Természetellenes korlátok Siptár Péter ELTE Elméleti Nyelvészet Tanszék MTA Nyelvtudományi Intézet

Intro  A fonológiai szabályszerűségek elvben osztályozhatók aszerint, hogy  természetesek-e (azaz az UG elveiből levezethetők), vagy pedig  természetellenesek (önkényesek; olyanok, amelyeket a nyelvi adatokból induktív általánosítások révén sajátít el az anyanyelvi beszélő).

Intro  Vannak nyelvek, amelyeknek egyes fonológiai mintázatairól belátható, hogy (részben) természetellenes szabályszerűségeken alapulnak.  Kísérleti úton megítélhető, hogy az efféle mintázatokat az anyanyelvi beszélők valóban megtanulják-e a nyelvelsajátítás során.

Intro  A magyar magánhangzó-harmónia rendszerében is megfigyelhetők efféle természetellenes mintázatok: például a vegyes hangrendű (BN, BNN) tövek esetében a tő végén álló bilabiális mássalhangzó (statisztikailag) kedvez az elöl képzett toldalékok választásának.  Egyes kísérletek tanúsága szerint a magyar beszélők megtanulják ezeket a természetellenes összefüggéseket (bár értelemszerűen: öntudatlanul).

Intro  Wug-teszttel (logatomok toldalékolását kívánó feladatokkal) kimutatható, hogy a kísérleti személyek viselkedésében a természetes és a természetellenes korlátok egyaránt szerepet játszanak, de a beszélők az utóbbiakra csökkentett mértékben támaszkodnak az előbbiekhez képest.  A lehetséges következtetés az, hogy az UG elvei befolyásolják ugyan a nyelvelsajá- títást, de a hatásuk inkább torzító (bias) jellegű, nem pedig áthághatatlan korlát.

Intro  Az előadás az elmúlt néhány évben ebben a témakörben, Bruce Hayes vezetésével, a UCLA-vel való együtt- működésben folyt kutatásainkat foglalja össze és ismerteti, illetve gondolja tovább egy-két ponton.

Magánhangzó-harmónia a magyarban  Hall 1938, Becker Makkai 1970, Esztergár 1971, Hetzron 1972, Lotz 1972, Jensen 1972, 1978, 1984, Vago 1976, 1978, 1980, 1994, 2005, Clements 1976, 1977, Ringen 1975, 1977, 1978, 1980, 1982, 1988, 2005, Phelps 1978, Zonneveld 1980, Battistella 1982, Booij 1984, Goldsmith 1985, van der Hulst 1985, Kontra & Ringen 1986, 1987, Farkas & Beddor 1987, Kornai 1987, 1990, 1991, 1994, Abondolo 1988, Gósy 1989, Ringen & Kontra 1989, Hare 1990, Kontra, Ringen & Stemberger 1991, Olsson 1992, Dunn 1995, Ritter 1995, Ringen & Vago 1995, 1998, Polgárdi & Rebrus 1996, 1998, Rebrus & Polgárdi 1997, Dienes 1997, Polgárdi 1998, Siptár & Törkenczy 2000, 2007, Reiss 2003, Krämer 2003, Calabrese 2005, Benus 2005, Benus & Gafos 2005, 2007, Hayes & Londe 2006, Morén 2007, Wanlass 2008, Hayes, Zuraw, Siptár & Londe 2009, Jensen & Stong-Jensen 2010 …

Magánhangzó-harmónia a magyarban  Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyel- vészetben – különös tekintettel a fonológiára Erdélyi Tudományos Füzetek 245. Erdélyi Múzeum- Egyesület, Kolozsvár, oldal:  „Úgy gondolom, ha erről nem szólok, azt többen egyenesen hiányolták volna, hiszen a magánhangzó-harmónia értelmezése kimondatlanul is amolyan »Hic Rhodus, hic salta« lett a fonológiai elméletek tesztelésében: ha még ezt is értelmezni lehet velük, akkor már komolyan lehet őket venni.”  De éppen az irodalomban burjánzó számtalanféle megoldás létezése jelzi, hogy valamilyen leírást a magyar magánhangzó-harmóniáról viszonylag könnyű készíteni.

Magánhangzó-harmónia a magyarban Megjósolható: …B ( ablak-nak, bíró-nak, glükóz-nak ) …F ( üst-nek, szemölcs-nek, sofőr-nek ) FN(N) ( fűszer-nek, őrizet-nek ) Nem teljesen megjósolható: N(N) ( hír-nek, de zsír-nak ) BN(N) ( acél-nak, parizer-nek, de »»»)

Magánhangzó-harmónia a magyarban Google találatok % domén-nak 5 2,1 domén-nek23497,9 bohém-nak43324,4 bohém-nek ,6 honvéd-nak ,1 honvéd-nek ,9 poén-nak ,9 poén-nek 36 0,1

Magánhangzó-harmónia a magyarban  Mennyiségi hatás (Count Effect)

Magánhangzó-harmónia a magyarban  Minőségi hatás (Height Effect)

Magánhangzó-harmónia a magyarban  Mennyiségi & minőségi hatás együtt

Természetes korlátok (UG)  A GREE (back, local)  A GREE (back, nonlocal)  A GREE (front rounded, local)  A GREE (front rounded, nonlocal)  A GREE (front, local)  A GREE (nonhigh front, local)  A GREE (low front, local)  A GREE (double front, local)

Korpusz (Hayes & Londe 2006)  magyar névszói tő előfordulásai -nak és -nek toldalékkal (Google találatok)  Korpusztisztítás: további rejtett összetételek és egyéb félrevezető adatok eltávolítása  Hayes et al korpusza: tő

Természetellenes korlátok  Egy téves általánosítás:  A BBN tövek előnyben részesítik a hátul képzett toldalékokat (-nak), ha:  k-ra végződnek  Miért félrevezető? Megfejtés a hozzászólási időszakban

Természetellenes korlátok  Részesítsd előnyben az elöl képzett toldalékokat, ha a tő:  bilabiális zárhangra/nazálisra végződik (p, b, m)  szibilánsra végződik (sz, z, s, sz, c, cs, dzs)  koronális szonoránsra végződik (n, ny, l, r)  két mássalhangzóra végződik

Természetellenes korlátok

 Ezek az eredmények a magyar nyelv szókészletére jellemzőek; most az a kérdés, hogy a magyar beszélők tudatában vannak-e ezeknek a természetellenes mintázatoknak, és hogy ezek a mintázatok milyen mértékben határozzák meg nyelvi intuícióikat.  Ennek megállapítására wug-tesztet végeztünk.

Természetellenes korlátok  Ezek az eredmények a magyar nyelv szókészletére jellemzőek; most az a kérdés, hogy a magyar beszélők tudatában vannak-e ezeknek a természetellenes mintázatoknak, és hogy ezek a mintázatok milyen mértékben határozzák meg nyelvi intuícióikat.  Ennek megállapítására wug-tesztet végeztünk.

Anyag, résztvevők és eljárás  Számítógépes eljárással generált BNN, BN, N alakú logatomok: összesen 1600  Statisztikai hasonlóság a magyar szókincs- hez (szókezdő, szó belseji és szó végi mássalhangzó-szekvenciák gyakoriság szerinti felhasználása; magánhangzók illesztése a korpuszbeli gyakoriságukhoz)  Létező szavak gondos kiválogatása és eltávolítása  131 résztvevő, fejenként 13 tétel (szinte minden tesztszó csak egyszer fordult elő a kísérlet során)

Anyag, résztvevők és eljárás  Résztvevők toborzása Google-hirdetéseken keresztül  2 milliószor ment a hirdetés, 872 látogató a honlapon  131 kísérleti alany (18+, Magyarországon élő, magyar anyanyelvű személyek, akik minden kérdést kitöltöttek és nem adtak inkongruens válaszokat)  76 férfi, 55 nő; kor: 18–75; 56% budapesti

Eredmények és következtetések  Mind a négy természetellenes korlátnak (tővégi mássalhangzó-környezetnek) erős és megbízható (statisztikailag szignifikáns) hatása volt a toldalékválasztásra és a toldalékolt alakok megítélésére egyaránt.  Vagyis a részvevők a nyelvelsajátítás során megtanulták a négy környezetre vonatkozó természetellenes szabályszerűségeket és ezt az implicit tudásukat felhasználták az elébük tárt új (nonszensz) szavak toldalé- kolásában, ill. megítélésében

Eredmények és következtetések  A korlátok természetellenessége nem abszolút akadálya a megtanulhatóságuk- nak, csupán megnehezíti a nyelvi viselke- désben való felhasználásukat, vagy arra indítja a beszélőt, hogy kisebb súllyal vegye számításba az ilyen szabályszerűségeket, mint a természetes (UG-alapú) korlátokat.  A Language-beli cikkben mindezt számító- gépes modellálásokkal és szimulációkkal bizonyítottuk.

Megfejtés  Egy téves általánosítás:  A BBN tövek előnyben részesítik a hátul képzett toldalékokat (-nak), ha:  k-ra végződnek  Miért félrevezető?  -ék mindig transzparens: ajándék-nak, maradék-nak, váladék-nak, haladék-nak, táplálék-nak, hordalék-nak, aprólék-nak, nyomaték-nak, takarék-nak, kaparék-nak, vakarék-nak, kotorék-nak…