Növényi szövetek 2.

IV. Szállítószövet-rendszer szállított anyagok szerint a szállítószövet-rendszer két részre különül víz + ásványi anyagok gyökerek → levél (felfelé) FARÉSZ elemei: faparenchima vízszállító sejtek vízszállító csövek kész szerves anyagok levél → minden szerv (lefelé) HÁNCSRÉSZ elemei: háncsparenchima rostasejtek rostacsövek a sejtek a szállítás irányában megnyúltak

A FARÉSZ ELEMEI kialakulás az evolúció során kialakulás a FAPARENCHIMA élő sejtek egymással érintkező harántfalaik ferdék (nagyobb felület) harasztok, nyitvatermők, zárvatermők VÍZSZÁLLÍTÓ SEJTEK elhalt sejtek egymással érintkező harántfalaik lyukacsosak VÍZSZÁLLÍTÓ CSÖVEK egymással érintkező harántfalaik felszívódtak → csövek (cm → m!) változatos sejtfalvastagodások zárvatermők kialakulás az evolúció során kialakulás a növény egyed- fejlődése során egyre nagyobb átmérő, hossz egyre vastagabb sejtfal

és gödörkés sejtfalvastagodás gyűrűs, spirális

vízszállító csövek gyűrűs és hálózatos sejtfalvastagodással, valamint vízszállító sejtek

A HÁNCSRÉSZ ELEMEI kialakulás az evolúció során kialakulás a HÁNCSPARENCHIMA élő sejtek egymással érintkező harántfalaik ferdék (nagyobb felület) harasztok, nyitvatermők, zárvatermők ROSTASEJTEK egymással érintkező harántfalaik lyukacsosak, a lyukakon keresztül plazmahidak (gyorsabb szállítás + nagyobb anyagok) ROSTACSÖVEK egymással érintkező harántfalaik felszívódtak → csövek zárvatermők kialakulás az evolúció során kialakulás a növény egyed- fejlődése során egyre nagyobb átmérő, hossz egyre vastagabb sejtfal

rostalemez felülnézetben két rostasejt közötti rostalemez felülnézetben

víz + ásványi anyagok gyökerek → levél FARÉSZ átmérő sejtfal vastagsága szállítás sebessége (m / h) kész szerves anyagok levél → minden szerv HÁNCSRÉSZ átmérő sejtfal vastagsága szállítás sebessége (cm / h)

A fa- és háncselemek kötegekbe rendeződnek = szállítónyalábokat (edénynyalábokat) alkotnak fajtái EGYSZERŰ NYALÁB vagy csak fa-, vagy csak háncselemeket tartalmaz gyökér ÖSSZETETT NYALÁB fa- és háncselemeket is tartalmaz szár, levélnyél, levél

faelemekből álló nyaláb háncselemekből álló nyaláb gyökér: egyszerű nyalábok

ÖSSZETETT NYALÁB egyszikűek: szórtan kétszikűek: körben 1 nyaláb a nyalábokban mindig kívül: háncsrész belül: farész

szállító- nyaláb belül: farész (nagyobb átmérőjű csövek) kívül: háncsrész (kisebb kétszikű lágy szár keresztmetszete

belül: farész kívül: háncsrész ← nagyítva

szállító- nyaláb = levélér kutikula bőrszövet oszlopos alapszövet nyalábhüvely farész háncsrész szivacsos gázcsere-nyílás levél keresztmetszet

farész a levél színe felé néz háncsrész a levélfonák felé néz levél keresztmetszet

levélerezet: levélfonákon háncsrész a levéltetvek itt táplálkoznak

A farész és a háncsrész között előfordulhat KAMBIUM HA VAN: nyílt nyaláb HA NINCS: zárt nyaláb EGYSZIKŰEK van kambium a fajra/szervre jellemző vastagság eléréséig, azután eltűnik KÉTSZIKŰ LÁGYSZÁRÚAK van kambium a szállítónyaláb fa- és háncsrésze között a növény egész életén át megmarad KÉTSZIKŰ FÁSSZÁRÚAK van kambium a növény egész életén át megmarad a nyalábok között is van → kambiumgyűrű kifelé egységes háncs-gyűrűket, befelé egységes fagyűrűket képez

kétszikű lágyszárú növény kambium egyszikű növény szárkeresztmetszet kétszikű lágyszárú növény szárkeresztmetszet

kétszikű lágyszárú növény (sárga szaggatott vonal: kambium) egyszikű növény szárkeresztmetszet (nincs kambium) kétszikű lágyszárú növény szárkeresztmetszet (sárga szaggatott vonal: kambium)

KÉTSZIKŰ FÁSSZÁRÚAK egységes kambiumgyűrű (a nyalábokban és közöttük is) minden évben: → kifelé egységes háncsgyűrűt hoz létre (összességük: háncstest) → befelé egységes fagyűrűt hoz létre (összességük: fatest) kambium háncsgyűrű fagyűrű a nyilak az osztódás irányát jelzik

kambium háncstest fatest héjkéreg a fás szár szerkezete

kambium háncstest A HÁNCSTEST JELLEMZÉSE - a kambium minden évben 1 új háncsgyűrűt hoz létre - a legidősebbek nekiszorulnak a héjkéregnek, eltömődnek, elhalnak, nem működnek, részt vesznek a héjkéreg felépítésében

kambium A FATEST JELLEMZÉSE a kambium minden évben 1 új fagyűrűt hoz létre a legidősebbek egyre beljebb kerülnek a fatest belsejébe, eltömődnek, elhalnak, nem működnek a nem működő (belső) faelemek összessége a geszt a működő (külső) faelemek összessége a szíjács fatest

a fatest sötétebb belső része = geszt (lignin, csersav, festékanyagok rakódnak bele) világosabb külső része = szíjács nem minden fa gesztesedik!

A FATEST JELLEMZÉSE tavasszal nagy átmérőjű (világosabb színű) faelemek képződnek → tavaszi pászta (T) ősszel kis átmérőjű (sötétebb színű) faelemek képződnek → őszi pászta (Ő) az évenként kialakult tavaszi és őszi pászta a fatestben jól felismerhető évgyűrűket alkot hároméves fa szerkezete Ő Ő T T

Ő T nagyobb nagyításon

egy sötét és egy világos pászta tehát egy évgyűrű kambium