Kétyi András, Budapesti Gazdasági Főiskola IKT eszközök rendszeres használata kollaboratív nyelvtanulási környezetben Üdvözlök mindenkit, Kétyi András vagyok, a BGF KKFK Német Nyelvi Tanszékének adjunktusa. Az előadásomban a fél éve tartó, egy éves empirikus kutatásunkat mutatom be, mely az IKT eszközök kollaboratív nyelvtanulási környezetben történő használatát és hatását vizsgálja. Kétyi András, Budapesti Gazdasági Főiskola

Miért kezdtük el a kutatást? Az információs és kommunikációs technológiai eszközöket (IKT eszközök) az iskolákban nem használják széleskörűen (Erstad, 2004) Néhány magyar tapasztalat arra utal, hogy a helyzet változóban van (Hunya, 2005) A magyarok gyenge nyelvismeretét alátámasztó statisztikák A főiskolánkon csökkenő óraszámok A tanárok elsősorban az IKT-eszközöket a tervezésben és a lekövető, follow-up tevékenységekben használják, de nem a konkrét tanítás során.. Egy 2005-ben indult magyar kutatás, 6 iskolában 970 tanulóval (10 évestől a felnőttig), az SDT-anyagok tanórai használatát vizsgálta. Voltak olyan tanárok, akik ezen eszközöket már a tanórákon is használták. A megoldás a fenti problémákra véleményünk szerint az IKT-eszközök tanórán történő mindennapi használata lehet.

A kutatás áttekintése Intézmény: Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Résztvevők: 63 hallgató: 3 kísérleti csoport (48 hallgató), 1 kontrollcsoport (15 hallgató) , 3 tanár és 2 informatikus +2 csoport (kontroll) 2009. februártól Tananyag: Német Üzleti Nyelv 1. (saját kiadvány) (nyomtatott és digitalizált formában) A hallgatók 18-19 évesek, német gazdasági szaknyelvet tanulnak, és többségük a szintfelmérő alapján az európai nyelvi referencia szint szerint a B2 (középfok) kategóriába sorolhatók. A kutatás 2008. szeptemberben kezdődött, és 2009 júniusban fejeződik be. A 2 új csoporttal a teljes első évfolyamot le fogjuk fedni.

A kutatás áttekintése Teljesítménymérés: teszteléssel és problémamegoldó feladatokkal Értékelés: Portfólió-értékelés: záróteszt(30%), órai munka, online jelenlét(30%), szókincsbővítés (20%), esszék, írásbeli feladatok (20%) Mérőeszközök: virtuális tanulási környezet (VLE) (Moodle, CooSpace), aktív tábla (Promethean, Mimio Xi), szavazórendszer(OptiVote) Kvalitatív és kvantitatív kutatást terveztünk. Az adatgyűjtés kvantitatívan történik kérdőívekkel és tesztekkel, illetve kvalitatívan interjúkkal, videofelvételek elemzésével, naplófájlok elemzésével. Ezen kívül kutatási blogot is vezetünk. A 3 eszköz teljesen helyettesíti a hagyományos eszközöket a kísérleti csoportokban. Minden órát PC-kel és aktív táblával felszerelt nyelvi laborban tartunk.

A kutatás áttekintése Elméleti háttér: számítógéppel segített nyelvtanulás (Computer- assisted Language Learning (CALL), Számítógéppel segített kollaboratív tanulás (Computer Supported Collaborative Learning (CSCL), trialógikus tanulás Célunk, hogy a hallgatókat ösztönözzük, hogy egyre gyakrabban kollaboratívan fejlesszenek, létre hozzanak tartalmakat a használt IKT-eszközökkel. Egy jó példa (best practice) erre közös szószedetek létrehozása és folyamatos fejlesztése volt Google Docs segítségével, ill. a Moodle Fogalomtár funkciójával. Ezt folyamatosan végeztük a szemeszter során. A hallgatók körében népszerű volt (most is használják!), a kérdőívben 48 közül 4 nem hallott erről az eszközről, de most már aktívan használja. Most folyik a PBL-feladatok előkészítése. Ezzel a 3. hipotézisünkre szeretnénk választ kapni. Megpróbálunk mindenkit bevonni tartalmak létrehozásába és megosztásába, és azt várjuk, hogy a kísérleti csoport ezt hatékonyabban fogja tenni.

A kutatás ütemterve 1.) előtesztek: nyelvi szintfelmérő és IKT-metria 2008. szeptember 2.) 1. záróteszt, 1. hallgatói elégedettséget mérő teszt, 2008. december 3.) 1. problémamegoldó feladat és hiányzó tesztek pótlása, 2009. február 4.) 2. záróteszt és 2. problémamegoldó feladat, 2009.május 5.) utóteszt, felejtés megmérése, 2009. szeptember

Órákra történő felkészülés 5 főiskolai tanár véleménye szerint egy számítógéppel tartott órára történő felkészülés legalább 30 perccel többet vesz igénybe, mintha egy hagyományos órára készülnének (30, 30, 37, 45, 60) Egy tanulmány szerint a számítógéppel tartott órákra történő felkészülés háromszor több időt vesz igénybe. (Komenczy, 2005) Tanár részéről a befektetett idő a kritikus pont. Ha nincs digitális tartalom, akkor azt meg kell tervezni vagy vásárolni. Az öt tanárunk egy számítógépes órára 60 percet (3 fő) vagy 90 percet (2 fő) készül.

Tananyagok digitalizálása Többlépcsős, körülményes . Pl. a Moodle-nél: A szöveg legyen digitalizálva (szerzői jogok!) (OCR!). A makró (moodle_quiz_v09.dot) ugyanabban a könyvtárban legyen mint a beolvasandó anyag. Stílusokat kell használni Wordben. Először xml Word 2003 formátumban mentsünk. Kattintsunk az export gombra az eszköztáron, így makróbarát Word fájlt kapunk (docm ). Importáljuk ezt a fájlt a Moodle-be. A nagy időráfordítás ellenére, úgy véljük ezek az eszközök jól használhatók napi szinten, jól beilleszthetők a tanítási módszertanba, és ahogy előzetes eredményeink mutatják (és ez a legfontosabb) hatékonyak! Német tanárképző kurzus megtervezésénél 2 team volt: egyik a tartalomért (content team), a másik a technikáért felelt (technik team). Ezt most egyszemélyben végeztem.

Tananyagok digitalizálása Két különböző VLE, két digitalizációs folyamat A használt könyv egyetlen feladatát sem változtattuk meg, csupán néhány helyen javítottuk (pl. szószedeteknél) A digitalizált tananyagot a hallgatók jóra vagy annál jobbra értékelték (3. csoport 41%, 2. csoport 56%, 6. csoport 60%). Ezt csak felolvasom.

IKT eszközök hallgatói véleményezése És most az eredményekről. Ezt még csak a kísérleti csoportok töltötték ki. Először is a használt eszközökről. A 3 eszköz közül a legnépszerűbb az aktív tábla volt, ezt követte a VLE, végül következett a szavazórendszer. A kettes csoport a táblát ….-re, a 3-as …-re, a 6-os értékelte. Nem volt komolyabb problémánk az eszközökkel a félév során, ez nem befolyásolta az értékelést. Az eszköz „figyelő, nyomkövető” jellege viszont igen. A hallgatók nem szeretik, ha naplózzák, elemzik a tevékenységüket.

Az első év végi teszt eredménye Az 1. záróteszt négy része: Hallás utáni szövegértés, Szókincs és szakmai ismeretek (kérdések), Olvasásértés és Nyelvtani ismeretek. A szintfelmérő teszt csak nyelvtani ismeretet mért!

Az első év végi teszt eredménye Első hipotézis: Az IKT eszközök rendszeres használata és a kollaboratív környezet felgyorsítja és hatékonyabbá teszi a nyelvtanulást. A kísérleti csoport jobban teljesít a félévzáró és az év végi szókincs-, célnyelvi szakmai ismeretek- és nyelvtani tesztekben. A kísérleti csoport jobban teljesít a 2009. februári félévnyitó mérésen, kevesebbet fog felejteni a tananyagból. A kísérleti csoport jobban teljesít a 2009. szeptemberi utóteszten, kevesebbet fog felejteni a tananyagból. 2. Az IKT kompetencia megléte vagy hiánya befolyásolja a nyelv elsajátításának tempóját a kísérleti csoportban és a kontroll csoportban is. IKT-metria adaptálva diákokra. Korrelációk a nyelvi teszttel.   3.A kísérlet során és végén a kísérleti csoport tagjai szignifikánsan jobban teljesítenek problémamegoldó feladatokban. problémamegoldó mérés: 2009. február (szemeszter kezdete) 2. mérés: 2009. május

Az első év végi teszt eredménye Itt a 4 csoport eredménye. Az 1. oszlop a szintfelmérő eredményt mutatja, a 2. a ZH-ét, a 3. csak a ZH nyelvtani részén elért eredményét Így talán jobban összehasonlítható az eredmény, hiszen ebben az esetben mindkét teszt ugyanazt mérte. Az átlagok minden csoportnál nőttek, de a kísérleti csoportoknál nagyobb mértékben. A teljes teszteredményt figyelembe véve a 2-es csoport átlageredménye megelőzte a kontrollcsoportét és még a 6-os csoport is 1%-ra megközelítette azt. A szórás és a terjedelem (range) a kontrollcsoportnál minden esetben nőtt mégpedig jelentősen, ugyanakkor a kísérleti csoportoknál a teljes tesztnél csökkent és csak a nyelvtani tesztnél (1. Test Gr) nőtt, de ott sem jelentősen (kivéve a 3-as csoportot). A 2-es csoportnál viszont a szórás az eredeti 9.5-ös értékhez képest is csökkent.

Az első év végi teszt eredménye Itt láthatóak az eredmények grafikusan. A kék vonal az átlag (mean), a piros a szórás (deviation), a zöld a terjedelem (range). Alul látható a 4 csoport (balról jobbra 1, 2, 3, 6) 3 érteke, (Placement Test, 1. Test, 1. Test (Gr). Az értékek még mindig magasabbak a kontroll csoportban, mint a kísérleti csoportokban, de a különbség csökkent, a kísérleti csoportok értékei közeledtek a kontroll csoportéhoz.

Az első év végi teszt eredménye

Az első év végi teszt eredménye

Az első év végi teszt eredménye

Az első év végi teszt eredménye A teljes 1. záróteszt eredménye alapján elmondható: A legtöbb esetben (majdnem mindegyikben) a kísérleti csoportban lévő hallgatók teljesítménye nőtt, de a kontroll csoportban csak a csoport felének, A teljesítmények átlaga jobban nőtt a kísérleti csoportokban (+13-15%), mint a kontroll csoportban (+5%), A szórás és a terjedelem csökkent a kísérleti csoportokban (vagyis az egyéni különbségek csökkentek), de a kontroll csoportban nem. Csak felolvasom.

Az első év végi teszt eredménye Először a 1. záróteszt eredményét mutatom be. Először egy oszlopdiagramot láthatunk, mely ez egyes hallgatók eredménye közti különbséget szemlélteti. Aztán egy vonaldiagramot, mely a csoport eredményének a trendjét mutatja jól. Az 1. csoportban 15-ből 7 hallgató volt, aki nem érte el a korábbi eredményét és csak 8-an tudták növelni azt.

Az első év végi teszt eredménye A csoport teljesítményének átlaga nem változott jelentősen.

Az első év végi teszt eredménye A 13-as hallgató kivételével a teljes csoport jobb eredményt ért el.

Az első év végi teszt eredménye A csoport teljesítményének átlaga jelentősen elmozdult, a piros vonal feltolódott.

Az első év végi teszt eredménye Mint a 2. csoportban egy hallgató kivételével (Nr. 7) a teljes csoport fejlődött, bár néhány hallgató csak enyhén (Nr. 9, 11 and 13).

Az első év végi teszt eredménye A csoport teljesítményének átlaga jelentősen elmozdult, a piros vonal feltolódott.

Az első év végi teszt eredménye Az 5. hallgató időközben elhagyta a csoportot. A 14. hallgató nem tudta megismételni korábbi eredményét, a következő hallgatók (Nr. 1, 6, 12 and 15) csak alig fejlődtek. De van hatalmas ugrás is (Nr. 10).

Az első év végi teszt eredménye Itt a 6. csoport trendvonala.

Az első év végi teszt eredménye Még egyszer tehát a táblázat. Fontos, hogy ha csak a nyelvtani ismereteket mérő részen elért eredményekkel kalkulálunk, akkor a fejlődés nem olyan egyértelmű, mint a teljes tesztnél. Vannak hallgatók, akik nem tudták nyelvtani ismereteiket olyan mértékben fejleszteni, ahogy az várható volt. A szórás és a terjedelem értékei nem olyan jók.

Az első év végi teszt eredménye Most csak a trendet mutató ábrákat mutatom. A nyelvtani ismereteket tekintve nem volt visszaesés, a kék vonal egyfajta támaszt jelent, mintha egy rögzült, fix tudást jelenítene meg. 2 tanuló kivételével mindenki fejlődött, még ha kis mértékben is. Itt a 15 perc vége!!!!

Az első év végi teszt eredménye A teljes teszthez hasonlóan a 13-as a kakukktojás.

Az első év végi teszt eredménye A 3. csoportban nagyobbak a különbségek az eredmények között, a problémás hallgatók: Nr. 4, 6 and 8. Ők nem fejlődtek nyelvtanilag. A gyengébbeket lehet mostantól célzottan fejleszteni (ld. CALL elvét!), erre a tanulási környezet tökéletes lehetőséget ad, igaz drillezős feladatokkal (ld. Ugyancsak CALL-t).

Az első év végi teszt eredménye A 6. csoportban a problémás hallgatók: Nr. 6 and 14. Ők nem fejlődtek, mások (Nr. 8, 13 and 15) csak enyhén.

Hallgatói elégedettség mérése A legtöbb hallgató a kísérleti csoportokban elégedett a saját teljesítményével (2.csoport 44%, 3. csoport 41% és 6. csoport 47%), és a tanár teljesítményével is, de a teljes kurzust nem értékelte olyan pozitívan, bár a többség így is 4-t és 5-t adott (ld. a következő diákat) Felolvasom, a kontroll csoport kérdőívei februárban érkeznek.

Hallgatói elégedettség mérése A 2. csoport 87,5%-a “Egyetért”, 12,5% “Teljesen egyetért”, a 3. csoport 41,2% “Egyetért”, 41,2% “Teljesen egyetért” és 6, csoport 53,3% “Egyetért”, 33,3% “Teljesen egyetért”.

Hallgatói elégedettség mérése (2.cs) A 2. csoport 56,3%-a 4-est vagy 5-t adott.

Hallgatói elégedettség mérése (3.cs.) A 3. csoport 64,7%-a 4-t vagy 5-t adott.

Hallgatói elégedettség mérése (6.cs.) A 6. csoport volt a legelégedettebb a kísérleti csoportok között. (71,4% adott 4-t vagy 5-t)

Hallgatói elégedettség mérése A jó eredmények ellenére két kísérleti csoportban meglepően sokan mondták, hogy jobb lett volna, ha nem használtunk volna IKT eszközöket (2. csoport: 37%. 3. csoport: 23%) A 2. csoport 50%-a és a 3. csoport 41,2%-a nem ajánlaná évfolyamtársának a kurzust. A 6. csoportban egy ilyen hallgató volt. Meglepő eredmények

Amit a hallgatók hiányoltak Könyvet, nyomtatott oktatási segédanyagot, amit kézbe vehettek volna, Órai beszélgetést, A segédanyagok áttekinthetőbb struktúráját a tanulási környezetben, Több nyelvtant. felolvasom

Amit a tanárok hiányoltak Több célnyelvi szóbeli kommunikációt, technikai probléma esetén sokszor magyarul kellett segíteni A számítógépek zúgnak: nehezen hallani egymást. A nyelvlaborban nem lehet mozogni, kevés interaktivitás. Megoldás: laptopok (mozgatható berendezés) Megoldás: 2. félévtől beszélgetős órákat iktatunk be. felolvasom

Konklúzió Az IKT eszközök fejlesztőnek bizonyultak, a kísérleti csoportok hallgatóinak nyelvi képességei jobban fejlődtek. A különbségek a kísérleti csoporton belül, a hallgatók között, és a kísérleti, valamint a kontroll csoportok között csökkenő tendenciát mutatnak. A jelenlegi eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy

Következő lépések További adatok gyűjtése a két másik hipotézisünkhöz. Két további csoport bekapcsolódik kontroll csoportként, ezzel lefedjük a teljes első évfolyamot ezen a szakon. Hanganyag együttes fejlesztése a könyvhöz (trialógikus tanulás) Folyamatos információk kutatásunkról a kutatási blogunkon: http://ict-research.blogspot.com/) Félidőben vagyunk, pár változás: hallgatókban is (minimális) és új tanár is érkezik: be kell tanítani. Órák párhuzamosan: terem- és eszközgond! 2. Az IKT kompetencia megléte vagy hiánya befolyásolja a nyelv elsajátításának tempóját a kísérleti csoportban és a kontroll csoportban is. (IKT-metria korrelációja a nyelvi teszttel) 3.A kísérlet során és végén a kísérleti csoport tagjai szignifikánsan jobban teljesítenek problémamegoldó feladatokban. 1. problémamegoldó mérés: 2009. február (szemeszter kezdete), 2. mérés: 2009. május A finn eredetű trialogikus tanulás során a tanár és a diákok közösen hoznak létre tanulási tartalmakat, és az így keletkezett tartalmak, megosztott tudás-objektumként működnek tovább és katalizálják az együttműködő tanulást. A blogon beszámolunk a problémákról, tapasztalatokról, mit értünk el, mit nem. Folyamatosan visszanézzük a korábbi bejegyzéseket, ez egyfajta részvevő kutatás (participatory research), így magunkat, ötleteinket, oktatási gyakorlatunkat is folyamatosan vizsgáljuk.

Köszönöm a figyelmet!