2. előadás A talajképző tényezők Zentai Zoltán 2. előadás A talajképző tényezők

Talajképző tényezők: Dokucsajev (1846-1906) Földtani tényező Éghajlati tényező Biológiai tényező Domborzati tényező Idő tényező Emberi v. antropogén tényező

Földtani tényező „amelyből és amelyen a talaj kialakul” aktív hatás kéregmozgás: orogén epirogén emelkedés erózió, sugárzás, talajvíz stb. süllyedés akkumuláció, stb. talajvíz: felszíni vizek: „Nílus”

passzív hatás: Talajképző kőzet fizikai, kémiai tulajdonságai, ásványos összetétele. A talajképződés kiinduló elemösszetételét jelenti. Geokémiai anomáliák (pl. só domok, Irán, Kazahsztán stb.)

Fizikai tulajdonságok: tömör – laza Tömör kőzet pl. márga csernozjom szelvénye 30-70 cm Laza kőzet pl. lösz csernozjom szelvénye 200 cm Mészkövön rendzina Laza meszes kőzeten humuszkarbonát szemcseméret Mállékonyság Élőlények megtelepedése Vízgazdálkodás rétegzettség

Magmás kőzetek. tufa, tufit Pl. riolittufa mélységi m. Pl. gránit Vulkáni kőzetek. tufa, tufit Pl. riolittufa mélységi m. Pl. gránit vulkáni pl. riolit

Üledékes kőzetek: Tufák Törmelékes Vegyi Biogén Szerves Az üledékes kőzetek mennyisége a legkisebb a földkérget alkotó kőzetek közül, talajtani szempontból mégis kiemelkedő jelentőségűek. A Kárpát –medencében a talajok 98%-a üledékes, 1,75%-a magmás és 0,25%-a metamorf anyakőzeten képződött. Ű DE! a talajásványok 95 %-a magmás ásvány 5% üledékes és metamorf ásvány

Tufák: Vezúv (1631, 1749, 1872, 1900, 1929) Hargita (pliocén) Évi kb. 3 milliárd t. tufa Ismétlődő kitörések, eltemetett talajszintek. (Indonézia, Fülöp sz. Jáva, Chile) Andosolok

Törmelékes üledékes kőzetek: Homok: 2,00 – 0,02 mm között. Lösz: 0,02 – 0,002 mm között. Kvarc 45-50% Földpát 15-20 % Csillám 10 % Kalcit 10-15 % Agyagásvány 15 % Amfiból 1-2 % Biogén üledékes k.: Mészkő, dolomit Kevés elem, kristályosodottság, szennyeződés, közbetelepülés, képződési környezet stb. Szerves üledékes k. tőzeg

Metamorf kőzetek: összetétel Szerkezet Ásványi talaj: ha a talaj tömegének több mint 93 %-át szervetlen alkotók adják. Kőzethatású vagy litomorf talaj ha a talajképződés folyamatára döntő befolyást gyakorol az alapkőzet pl.: rendzina, ranker, nyirok

Éghajlati tényező Közvetlen hatás Közvetett hatás Napenergia Napfénytartam Hőmérséklet Párolgás Csapadék Szél

Napfénytartam Napenergia 4450 óra/év Magyarországon 4200 -4700 MJm2 Befolyásolja: a földrajzi szélesség (3 fokonként kb. 200-250 MJm2 a változás) A felhőzet (végső soron a tengerektől való távolság, és az uralkodó szélrendszerek viszonya) Napfénytartam 4450 óra/év Magyarországon 4200 -4700 MJm2

A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)

Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján

Hőmérséklet: kémiai folyamatok /jelleg, irány, sebesség/ Vegetáció Közép érték Járás Szésőségek kémiai folyamatok /jelleg, irány, sebesség/ Vegetáció Biogén folyamatok /működés intenzitása, periodicitása/ Inszoláció Fagyváltozékonyság Szekunder ásványok képződése

Szél: (nagy szélgyakoriságú helyeken illetve időszakokban) Párolgás Arid Szemiarid területek Száraz kontinentális Só felhalmozódás Sivatagi kérgek Szikesedés Szél: (nagy szélgyakoriságú helyeken illetve időszakokban) Közvetlen hatás Finomfrakció áthalmozása Defláció Szélverés Közvetett hatás: - növeli a párologtatást

Csapadék: Mennyisége Eloszlása Intenzitása Szélsőségei Beszivárgás Hőmérséklet Domborzat Földtani felépítés Növényzet Csapadék eloszlás Maga a talaj Beszivárgás Lefolyás Párolgás

A hóvastagság 2003. február 12.-én

Havi csapadékösszegek 2003-ban és az 1961-1990-es átlagértékek (mm)

A különbözõ küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma (országos átlag) 2003-ban

Biológiai tényező: EDAFON Talaj élővilág 2/3 magasabbrendű 1/3 alacsonyabbrendű fajszám – egyedszám 1014 baktérium 1011 gomba 108 alga 108 ostoros 106 csillós 30 000 televény féreg 100 db földigiliszta Talaj tömeg 0,5%-a Talajképződés nélkülözhetetlen feltétele

(A talajban található főbb élőlények (Dolores Gende nyomán))

Szerves anyag biztosítása (alomtakaró) Humusz mélybekeverése Levegőztetés Szerkezet alakítás Humuszképződés előkészítése Szerves anyag átalakítás (humuszképződés) Makro flóra: Erdő gomba fulvosavak Láp anaerob szerves anyag felhalmozódás (Aerob körülmények, oxidáció, kondenzáció, KOTU) Rét aerob és időszakosan anaerob körülmények anaerob bakteriális lebontás himatomelánsavak Sztyepp aerob bakteriális lebontás huminsavak

Mikro flora szerepe: (baktériumok, sugárgombák, gombák, algák) Cellulóz bontás Tápanyagforgalom (nitrogén) Mikro fauna: (ostorosok, gyökérlábúak, csillósok) Szerves anyagpótlás Baktériumszám egyenúlyban tartás Talajuntság! Makro fauna: (fonalférgek, kerekesférgek, sertelábúak) szerves anyag aprítása szerkezeti elemekké alakítás (földigiliszták) porozitás Víz, levegő gazdálkodás Gerincesek: KROTOVINÁK

Domborzati tényező: Lejtőkitettség (expozició) Lejtő meredekség I-III. ig DNY-i IV-VI. ig DK-i VII.-XII. ig DNY-i Nedvesség eloszlás, hő ingadozás, Völgyi hatás Luv oldal – lee oldal (szél felöli, szélárnyékos) Lejtő meredekség Tengerszint feletti magasság (vertikális zonalitás) 1000m /333 mm csapadék/év /5,5 C (Kárpátok) /85 Hgmm

Kárpátok vertikális növényzeti és talaj zonalitása9 100-700 m (tölgyes társulások) agyagbemosódásos barna erdőtalaj 700-1100 m (bükkösök) podzolos barna erdőtalaj 1100-1700 m (fenyvesek) hegyipodzol barna erdőtalaj 1700-2000 m (törpe fenyves) alhavasi rétipodzol barna e.t. 2000-2200 m (havasi rétek) havasi rétitalaj 2200 m felett (növénytelen) köves sziklás váztalaj

Relief energia (m/km2) Makro relief /hegység, dombság, síkság/ Magashegységekben 1000 – 2500 m/km2 Mo. Északi-középhegység 350 – 400 m/km2 Síkságok 1-2 m gyakran néhány dm Mikro relief Szikesek padkásodása Feltöltött folyómedrek

Idő tényező ( talajok kora) Különböző földrajzi helyeken más és idő áll potenciálisan rendelkezésre a talajképződéshez. Afrika szavanna területein akár több millió éve folyamatos lehet a talajképződés Európa északi részén a jégtakaró visszahúzódása után kezdődhetett meg a talajképződés (kb. 10 000 éve) A Vezúv Kr. U. 79 től

Talajok abszolút kora: Talajok relatív kora: „A talajképző folyamatok időben lejátszódó és folyamatosan módosuló egyre bonyolultabbá váló strukturálódó folyamatok.” Paleotalaj Reliktum talaj

Antropogén tényező Talaj termékenységnek megőrzése, fokozása. Talajpusztulás elleni védekezés Tápanyag utánpótlás Káros talajtani tulajdonságok javítása Kedvező vízzel látás stb. Kedvezőtlen hatások Közvetlen hatások: Művelt, megművelhető területek csökkenése Talaj degradáció Talajpusztulás Másodlagos szikesedés Talajsavanyodás Fizikai degradáció Talajszennyezés

- Közvetett hatások: Atmoszférán keresztül: Makro és mikroklímára gyakorolt hatások pl. szél (erdő telepítés, erdőirtás) Kémiai összetételre gyakorolt hatás (CO2, CH4, SOx, NOx, Radioaktív aktív anyagok) Lebegő anyag megváltoztatása (por, aeroszol) Hidroszférán keresztül: Globális tengervízszint változás Talajvíz szint megváltoztatása Talajvíz összetételének a megváltozása Édesvizek megváltoztatása Litoszférán keresztül: Redoxiviszonyokban előidézett változások Só mozgás, só mérleg, és só felhalmozódás változások Nehézfém és egyéb ipari szennyezők kibocsátásával. Bioszférán keresztül: Természetes növénytakaró módosítása Bozót, erdő, szavanna felégetése Bioszféra kapacitásának a túlterhelésével