Várható energiaigények a 21. század első felében,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szenzibilis és a latens hő alakulása kukorica állományban
Advertisements

Készítette: Szabó Nikolett 11.a
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Szélkerék-erdők a világban és hazánkban
GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
Energiahatékonyak vagyunk? Szabó Valéria projektmenedzser.
A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK KÖLCSÖNHATÁSA
Energia – történelem - társadalom
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Megújuló energiaforrások Napenergia hasznosítása
Készítette: Góth Roland
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Energiatakarékos otthon
Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Török Ádám Környezettudatos Közlekedés Roadshow,
Megújuló energiaforrások.
A Föld megújuló energiaforrásai
Fosszilis vs. megújuló Gazdaságossági szempontok
A Föld energiagazdasága
Dr. Gács Iván, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 1 Környezetvédelem Üvegházhatás.
Van élet az olaj után?!- A négy fő elem, mint alternatív energiaforrás
Dr. Gerse Károly MVM Zrt. vezérigazgató-helyettes április 18. Európai energiapolitika - magyar lehetőségek a villamosenergia-iparban Kihívások Lehetőségek.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
Készítette: Gáti-Kiss Dániel Témakör: Energiagazdálkodás
Az alternatív energia felhasználása
Az alternatív energia felhasználása
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Megújuló energiaforrás
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
MEGÚJULÓ ENERGIA-FORRÁSOK
Megújuló energia Készítette: Bíró Tamás
ENERGIA ÚTIKALAUZ … nemcsak stopposoknak dr. Hetesi Zsolt
Energiatermelés? Energia-átalakítás! Nap – hő – elektromos – kémiai
A villamosenergia-ellátás forrásoldalának alakulása
1 „ Energiapolitikai kérdőjelek, lehetséges válaszok” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. MKT Vándorgyűlés, Eger Június.
Megújuló energiaforrások
Antropogén eredetű éghajlatváltozás A globális átlaghőmérséklet eltérése az átlagtólÉvi középhőmérséklet Pécsett 1901 és 2001 között.
Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
Megújuló energiaforrás
Megújuló energiaforrások: Szélenergia
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
Jut is, marad is? Készítette: Vígh Hedvig
Megújuló és nem megújuló erőforrások
Megújuló energiaforrások – Lehetőségek és problémák
Globális felmelegedés és a különböző ciklusok
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
összefüggései, új kihívásai
A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ÉPÜLETGÉPÉSZETI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI
A zöld energia jövője Magyarországon Dr. Jávor Benedek elnök Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága november 17.
„Megújuló energia-megújuló vidék” Az agrárgazálkodás lehetőségei a zöld energia előállításában Kovács Kálmán államtitkár Tájékoztató Fórum, Nagykanizsa.
Biomassza-óvatosság. Érvek a biomassza mellett ÜHG kibocsátás mérséklése Energiafüggőség oldása a fosszilis energiahordozóktól, azok importjától A mezőgazdasági.
A tartamos erdőgazdálkodás és a faenergetika optimális kapcsolata „A biomassza felhasználásának formái” Budapest, október 25. Jung László vezérigazgató-helyettes.
Energia és (levegő)környezet
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Atomenergia kilátások Kovács Pál OECD Nuclear Energy Agency OECD Nuclear Energy Agency.
Az alternatív energia felhasználása
Globalizáció és környezeti problémák
A megújuló energiaforrások szerepe az emberiség energiaellátásában
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
Ébresztő! A fele elfogyott Hetesi Zsolt Vezető kutató
Bioenergia 3_etanol (fajlagosok)
A 2007-es, 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
* * ppm (v/v) azaz ppmv átszámítása
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
Energiaforrásaink.
Előadás másolata:

Várható energiaigények a 21. század első felében, a lignitvagyon és a termelési lehetőségek Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék

A világ energiaigénye 2005-ben 400 EJ 2030-ban 750-800 EJ Magyarország összes energia-igény növekedése különböző prognózisok szerint 1,6 - 1,7 - 2,2 %/év számoljunk 2 %/év-vel Össz. igény 2030-ban 1,8 EJ/év 2050-ben 2,3 EJ/év

Villamosenergia igénye 2,5 %/év 2030-ban 78  109 kWh/év 2050-ben 102  109 kWh/év Megújuló energiák várható aránya az összes energia igényben 2030-ban 10-15 % 2050-ben 20-40 % a villamosenergiában 2030-ban 2-4 % 2050-ben 4-6 %

Magyarország villamosenergia igénye Szén + lignit + atom alapon 2030 46-48  109 kWh/év 2050 24-26  109 kWh/év Szén (+ lignit) és atom arány változatlanul a jelenlegi szinten a szén + LIGNIT alapon 2030 18-20  109 kWh/év LIGNIT vagyon 2,9  109 t 7000 kJ/kg term = 40 % 2,5  106 GWh

Összegzett igény villamosenergia lignitből 2005-2030 25 x 15000 GWh/év = 375000 GWh 2030-2050 20 x 23000 GWh/év = 460000 GWh 835000 GWh Az ellátás biztonsága, aránya

Vajda György. Energiapolitika. Magyarország az ezredfordulón MTA Budapest 2001. A jövő kilátásai: 104-107. old. Mérsékelt növekedési ütem mellett a világ energia igénye 2100-ban 3600  EJ (1018)/év. A megújuló energiafajták (nap, vízfolyások, tengeri, szél, biomassza, geotermikus) összes potenciális lehetősége 1100  EJ/év, az igény kereken 30 %. A természeti folyamatok egyensúlyának megbontása nélkül csak bizonyos hányadukat lehet elvonni energetikai célokra. (Feltételezve 50 %-os elvonást, az energia igények max. 15 %-át fedezhetik a megújulók. KF.) A kép elkedvetlenítő, minél messzebbre tekintünk előre – még valamennyi együttesen is –, annál kevésbé lenne képes a szükséglet kielégítésére. A megújuló energiák potenciális 1100 EJ/év mennyiségéből 700 EJ/év (64 %) részt kitevő napenergia hasznosítási hatásfoka (napelemek) 10 %.

Reményi Károly – Gróf Gyula: Megjegyzések a globális felmelegedéshez Reményi Károly – Gróf Gyula: Megjegyzések a globális felmelegedéshez. Magyar Tudomány 2008. 4. szám 458-461. old. A Föld termikus egyensúlyban van a világűrben, tehát ami a világűrből (Napból) a Földre áramlik, a vissza is sugárzódik a világűrbe. A globális átlaghőmérséklet nem változik, csak a légrétegek hőmérséklet eloszlása rendeződik át, a változások, például a CO2-koncentráció növekedése következtében. A CO2 a levegő oxigénjéből keletkezik, így a térfogat nem változik, de a tömegváltozás miatt a sűrűség igen. A CO2-koncentráció növekedése esetén a  növekszik a CO2 nagyobb sűrűsége miatt, a Cp csökken a CO2 kisebb fajhője miatt. A   Cp szorzat növekszik, mert a  jobban növekszik, mint ahogyan a Cp csökken. A tárolt hőmennyiség állandósága esetén a Cp növekedése miatt a légkör teljes tömegének átlag hőmérséklete csökken. (Ha a napból származó energia – amit nem az emberi tevékenység vezérel - változik, akkor lehet más irányú változásra számítani, mint ahogy a Föld története során már sokszor bekövetkezett. K.F.)

A légkör CO2 koncentráció alakulása és hozzátartozó globális hőmérséklet változás: CO2 koncentrációs (ppm) T (T) C Hőmérséklet változás (lehűlés) C 350 33 450 32,997 -0,003 500 32,996 -0,004 600 32,994 -0,006 A réteghőmérsékletek eltolódása következik be, a felsőbb rétegek tovább hűlnek, míg az alsóbb rétegek hőmérséklete a sugárzási törvényektől vezérelve növekszik. (Stefan-Boltzmann, Beer törvény) (CO2 koncentráció 150 év alatt 280 ppm-ről 385 ppm-re nőtt)

Te Föld felületi hőmérséklet Változás CO2 ppm Te Föld felületi hőmérséklet 280 287,8 350 288,6 450 289,4 500 289,6 600 290,1 (A változás a CO2-koncentráció növekedése során 150 év után 0,8 C, további 300 év után 0,7 C, 450 év alatt +1,5 C.)

A globális számításokkal kapott globális hőmérséklet emelkedés értéke 1-1,5 K, nem elhanyagolható, de nem ad megoldhatatlan feladatot az emberiség számára. Koncentrálni lehet az emberiség számára legnagyobb problémákra, a szegénység felszámolására és az életszínvonal globális emelkedésére. A globális felmelegedés korlátozását mindenekelőtt a CO2 kibocsátás csökkentésével kívánják elérni. Ezek a próbálkozások ez ideig kevés sikert mutatnak. A csökkentés megkezdését világviszonylatban már 1995-ben tervezték. Ebből semmi nem lett, de az ennél nemzetközileg jelentősen nagyobb súlyú Kiotói egyezmény óta sincs említésre méltó trendváltozás. Az 1997. december 11-én aláírt egyezmény óta eltelt tíz évben a szén-dioxid tartalom 355 ppm-ről 380 ppm-re változott.

Ötvös Zoltán: Túloz az EU bioüzemanyag-programja (Népszabadság 2008. április 19. szombat 18. old.) Somlyódy László MTA rendes tagja, az Európai Környezeti Ügynökség tudományos testület elnöke „Nincs annyi föld Európában, amely elegendő lenne az EU által előírt tízszázalékos üzemanyag kvóta betartásához.” Ezt az uniós direktívát a környezeti károk elkerülése, a talaj, a vízkészletek és a biológiai sokféleség megóvása érdekében fel kell függeszteni. Növényfajtáktól függően egy liter bioüzemanyag előállításához 3-6 köbméternyi vízre van szükség. Az EU 2020-ra szóló döntése joggal váltotta ki a tudományos közösség aggodalmát. Még a második generációs technológiák esetében sincs Európában elég termőföld a 10 %-os cél teljesítésére. … az erdők és őserdők további kiírtásához, az élelmiszerárak emelkedéséhez, fokozódó táplálkozási gondokhoz vezethet. … 2020-ban tízszázaléknyi bioüzemanyag készüljön, akár 50 magyarországi földterületen kell erre alkalmas növényeket termelni.