A központi idegrendszer makroszkópiája 2009.04.22. Dr. Lukáts Ákos (lukats@ana2.sote.hu)

Egységek agykéreg Makroszkóposan a következő egységek különíthetők el: Félteke (agykéreg + basalis ganglionok) Köztiagy (thalamus, hypothalamus) Agytörzs – középagy (mesencephalon) - híd (pons) - nyúltvelő (medula oblongata) Kisagy Gerincvelő köztiagy agytörzs kisagy http://faculty.washington.edu/chudler/facts.html

Agytörzs 1 Három részre osztható: Nyúltvelő Híd Középagy Hátulról a kisagy kapcsolódik hozzá Innen lép ki a 12-pár agyidegből 10-pár (a szagló- (I.), illetve a látó (II.) ideg kivétel) Cranialis irányban a köztiagyban, caudalisan a gerincvelőben folytatódik köztiagy középagy híd nyúltvelő gerincvelő Interbrain

Agytörzs 2 A gerincvelőnél magasabb szintű szabályozó központ. A legtöbb - az életben maradás szempontjából fontos - alapvető vegetatív működést az agytörzs irányítja: légzés, szívműködés, vérnyomás, nyelés, hányás, stb. Ezekben különösen fontos a nyúltvelői központok szerepe. Több pályán keresztül kommunikál a kisaggyal, így az agytörzs részt vesz a mozgás szabályozásában is. A kisagy és az agytörzs között helyezkedik el a IV. agykamra. köztiagy középagy kisagy híd nyúltvelő IV. agykamra gerincvelő Interbrain

Kisagy köztiagy Az agytörzshöz hátulról kapcsolódik, a IV. agykamra hátulsó falán helyezkedik el. Három részre osztható: középen látható a vermis (féreg); kétoldalt a féltekék. Minden rész különálló lebenyekre oszlik, a féltekék utolsó lebenye a tonsilla a legnagyobb gyakorlati fontosságú. középagy kisagy híd nyúltvelő tonsilla cerebelli gerincvelő Interbrain

Kisagy működése köztiagy pedunculus cerebelli sup. középagy A kisagy a három kisagykaron (pedunculus cerebelli sup. / med. / inf.) keresztül kommunikál az idegrendszer többi részével. Minden, a mozgatórendszerrel kapcsolatos struktúrával cserél információkat. A mozgások finom összerendezésében, az egyensúly megtartásában van szerepe. Fő kimenete a kéreg, de az agytörzsön keresztül a gerincvelőbe is küld információt. híd kisagy nyúltvelő pedunculus cerebelli med. gerincvelő pedunculus cerebelli inf. Interbrain

Agidegek n. olfactorius (I) Heterogén csoport, minden, az agyalapról kilépő ideg, vagy idegszerű képlet. Fej, nyak képleteinek beidegzése I, II nem ideg n. opticus (II) n. oculomotorius (III) n. trochlearis (IV) n. trigeminus (V) n. abducent (VI) n. facialis (VII), n. vestibulocochlearis (VIII) n. hypoglossus (XII) n. glossopharyngeus (IX) n. vagus (X) n. accessorius (XI) Sobota - Atlas of Human Anatomy

Köztiagy: thalamus, hypothalamus A thalamus a III. agykamra két oldalán helyezkedik el, közel a középvonalhoz. Relémagjai útján tartja a kapcsolatot az agykéreggel. Itt kapcsol át az érzőpálya, a látó- és a hallópálya, de a mozgatórendszer egy része is (extrapiramidális rendszer). Egyes magjai a limbikus rendszerrel illetve a felszálló aktivációs rendszerrel állnak kapcsolatban. Interbrain

Hypothalamus, hypophysis A hypothalamus a hormonális, illetve a vegetatív idegrendszer legfelsőbb színtű szabályozó központja. A belső elválasztású mirigyek működését a hypothalamus – hypophysis tengely vezérli, tehát végső soron az endokrin rendszer is az idegrendszer kontrolja alatt áll. A hypophysis két, anatómiailag, fejlődéstanilag és funkcionálisan eltérő rézre osztható, az első lebenyre (adenohypophysis), illetve a hátsó lebenyre (neurohypophysis). A Humánmorfológiai Intézet gyűjteményéből

Hormonális szabályozás Hypothalamus Idegi impulzusok Hypothalamus Hypophysis Endokrin mirigyek Célsejtek hypophysis

adenoma

Az agykéreg sulcus centralis http://faculty.washington.edu/chudler/facts.html A legmagasabb szintű idegi központ, az összes tudatos működés ide kötődik, emberben szinte teljesen felülvezérli az alacsonyabb rendű központokat. Öt lebenyre osztható: frontalis, parietalis (fali), occipitalis, temporalis, és az insula. A felszínén gyrusokat és sulcusokat különböztetünk meg, a legfontosabb a sulcus centralis, és a körülötte futó gyrus pre- (motoros kéreg) illetve postcentralis (érző kéreg). A szürkeállomány a sejtekkel a felszínen, a fehérállomány a mélyben helyezkedik el (kivéve: basalis ganglionok)

Telencephalon: basalis ganglionok A basalis ganlionok a telencephalon fehérállomá-nyának közepén, a cortex alatt elhelyezkedő szürkeállomány szigetek. Legfontosabb funk-ciójuk a mozgatórendszerhez kötött: a mozgások megterve-zésében játszanak szerepet. A baslais ganglionok (substancia nigra) betegsége a Parkinson-kór: romló hypomotilitás, a mozgások indítása zavart, remegés. Specifikusan a dopaminerg neuronok pusztul-nak el. oldalkamra n. caudatus claustrum thalamus n. lentiformis Interbrain

sulcus centralis

corpus callosum: kommunikáció a két (domiunáns és szubdomináns) félteke között

A cortex funkcionális egységei Elsődleges mozgató mező Elsődleges érző mező Motoros beszédközpont Látókéreg Hallókéreg Sensoros beszédközpont Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology

http://faculty.washington.edu/chudler/facts.html

Egymással ansztomizál! Vérellátás Két pár fő artéria: carotis interna a. vertebralis Egymással ansztomizál!

(felső vt. érző, mozgató, beszéd) a. carotis interna cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) cerebri media (felső vt. érző, mozgató, beszéd) cerebri posterior (látás, memória tárolás) a. basilaris a. vertebralis

(látás, memória tárolás) cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) cerebri posterior (látás, memória tárolás)

Circulus arteriosus Willisi cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) a. communicans anterior cerebri media (felső vt. érző, mozgató, beszéd) cerebri posterior (látás, memória tárolás) a. communicans posterior a. basilaris a. vertebralis

Agyhártyák epidurális tér: artériás vérzések sinus dura mater subdurális tér: vénás vérzések arachnoidea subarachnoidális tér: liquor, artériás vérzések pia mater

Sinusok

Kettőzetek Falx cerebri Tentorium cerebelli

a. meningea media: epidurális vérzés dura mater

Agykamrák oldalkamrák III. agykamra IV. agykamra

CSF: liquortermelés és felszívódás Termelés: kamrák plexus choroideusa Felszívás: granulationes arachnoideae

Ajánlott irodalom Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Radiologiai felvételek: http://rad.usuhs.mil/medpix/medpix_home.html#top Hasznos adatok: http://faculty.washington.edu/chudler/facts.html Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology, McGraw-Hill Imc, 1990 NEUROSCIENCE: Third Edition, Sinauer Associates, Inc, 2004