Finnugor néprajz 4. óra 2010.03.11.

Prológ nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság kulturális vonásokban vannak olyan hasonlóságok, melyek alapján beszélhetünk fgr. néprajzról, de ez nem feltétlenül egy történeti kontinuum történelmi, földrajzi tényezők 3 nagy csoport: balti finn népek, Uráltól nyugatra élő, földműveléssel foglalkozó népek és szibériai félig nomadizáló népek a fiatal írásbeliség kedvezett a folklór kutatóinak a mítoszok, hiedelemvilág – évezredes távolság agrárkultusz áldozóhelyek ünnepek halottkultusz

Finnek 12. szd-tól svéd befolyás, kereszténység, de pogány rítusok is de: Ny-K határán földművelés nagy hagyományai (égetés, csapolás) vadászat (erdei madarak, vadrén, jávor, prémes állatok, fóka); rovásjelek halászat (rekesztékes, szigonyos, zsákhálós) kétnyomásos, tejgazdaságok) 16. szd-tól kátrányégetés (terva), fafeldolgozás

Finnek D-Ny: halmazfalvak, tanyák (18. sz.); kétszintes gazdasági épületek, rönkházak, deszkaborítás; hajlított talapzatú bölcső, festett szekrények, szőttesek; növényi orn. K: kis falvak, boronaházak; padok, akasztós bölcső, festetlen, faragott; mértani formák viselet: nők: csíkos szoknya, mellény, főkötő; ff: térdnadrág, mellény, félkabát v kaftán Ny: lyukas kenyér (reikäleipä), sör, hús, sajt; K: puha rozskenyér, aludttej, tea, kvasz, hal; maksalaatikko, mämmi, karjalanpiirakka, karácsonyi sonka Ny: svéd esküvői szertartások, K: archaikusabb, a két törzs (suomi és häme) egyesülését szimbolizálja szauna, füstös (savusauna), virgács, saunahenki

Észtek skandináv, balti, német és orosz hatás Kr. e. 2. éveredtől földművelés (Kr.e.1. éve. ekés, de konzervativizmus), állattenyésztés, rozs, köles, zab, árpa, len, kender, tejtermelés főként tengeri halászat nyugati és északi csoport – skandináv hatás, keleti és déli – orosz + a szetuk (12. sz. pravoszláv): igen archaikus elemek, önálló nyelvként és etnikumként, legősibb népköltészeti réteg

Észtek régen halmaz- és soros falvak, 19. sz. utcás településtípusok, talu – tanya; D-Éo. egyudvaros, elzárt települések faluközösségek rehielamu – csarnokszerű boronaház (évezredes), 19. sz. háromosztatú, riga – gazdasági épület, szetuknál oroszos építkezés női viselet: len/pamuttunika, csíkos szőttes szoknya, szőttes öv, rövid kabát/mellény, homlokpánt, sõlg (melltű), ünnepi kötény, kendő, koszorú, fejdíszek; lányoknál nincs fonat

Észtek Ff viselet: ing, hosszú/térdnadrág, félkabát, posztókalap női: 5 főbb típus: É: ujjatlan tunika, hosszú ing, fekete, majd csíkos szoknya D: ua. + térdig érő vállkendő Ny: csíkos és mintás szoknya, kendő nyakon, merevített kendő szigeti: pliszírozott szoknya, Muhu (kb. az észt Kalotaszeg) szetu: szarafán, óriási sõlgök, dísztörölköző

Észtek gyapjú – geometrikus minták ötvösművészet (karcolt, kőberakásos) fafaragás, söröskorsók, lófejes díszítés, boróka rozskenyér, mustleib, kása, kama, répa, káposzta, K-en túró, sör, kvasz, véres hurka, kohuke szaunakultúra áldozókövek néptánc és népdal (Daloló Forradalom, Dalos- és Táncosünnepek)

Vepszék sokáig halász (É)-vadász-gyűjtögető; D irtásos-égetéses földművelés, 18. sz. oroszok, fakitermelés, kereskedelem 20 sz-ig faluközösség, nagycsalád lakóház erős finn hatás, borona, kétszintes gazdasági épületek, T alakú, zárt udvar női: szarafán, hímzett blúz v szoknya-blúz szőttes övvel, dísztörölközővel savanyú kenyér, halas tészta, sör, kvasz piros-fehér hímzések, fa, ló, madár, felemelt kezű figurák csónak alakú, ló/madár mintás csanak

Vótok halászat-vadászat, irtásos-égetéses fm. 18. sz. erdőgazdálkodás erős orosz hatás (ház, mezőgazdasági eszközök) női viselet: lány – ujjatlan fehér szarafán, rövid blúz asszony – ua. csak kék, csúcsos főkötő idős – hosszú ing, kendő; gyöngyhímzés is, bocskor

Izsórok NB! sokszor a vótok is izsóroknak nevezik magukat irtásos-égetéses fm, tengeri és folyami halászat kereskedelem, fakitermelés, fafeldolgozás fazekasság anyagi kult. szinte teljesen orosz női: K: fehér, ejtett vállú lening, két téglalapból varrt ruha, kapocs, balról nyitott, ruha aljáig érő kendő Ny: ua. ing, kétoldalt nyitott szoknya, oroszos fejdísz 19. sz. szarafán

Lívek 10-12. sz. a fénykor, tengeri halászat, földművelés, állattenyésztés, kereskedelem német, dán, svéd, orosz, majd lett befolyás erdei méhészet kurlandi lívek: tengeri halászat, hajózás, fókavadászat, kereskedelem nők gyűjtögettek csak kertgazdálkodás (mocsár miatt) 20 sz.-ig kémény nélküli boronaház női: sötét, csíkos szoknya, világos ing, vállkendő ff: térdnadrág, állógalléros szürke/kék/barna rövid kabát

Karjalaiak földművelés: rozs, köles, zab, árpa, kender, len, sárgaborsó, hagyma, répa, káposzta; túróeke állattenyésztés: szm, juh, disznó, rén 19. sz. fakitermelés, kereskedelem; bérmunkák hagyományos mesterségek: kovács, takács, bodnár, fazekas, fegyverkészítő, nők: aranyszállal, igazgyönggyel hímeztek nyírkéreg- és famegmunkálás felemelt kezű nő, lovak, madarak, szarvasok

Karjalaiak folyómenti települések, 19. sz. utcás falvak kétszintes rönkházak, sok ablak, kétszintes gazdasági épületek, fedéllel összekötve nagycsalád kemence a ház frontális fala felé, asztal utcai oldalon (spec.) tájegységenként változó viselet: K: szarafán és ing, Olonyec környékén: szoknya, Ladogánál: kétoldalt nyitott szoknya ff: nyakravaló kendő, kötött v szőtt öv rántásos halleves, tejes/tejfölös sült hal, savanyú kenyér, halas pirog, köleskása, tea, kvasz, enyhén sózott kávé

Számik folyami és tengeri halászat (hálós) réntartás (tulajdonjegyek), nomadizálás (vs erdei), nagy csordák, vezérhím, fejés, ősszel vágás, nyereg (fából) erdei: kis csorda, kis távolság, visszatérés a szálláshelyre réntenyésztés, prémvadászat (tompa nyíl); farkas, medve (verem, kopja) gyalog; sí: lapos, rövid, alul prémes, egy bot szán: teherhordó, személyszállító, szent; csónak forma, régen egy fából, a 2. támlás

Számik szent szán: bálványok, rituális eszközök, nők nem előzhették meg csónak: erdeifenyő deszkákból családok közössége (siida), közös tulajdonú föld, kölcsönös segítségnyújtás, zsákmány elosztása, földterület a család méretétől függött gazdálkodás a siida területén belül választott siidagyűlés, de a sámánok is nyári és téli szállás a rén a rang alapja (párválasztás, örökség)

Számik kerek v négyszögletes kúpsátor, nyáron vászon, télen prém, padlón ágak és prém nyílt tűzhely, bogrács, mögötte a szent „sarok”, hátsó kijárat, nőknek tilos, nők gyerekek bal, ff jobb téli: boronaház; tengermellék: piramisszerű félig földbe ásott, tőzeggel fedett kunyhó lábasházak (lábak zsírozva) ruha: női-ff egyenes ing, piros és sárga dísz, ff széles bőröv+vadászkésszég, ff: posztó/bőrnadrág, ún. négyszélsapka; nők tarka szoknya, állógalléros, bebújós, kifordított bunda rén teljes feldolgozása, erdőn madár, bogyó is munkamegosztás csontmegmunkálás

Mordvinok erzák: europid, atlanto-balti; moksák: átmeneti, szuburáli, mongolid elemek prémes vadászat, méhészet, földművelés (háromnyomásos már 17. sz.), állattenyésztés, legelőző-istállózó faluközösség, falugyűlés, szokásjog, ozksz-atja (főpap) és segédei, rovópálcák kiscsaládok túlsúlya, de nagycs., munkamegosztás közös apai őstől származó nagyobb közösségek

Mordvinok folyómenti bokros és halmazfalvak, 19. sz. szalagos régen házfront az udvar felé, gazdasági ép. szétszórva, később párhuzamosan v U alakban először föld-, majd félig földkunyhó, rönk, egy majd két- és háromosztatú, D: agyag, vályog oroszos, bejárattal szemben kemence, átellenben szent sarok; padok, szekrény, spec. kanáltartó női: hosszú tunika, bonyolult fejdísz, rengeteg ékszer, hosszú fehér ruha hasítékkal, dúsan hímzett, erza: köpeny, m: kabát, vászonnadrág; közös: farkendő (pulagaj), gyöngyhímzés, kaori kagyló, pénzdísz; dísztörölköző ff: 18 sz. orosz (kiv. mai folkfesztek)

Mordvinok hímzés: geo, stilizált állat, növény díszes jegyajándékok (pl. guzsaly) ablakdíszek (csipkés) savanyú kenyér, kovásztalan tészta marha-, rituálisan lóhús kása savanyított tej, mézsör, kvasz

Marik hagyományos h-v-gy, Kr.e. 2. kezdet termelőgazdálkodás, vadász (verem, les, hálós, csapda); mókusprém pénz daru, vadlúd, hattyú az istenek madara kerítő- és rekesztőhalászat erdei méhészet; hegyi mariknál kertgazdálkodás is; disznó és kecske tisztátalan patriarchális faluközösség; tyúktojás fizetőeszköz legeltetés

Marik arányos földosztás, etnikailag nyitott, falutanács, apai ágú rokonok közössége 20 sz. már kiscsalád, asszony is rendelkezik hatalommal szent ligetek nyárfából csónak, tutajok, kézi-, teher-, személy- és ünnepi szán (elöl nagyon felhajló talpfa) folyómenti falvak; vö. mordvin rönkház, nyeregtetős, kudo (szent hely, nyárikonyha); hombár-kamra (nyári lak);fürdőház

Marik kenyér, lepény, darakása, palacsinta, pirog, sült túrós gombóc, lóhús csak áldozati ünnepen, főtt hús; joghurt, író, tea, házi sör, mézsör, „pálinka” női: hosszú ing, vászonnadrág, 1,5 m öv, kónuszos sisak/kendő/főkötő, szúnyog elleni védősisak, háncsbocskor, bőr/halina csizma ff: ing, öv, dohányzacskó, hosszú nadrág, kaftán népműv: faragás (vízimadár, ló), csanak, ablakkeret, háncs, nyírkéreg

Komik termelő gazd., É: halász-vadász, réntartás prémvadászat: idénymunka, ált. csoportban; izsmai komik:arzénos cigipapírral rókára szigonyos/szákos halászat, de horgászat is istállózó állattartás: szm., ló, juh faluközösség, nagycsalád, jelek (pas) észak-orosz viselet hatása; női: szarfán, ing, kötény, öv, főkötő, gazdag hímzés, homlokpántok ff: nyitott ing, szűk nadrág, kaftán; É: prémes ruhák művészi fafaragás és hímzés, permi állatstílus pelnyany, sajt, hal, zsurló, tea, kvasz, házi sör

Udmurtok két endogám csoport: vatka és kalmez; 70 vorsud (törzsszövetség) de: beszermánoknál nincs nyoma; nagycsalád, faluközösség, falugyűlés (kenes/kenyes) földszintes, egyosztatú ház (korka)-kamra (kenos)-imház (kuala)-fürdőház (muncsó) ekés földművelés (köles, tönköly, zab, árpa, hajdina, lencse, sárgaborsó) legeltető-istállózó állattartás erdei méhészet, később kasos

Udmurtok női: 3 típus – É: tunika, ing, nyitott kaftán, kötény, melltakaró (karacsi), rengeteg ékszer, D: tatáros, mintás ruha, beszermán: köztes ff: hosszú, jobb oldal vágott ing, sötét nadrág, posztókalap, fonott öv, D: kockás ételek: kása, pelnyany, tabany (kelt tésztás palacsinta), sanga, nyany (kenyér), perepecs, milüm, méz, házisör, tea, kvasz, író, kumiska/arakü

Hantik 16-17. sz. felbomló ősközösségi társadalom, katonai demokrácia, törzsi szervezetek, vérségi alapú, később területi 20. sz. családok, ill. jurta/sátorközösségek réntartás, piacorientált halászat, vadászat csónak, szán, síléc vázas és boronaház, különféle kúpsátrak, rönkház, lábaskunyhó, változó szállásterületek nyírkéreg és tőzegmoha feldolgozása, fafaragás női: hosszú ruha, nagy vállkendő, kifordított bunda

Manysik ősi obi-ugorok, két nagy frátria: Por (medve, Numi Tórem) és Mosz (a Világügyelő Férfiú) alapvetően monogám, patrilokális család, kiv: levirátus; munkamegosztás hagyományos életmód: fél nomadizálás (két állandó szállás), de inkább faluközösségek réntartás: nyenyec típusú, de ma kis csordák, pásztorokkal, teljes feldolgozás, füstölés gyűjtögetés (áfonya, hamvas szeder) rekesztéses halászat, prémvadászat

Manysik csónak-szán-sí kónuszos sátor (régen kéreg, ill. prém), egyosztatú boronaház, lábasházak bejárattal szemközt a feleség alszik, balra a férfiak és a gyerekek női: állig gombos tunika, geometrikus hímzés, kaftánszerű köpeny, bunda, csizma, csüngős kendő, két fonat, hamis copf ff: csak a malica (rénprém felsőruha) hagyományos

Irodalom kötelező: www.renhirek.blogspot.com – a divat, fürdőház, népművészet, népviselet c. posztokat ismerni, a képeket a vizsgán fel kell tudni ismerni egy nép (lív-vót, vepsze-izsór egynek számít) néprajzi jellemzőinek alapos ismerete: http://mnyfi.elte.hu/finnugor – tananyag menü Csepregi Márta (szerk.), Finnugor Kalauz, 2. kiad., Bp., Panoráma, 2002. Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, 2009.