorúereket - Mindkettő összefügg a civilizációs fejlődéssel

Elemző epidemiológia VIII. Pszichikai és szociális tényezők - Pszichológiai jellemzők (A típusú magatartás, hosztilitás) - Depresszió és CVB kétirányú kapcsolata a., depresszió növeli a CV kockázatot, ronthatja a gyógyulási esélyeket b., a CVB is előidézhet depressziót - Alacsony társadalmi státus: a., fejlett országokban: alacsony iskolázottság és SES (halmozódó rizikófaktorok) b., fejlődő országok: magasabb iskolázottság és SES

Cardiovasculáris prevenció I. Primordiális: Társadalmi, jogi és egyéb (nonmedikális) beavatkozás, a kockázati tényezők ellen (pl. gazdasági helyzet javulása, dohányzás jogi szabályozása) Primer: A CVB kialakulásának megelőzése a rizikófaktorok kontrollja révén (dohányzás visszaszorítása, fizikai aktivitás, táplálkozás, stresszmenedzsment, életmódreform, egészségtudatosság; paraméterek ellenőrzése pl. RR, koleszterin, vérlipidek, glucose) Szekunder: A tünetekkel rendelkezők kiszűrése és terápiája, egyéni rizikóprofil meghatározás Tercier: Cardiovasculáris rehabilitáció, újbóli események megelőzése (5-7-szeres kockázat)

Cardiovasculáris prevenció II. Egyéni szintű stratégiák (magas rizikójú csoportba tartozók): életmódprogram Populációszintű: Nyugati életstílus Példák CV prevenciós programokra: - Framingham Heart Study (1948-) Framingham rizikópontozás - Észak-Karélia Projekt (1972-) Finnország - Stanford Projektek (1972-75, 1980-86) - Minnesota Cardiovasculáris Egészség Program (1980-88) - Multiple Risk Factor Intervention Trial (1972-79)

Assessing CHD Risk Step 1: Age Step 5: Smoking Status Years 20-34 -9 35-39 -4 40-44 0 45-49 3 50-54 6 55-59 8 60-64 10 65-69 11 70-74 12 75-79 13 Step 5: Smoking Status Points at Points at Points at Points at Points at Age 20-39 Age 40-49 Age 50-59 Age 60-69 Age 70-79 Nonsmoker 0 0 0 0 0 Smoker 8 5 3 1 1 Step 2: Total Cholesterol Step 6: Adding Up the Points Step 3: HDL-Cholesterol Age Total cholesterol HDL-cholesterol Systolic blood pressure Smoking status Point total HDL-C (mg/dL) Points ³60 -1 50-59 0 40-49 1 <40 2 Step 4: Systolic Blood Pressure Systolic BP Points Points (mm Hg) if Untreated if Treated <120 0 0 120-129 0 1 130-139 1 2 140-159 1 2 ³160 2 3 Step 7: CHD Risk ATP III Framingham Risk Scoring