Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energia források magyarországi felhasználása Debrecen 2005. május 10 Bohoczky Ferenc vezető főtanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiahordozókat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, vagy mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére.

Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) Fehér Könyv: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni 2003/30 EK Irányelv a bio motorhajtóanyagokról; 2005 –ben 2 %, 2010-ben 5,75 % Elvárás Magyarország felé : a jelenlegi 3,6%-os megújuló energiahordozó részarány növelése (hosszú távú energiatakarékossági program) a megújulókkal termelt villamos energia 0,8%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése 2233/2004. (IX. 22) Korm. hat. és 354/2004. (XII. 22.) Korm. rend. alapján

Energiapolitikai jogszabályok 21/1993. (IV. 9.) OGy. hat. az energiapolitika alapelveiről, stratégiai irányokról, 2399/1995. (XII. 12.) korm. hat. az Energiatakarékossági Programról, 1107/1999. (X. 8.) korm.hat. hosszú távú Energiatakarékossági Cselekvési Program, Villamos energiáról szóló 2001.évi CX. törvény, Földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény, 2/2005. (I. 13.) és 9/2005. (I. 21.) GKM rendeletek a kötelező átvételi árakról.

A 2001/77/EK Irányelv alapján kötelező megújuló villamos energia termelés Magyarországnak 3,6 %-os arányt kell elérni a 2010. évi bruttó villamos energia fogyasztáshoz viszonyítva, ami ~1600 GWh. Rendelkezésre álló megújuló források: napenergia szélenergia vízenergia geotermia biomassza

Megújuló energia felhasználások 2004. Megújuló energia fajta Villamosenergia-termelés Hőhasznosítás GWh TJ/év TJ/év Víz energia 210 756 Szél energia 5,5 20 Geotermia 3600 Napkollektor 76 Fotovillamos 0,1 0,36 Tűzifa 23900 Egyéb szilárd tüzelő 664 2390 5577 Szennyvíz tisztítási gáz 23 83,0 146 Hőszivattyú 46 Egyéb növényi hull 2162 Hulladék égetés 54 194,00 1179 Összesen 40129 TJ/év

Megújuló energiaforrások egymás közötti felhasználási aránya Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából ennek: 78,8 % tűzifa és egyéb biomassza 9,0 % geotermia 8,6 % megújulóból termelt villamos energia 3,3 % biogáz és kommunális hulladék égetés 0,2 % napenergia 0,1 % egyéb

Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év)

Megújuló energia program átvételi kötelezettség előírásával kedvező pályázási lehetőségekkel, támogatási rendszerrel (kamat-, beruházás-, ártámogatás) adó-visszaigénylési lehetőséggel (nyereség-, jövedelemadó stb.), reális átvételi ár meghatározásával tudatformálással, meggyőzéssel.

Megújulóból termelt villamos energia 2003-ban GWh Részarány % Vízerőműben termelt 171,0 0,57 Biogázból termelt 18,4 0,06 Szélerőművi termelés 3,6 0,01 Biomassza vill. en. termelése 109,0 0,36 Összes megújulóból termelt 302,0 0,91/0,79 Összes hazai áramtermelés 33.047 GWh Bruttó fogyasztás 38.320 GWh

Megújuló alapú villamos energia termelés (2004. Előzetes) GWh Részarány btto/meg. (%) Vízerőművi termelés 210,0 0,510 Biogáz alapú termelés 23,0 0,056 Szélerőművi termelés 5,5 0,013 Napelemes 0,1 0,000 Biomassza vill. en. termelése 635,0 1,542 Összes megújulóból termelt 873,6 2,121 Hazai áramtermelés ~ 33.702 GWh Btto. fogyasztás ~ 41.174 GWh

Biomassza alapon termelt villamos energia megoszlása 2004 Előzetes AES Kazincbarcika 247,3 GWh AES Tiszapalkonya 76,7 GWh Bakonyi Erőmű Ajka 207,0 GWh Pannon Power Pécs 126,0 GWh Mátrai Erőmű Gyöngyösvisonta 15,0 GWh Növényolajgyár Martfű 6,7 GWh Bátortrade Nyírbátor biogáz 7,5 GWh

2005-re várható megújuló alapú villamos energia termelés GWh Részarány % Vízerőművi termelés 180,0 0,43 Biogáz alapú termelés 23,0 0,06 Szélerőművi termelés 6,1 0,02 Napelemes (fotovillamos) 0,1 0.00 Biomassza vill. en. termelése 840,0 2,02 Összes megújulóból termelt 1049,2 3,08/2,53 Várható hazai áramtermelés 34.000 GWh Várható btto fogyasztás 41.500 GWh

Átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi ára 2/2005. (I.13.) és a 9/2005. (I.21.) GKM rendeletek A megújuló energiaforrások által termelt villamos energia átvételi árai: Csúcsidőszak 28,74 Ft/kWh Völgyidőszak 16,51 Ft/kWh Mélyvölgy időszak 9,38 Ft/kWh Átlagos napi átvételi ár 20,20 Ft/kWh Éves átvételi átlagár 18,76 Ft/kWh /2005-ben ünnepnap és hétvége 115 nap/

Megújulóból megvalósult beruházások Szigetvár 2 MW távfűtés biomassza 2200 t/év 23 TJ Mátészalka 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 62 TJ Körmend 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 63 TJ Szombathely 7 MW távfűtés biomassza 8000 t/év 92 TJ Papkeszi 5 MW ipari hő biomassza 10000 t/év 120 TJ Nyírbátor 1,6 MW hő- és villamos energia termelés biogáz 7,5 GWh Mosonszolnok 2 db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh Mosonmagyaróvár 2db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh

Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból Hő- és/vagy villamos energia termelés biomassza alapon Balassagyarmat 2 MW 16 GWh 12000 t/év 140 TJ Szentendre 9 MW + 1,4 MW 8 GWh 20000 t/év 220 TJ Pornóapáti 1 MW faapríték 1100 t/év 13 TJ Erőművi áramtermelés Ajkai erőmű biomassza 25 MW 193 et/év 2,6 PJ 192 GWh AES erőmű biomassza 30 MW 200 et/év 3,4 PJ 210 GWh Pécsi erőmű biomassza 49,9 MW 380 et/év 4,6 PJ 360 GWh Szélturbina farmok 10-20 MW 18- 30 GWh/év A környezetvédelmi hatóság eddig 600 szélturbina építésére adott elvi létesítési engedélyt az ország területére.

Távhőszolgáltatásra megvalósult biomassza beruházások Tata 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 23 TJ Szigetvár 2 MW távfűtés biomassza 2200 t/év 23 TJ Mátészalka 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 62 TJ Körmend 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 63 TJ Szombathely 7 MW távfűtés biomassza 8000 t/év 92 TJ Salgótarján 0,5 MW távfűtés biopellett 400 t/év 6 TJ Szentendre 9MW+1,4 MWv létesítmény- és távfűtés biomassza 20.000t/év; 8GWh 220 TJ Papkeszi 5 MW ipari hő biomassza 10000 t/év 120 TJ Összes tüzelőanyag igény 60.000 t/év

Új erőművek megújuló forrásokon Fatüzelésű erőművek Szélerőművek erőművek Hulladéktüzelésű erőművek Energianövényt hasznosítók Földhő-hasznosító erőművek Kis vízerőművek Naperőművek I. II.

Az ország összterülete 9,303 millió ha (100,0%) Erdővel borított 2002 1,823 millió ha ( 19,6%) Erdővel borított 1967 1,572 millió ha ( 16,9%) Összes élőfakészlet ~330 millió m3 (100%) Éves növekmény ~12 millió m3 ( ~4%) Éves fakitermelés ~7 millió m3 ( ~2%) Fa az erőművekhez (terv) kb. 1,0 millió m3 Fa a Pécsi Erőműhöz (terv) kb. 0,4 millió m3 Fa a Borsodi Erőműhöz (terv) kb. 0,3 millió m3 Fa az Ajkai Erőműhöz (terv) kb. 0,3 millió m3

Biomassza alapú villamos energia 1000 GWh erejéig viszonylag nagyobb nehézségek, különösen magas költségvetési támogatások nélkül teljesíthető. A három erőmű 2005-re tervezett faalapú villamos energia termelési értéke ~840 GWh és ezt egészíti ki a többi (víz, szél, biogáz) alapon történő termelés. A további elvárás, mintegy 600 GWh teljesíthetősége azonban könnyen teljesíthető lehetőségeken túl mutat. Ezen igény teljesítéshez szükséges villamos energia termelő kapacitás (pár darab max. 20 MW-os blokk) kiépítése, nem lenne olyan gond, mint a hozzávaló tüzelőanyag biztosítása.

600 GWh előállításához a növekmény források vízenergia 9 MW 54 GWh szélenergia ~25 MW 42 GWh geotermia 2-5 MW 12-30 GWh Fennmaradó rész megtermelhető: az EU által előírt hulladék kezelésből származó anyag hasznosításából (égetés, pirolízis, magas hőmérsékletű gázosítás) Biomasszából, energetikai növénytermesztés útján. -

Új biomassza forrás lehetőségek erdőtisztítás kis- és középvállalkozói alapon, erdőtisztítás közmunka alapon, „öregfa” begyűjtés megszervezése, nád hasznosítás, fás szárú energetikai növénytermesztés, egynyári és évelős növények termesztése, biogáz termelés - szennyvíz tisztítói, - állattartási, - szilárd hulladéklerakói.

Feladatok El kell indítani a mezőgazdasági területekre telepíthető fás és lágyszárú energia növények telepítését. Beindítani a kis- és középvállalkozási, és/vagy közmunka alapon működő erdő-, út menti és elhagyott, gondozatlan területek tisztítási munkálatait, valamint az úgynevezett „öregfa” begyűjtési programot. Jelentős előrelépési lehetőség lenne a hulladék gazdálkodás területén, a hulladék EU előírások szerinti válogatott kezelése és különböző technológiákkal (pirolízis, égetés, gázosítás) való hasznosítása, valamint a szennyvízkezelés és hígtrágya biogáz-termelésen alapuló ártalmatlanítása.

Bio motorhajtóanyag tervek Magyarországon 2003/30/EK Irányelv alapján Bio-motorhajtóanyagok: 2233/2004. (IX. 22.) korm. hat. 354/2004.(XII. 22.) korm. rend. 2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogy érje 0,4-0,6%-ot; 2010. december 31-ig a jövedéki adó visszatérítés érvényben marad; 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bio-üzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogy érje a 2%-ot;   Meg kell vizsgálni az elhasznált étolaj-hulladékok biodízel gyártásra történő felhasználásának, a bioetanol közvetlen motorbenzinbe keverésének, valamint egyéb megújuló üzemanyagok felhasználásának általános összehasonlító gazdasági, technikai, környezetvédelmi, vonatkozásait. Az Európai Unió 30/98. sz. Gázdirektívája 2000. augusztus 18-i hatályba lépését követően 8 év alatt kell a tagországoknak a 43 %-os piacnyitásig eljutniuk.

Biomassza hasznosítás elősegítése Vidékfejlesztési feladatok és a régiókra lebontott részfeladatainak meghatározása, Tudásközpontok létrehozása a feladatok koordinálásának és egyes részeinek kidolgozására, alkalmazott technológiák kifejlesztése, hazai és EU-s pályázatok előkészítése, kidolgozása Innovációs, kutatás-fejlesztési feladatok meghatározása és kidolgozása: - termesztés technológia, betakarítás gépesítés, fajta kísérletek - tüzeléstechnológia és berendezés fejlesztés - logisztikai feladatok és az ellátás biztonságának vizsgálata - oktatási, tudatformálási szcenáriók kidolgozása

Energetikai növénytermesztés 1. Biomassza alapú energia felhasználás növelésével lehetséges a megújuló energiaforrások hasznosításának megduplázása és az EU megújulóból termelt villamos energia előírásának teljesítése. Fajtái: fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.) száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek) olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) vetése

Energetikai növénytermesztés 2. Környezeti hatások: csökkennek a felhasználáskori környezetszennyez-anyag kibocsátások mérséklődnek az eróziós károk rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO2 megkötés Szociális hatások: javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek hasznosulnak munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Bohoczky Ferenc vezető főtanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium www.gkm.hu