A REACH-ről másképpen Gyógyszeripar

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET
Advertisements

MINŐSÉGMENEDZSMENT 11. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK
Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények
Minőségtanúsítás és tájékoztatás a minőségről
G M P Dr. Hetényi László.
MINŐSÉGMENEDZSMENT 2. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK 2011.
 2001/95/EK (általános termékbiztonságról szóló) irányelv 12.cikke hozta létre a RAPEX-et  Az irányelv 11. cikke tartalmazta az értesítési eljárásra.
NYF-”VEKTOR” Versenyképes Kutatás, Technológia, Oktatás a Régiónkban c. projekt nyitókonferenciája június 27. Badak Béla okl. könyvvizsgáló
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
Innovációmenedzsment. A század jellemzői Az innováció marginálisból központi jelenséggé válik A gazdaság tercierizálódik (szolgáltatás-gazdaság)
Aktualitások a kémiai biztonság területén az EU-ban Dr. Nagy Imre Fodor József Országos Közegészségügyi Központ.
A területi vízgazdálkodási tervek készítéséhez (vizeink minősítése érdekében) végzett laboratóriumi mérésekből levonható következtetések Krímer Tibor.
A TANÁCSADÓ SZEREPE az EU műszaki jogi szabályozásának vállalati alkalmazásában CE jelölés és társai – a.
A környezetirányítás jogszabályi háttere
MINŐSÉGMENEDZSMENT 3. előadás
Zalaegerszeg december 13.
Hogyan lehet a növekedést fenntartani adózás helyett? Előadó: Gurabi Attila
A „TRUEFOOD” projektről  Az Integrált projekt teljes címe: Hagyományos európai élelmiszerek fejlesztése innovatív módszerekkel  Tematikus prioritás:
Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi szabályozás (SPC) és annak hazai végrehajtása dr. Kiss Marietta Magyar Szabadalmi Hivatal.
e-jövedék konferencia
„Geotermia a XXI. században” Kistelek február 26. Geotermia hasznosítás a bányatörvény módosításának tükrében Szabados Gábor elnök Magyar Bányászati.
4. Előadás Vállalatgazdálkodási alapok
1. Bevezetés 1.1. Alapfogalmak
Riglersystem TH Szellemi Eszköz Menedzsment a Széchenyi István Egyetemen.
Állam munkavédelmi feladatai
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Levegőtisztaság-védelem 10. előadás Engedélyezési eljárások, eljáró hatóságok, eljárások menete, engedélykérelmek tartalmi követelményei.
Levegőtisztaság-védelem 10. előadás Engedélyezési eljárások, eljáró hatóságok, eljárások menete, engedélykérelmek tartalmi követelményei.
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
NATO minőségbiztosítási követelmények a tervezésre, fejlesztésre és gyártásra Termék Műszaki kiszolgálás, karbantartás, javítás Csomagolás,
Közép-Európai Innovációs Központ – Forrás Informatika Kft. Ágazati Kutatás – Szoftverfejlesztés Május 17. Eger Tóth András Senior Projekt Menedzser.
A szelektív gyűjtés helyzete, eredményei Kommunikációs kihívások
Veszélyes üzemek kritikus infrastruktúra védelmi aspektusai
Projektek monitorozása. Elvek és módszerek
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 1. előadás Bevezető a számítógépen.
A hazai és a nemzetközi hadtudományi kutatások műhelyei, főbb képviselői, a legfontosabb hadtudományi kutatási témák GŐCZE ISTVÁN ZMNE, Gőcze.
Kalkuláció.
1 Az EMC témaköre, EMC Irányelv Zavarok frekvencia tartomány szerinti elhelyezkedése Az EMC megvalósításának módszere.
Munkahelyi egészség és biztonság
Az élelmiszerkutatás fő irányai: Jövőkép 2020-ig
1 / 14 MAVESZ, június 7. Intermedier – nem izolált, izolált, szállított definíciója; Az intermedierekre vonatkozó speciális követelmények Sógor András.
1 / 19 Intermedierek II. Sógor András főov., Richter Gedeon Rt. MAVESZ, július 03.
Évi 1 tonnánál nagyobb mennyiség? Mit tegyek? Honnan kérjek segítséget? El tudja dönteni, hogy CMR anyag-e? Előzetes bejelentés REACH-IT, ICLUID5 CMR anyag?
EU szabályozás Vegyi anyagok és termékek. EU szabályozás Vegyi anyagok és termékek A vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó EU irányelvek, állásfoglalások.
Megállapításunk célja:  biztosítani a termelés megszervezését és hozzáigazítását a kereslethez, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében;  Ösztönözni.
Az innováció fogalma. A., Schumpeter (1939, 1980) B., Rechnitzer (1993) C., Frascati kézikönyv (1995) D., Oslói kézikönyv (2005) E., Jogszabályok I
A felszíni vizek védelmének új szabályozása Botond György vezető főtanácsos Környezetvédelmi Minisztérium Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya.
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
Áttekintés a magyar hulladékgazdálkodásról Dr. Hornyák Margit
A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
Aktuális jogszabályváltozások a szénhidrogén kutatás és termelés vonatkozásában Utasiné dr. Győri Andrea Közigazgatási tanácsadó Utasiné dr. Győri Andrea.
A kémiai biztonságról közérthetően
2003. A környezeti helyzetfelméréstől a környezetirányítási rendszer auditálásáig Dr. Szegh Imre.
Allergének jelölése a nem előre csomagolt élelmiszerek esetében
BEVEZETÉS A VÁLLALATGAZDASÁGTANBA 5.
AUTOMATIZÁLT KÁBELKONFEKCIONÁLÁSI TECHNOLÓGIA KUTATÁSA, INTELLIGENS KÁBEL ÉS EGYEDI CSATLAKOZÓK KIFEJLESZTÉSE VLG Kábelkereskedelmi Kft. Molnár János,
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere; Versenyjog.
Termékdíj Zsófi és Chubby. Termékdíj törvény évi LVI. törvény  10/1995. (IX.28) KTM rendelet általánosságban fogalmazza meg a kötelezettségeket.
Aktualitások a kémiai biztonság terén dr. Deim Szilvia Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság Vegyipari Környezetvédelmi.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv.
Innováció, vagyis kitörés a Minden- napokból.
„Fenntartható” utak K+F bizottság ÁGAZATI K+F TEVÉKENYSÉGET IGÉNYLŐ TÉMÁK   Görgényi Ágnes Colas Hungária Zrt. bizottsági tag.
Badak Béla okl. könyvvizsgáló
Horváth Sándor Építésfelügyeleti szakmai nap július 5.
ÉMI Kht. Mechanikai Tudományos Osztály
TŰZÁLLÓ KÁBELRENDSZEREK TANÚSÍTÁSA
A pedagógiai kutatás általános kérdései. A téma váza A pedagógiai kutatás tárgya, célja, helye a tudományos kutatások rendszerében A pedagógiai kutatás.
ECRIS-TCN dr. Borza Gabriella Nemzetközi és Belső Koordinációs Osztály
Előadás másolata:

A REACH-ről másképpen Gyógyszeripar Az EU új vegyi anyag rendelete Mit tegyen a gyógyszeripar? Körtvélyessy Gyula

Cél és tartalom Rövid ismertetés, példákkal Regisztrálási feladatok Engedélyezési feladatok Kötelezettségek a beszállítók felé Kérdések

A jelenlegi EU vegyi anyag szabályozás EINECS : EU Inventory of Existing Commercial Chemical Substances 100 204 piaci forgalomban lévő anyag (lezárva 1981. 09. 18.) Az ipar adatokat ad, a hatóság értékel Az EU Bizottság 1000 fontos anyagot kiválasztott 140 különösen fontosat, 17 befejezett kockázatelemzés a szám 2-vel vagy 3-mal kezdődik NLP: No Longer Polymer Módosították a meghatározást: 7th amendment (92/32/EEC) 5-gyel kezdődik, 702 anyag (etox, propox) ELINCS: EU List of Notified Chemical Substances 3 827 új anyag 1982 óta Jelentős vizsgálati anyagigény a törzskönyvezéshez 4-gyel kezdődik

Bevezetett és új anyagok Bevezetett: EINECS + NLP + 15 éven belül gyártott, de nem forgalmazott, pl. intermedierek Előzetes regisztráció: 1-1,5 év, hatálybalépés után Regisztráció: > 1t/év 3,5-6-11 év múlva, addig FOLYAMATOSAN gyártható-importálható Új anyagok: ami nem bevezetett Ha 1 t/év feletti a volumene NEM gyártható-importálható, csak a regisztráció UTÁN Ha valamely intermediert újra előveszünk Új kémiai út

Új vonások a REACH-ben Forgalomba hozatal  bármilyen felhasználás, kezelés (intermedier) Minden anyagot újra elő kell venni! Az ipar a felelős Adatgyűjtésért A többi vállalattal való adategyeztetésért Regisztrációért Kockázatértékelésért (Kémiai biztonsági elemzés) Az értékeléshez további adatszolgáltatásért Engedélyezés: XIV. melléklet gondot okozó, kiemelten veszélyes anyagok További felhasználók Felhasználás-gyűjtés – kitanítás-továbbítás, új MSDS

A REACH fogalmai és hatálya Készítmény Segédanyagok Tabletta, emulzió, aeroszol termékek Anyag vanillin, toluol Fázistermékek Hatóanyagok Árucikk Tapasz Gyártó Richter, Patikák Importáló Richter Jogi személyek További felhasználók Hatóanyag vevők, Patikák

Gyógyszeripar Végtermék nem tartozik a REACH-be hatóanyag és adalékanyagok Több lépéses szintézis  intermedier (Dopegyt vagy norszteroidok) Elkülönített-e? Bevezetett anyag-e? A termelt mennyiség > 1 t/év? Vásárolt anyagok, készítmények Nyersanyagok, reagensek Oldószerek, katalizátorok Visszanyert oldószerek, katalizátorok Engedélyezés Intermedier – nem kell IPPC engedély szerepe

Mi volt → Mi lesz Vásárolt termék: minőség, gyorsaság, MSDS Gyártott fázistermék: hozam, minőség, MK, egyéni védőeszköz (LD50) Gyártott hatóanyag: gyógyszerengedélyezés CMR anyagok: MK, feljegyzés Vásárolt termék: kommunikáció a felhasználásról, expozícióról Gyártott/importált fázistermék: regisztráció a meglévő adatok alapján Gyártott hatóanyag: gyógyszerengedélyezés CMR anyagok: engedély, amire használjuk

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.kortvelyessy.hu A REACH-ről másképp: A finomkémia A REACH-ről másképp: K+F

Kutatás és fejlesztés a REACH-ben 3. cikk (21) A termék- és folyamatorientált kutatás és fejlesztés egy tudományos tevékenység, mely a termékfejlesztéssel, egy önmagában, készítményben vagy árucikkben előforduló anyag továbbfejlesztésével kapcsolatos, és amelynek során a termelési folyamat fejlesztésére és/vagy az anyag alkalmazási területeinek a kipróbálására kísérleti és termelő létesítményekben vizsgálatokat folytatnak; (22) A tudományos kutatás és fejlesztés ellenőrzött feltételek mellett, évi 1 tonnánál kisebb mennyiségben végzett tudományos kísérletezés, elemzés vagy kémiai kutatás;

Meghatározás: KSH A kutatás, kísérleti fejlesztés típusai: az alapkutatás: olyan kísérleti vagy elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek és a megfigyelhetõ valóság alapjául szolgáló okokról, a felhasználás vagy alkalmazás szándéka nélkül; az alkalmazott kutatás: az új ismeretek megszerzése céljából végzett eredeti kutatómunka speciális, gyakorlati probléma megoldására; a kísérleti fejlesztés: olyan rendszeres tevékenység, amely a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert meglévõ ismereteken alapul, és új anyagok, termékek és eszközök elõállítására, új eljárások, módszerek és szolgáltatások bevezetésére és a már elõállítottak vagy bevezetettek lényeges tökéletesítésére irányul. A tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés jellemzõi: az alkotás eleme, az újdonság eleme, a tudományos módszerek alkalmazása és az új ismeret létrehozása. A találmány, szabadalom akkor tartozik ide, ha közvetlenül K+F tevékenység eredménye. Nem ide tartozik: a gyártás és gyártmányfejlesztés (74.20.35), a konkrét gazdasági, társadalmi hasznosításra készülő műszaki, gazdasági tanulmány (74.20.31, 74.87.16), a K+F eredménye alapján készülő tervezés, termék előállítás (egyedi gép, berendezés) és más szolgáltatások, a keletkezett vagyoni értékû jogok elkülönült forgalmazása (52), a részben K+F költségeként elszámolható, de elkülönülten végzett, az SZJ-ben máshova sorolt szolgáltatások (pl. mérések, vizsgálatok) (74.30.), általános célú adatgyűjtés (74.13.11), mérnöki szakértés, tervezés (74.20), tesztelés (74.30.1)

74.20.35 Technológia-, terméktervezés Ide tartozik: a termelési folyamatok, technológiák tervezése, előzetes koncepciók, fejlesztési kérdések, részletes tervek kidolgozása, műszaki követelmények meghatározása.

a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról alapkutatás: elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat (a továbbiakban: alkalmazott kutatás); c) kísérleti (vagy pre-kompetitív) fejlesztés: a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés); d) kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést;