Műszaki alapismeretek Készítette: Zoltai Sarolta Forgalmazza: Mikrosuli Bt. 5901 Orosháza Pf. 318; tel/fax: 68-414023; e-mail: msuli@elender.hu www.bpcomputer.hu/mikrosuli

Témakörök Statika, erők, erőrendszerek Szilárdságtan, igénybevételek Súrlódás, munka, teljesítmény, hatásfok Hidrosztatika, hidrodinamika, hőtan, áramlástan Kötőgépelemek Csövek, csőkötések Tengelyek, csapágyazások

Az erő Az erő a testeknek egymásra gyakorolt hatása, amelynek következtében mozgásállapot-, méret, vagy alakváltozás következhet be. Jele: F Mértékegysége: N Az erő jellemzői: nagyság, irány, támadáspont. Az erő ábrázolása: F1

Az erő felbontása Az erő adott irányú összetevőkre bontható szerkesztő eljárással. F F1 F2

A nyomaték Az erő forgatóhatását forgatónyomatéknak nevezzük. Jele: M Mértékegysége: Nm Számítása: A forgatónyomatékot bármely vonatkoztatási pontra számíthatjuk, az erőnek és a vonatkoztatási ponttól mért távolságának szorzatával. MA = F * a F erő nyomatékát határozza meg A pontra, mely „a” távolságra van az erőtől.

Síkbeli közös ponton átmenő erőrendszerek eredője Szerkesztés: F1 F2 R F4 F3 Az összetevő erők nyílfolyama folytonos, az eredőé pedig a kezdőpontból mutat a végpontba.

Párhuzamos erők eredője Szerkesztés: R F1 F2 Az eredő erő nagysága egyenlő az erők nagyságának összegével, hatásvonalának helyét szerkesztjük. R=F1+F2

Párhuzamos erők eredője 50 N R Számítással: 70 N 80 N B A 1 m 3 m 4 m x1 x2 A „B” pontra számított nyomatékok algebrai összege egyenlő az eredőerő ugyanezen pontra vett nyomatékával. R*x1 = 50*1+70*4+80*8 50+280+640 X1 = = 4,85 m 200

Igénybevételek Hajlítás Nyírás Csavarás Igénybevételnek nevezzük a külső erőknek a testekre gyakorolt alakváltoztató hatását. Egyszerű igénybevételek a következők: Húzás, nyomás Hajlítás Nyírás Csavarás Ha egy szerkezetet egyszerre többféle egyszerű igénybevétel terhel, összetett igénybevételről beszélünk.

A feszültség Egy testben külső erők hatására a keresztmetszetet egész területén megoszló belső erők lépnek fel. A felületegységre jutó belső erőt feszültségnek nevezzük. A feszültség vektormennyiség. A feszültség összetevőkre bontható, így lehet a keresztmetszet merőleges hatásvonalú (normális) és a keresztmetszet síkjába eső (csúsztató feszültség). Jele: σ és τ Mértékegysége: N/m2=Pa; N/mm2 = MPa A megengedett feszültség az a feszültség, amelynek a hatására az anyag nem deformálódik.

Húzó- és nyomófeszültség +σ Számítása: F σ = A Mértékegysége: N/m2 l0 Δl -Δl F -σ F l1

Szakítódiagram A diagram szakaszai: I     Egyenletes megnyúlás szakasza, az alakváltozás rugalmas. II     Fe  erő hatására a próbatest az erő növelése nélkül nyúlik           Ezt a nyúlást folyásnak nevezzük. Maradó alakváltozás. III   Maradó alakváltozás szakasza.           Fm  a húzóerő maximuma, a  szakítóerő. Szívós alakváltozás. IV   Csökkenő erőhatásra bekövetkező nyúlás.           Fu erő hatására jön létre a szakadás.        Képlény alakváltozás.

Szakítóvizsgálattal megállapítható jellemzők Szakítószilárdság: Folyáshatár: % Szakadási nyúlás: Kontrakció: %

Hooke-törvény Az egyenletes nyúlás szakaszában belül a fajlagos nyúlás egyenesen arányos a feszültséggel. σ = E ε Ahol σ – feszültség ε – fajlagos nyúlás E – rugalmassági modulus A rugalmassági modulus vagy rugalmassági tényező anyagonként más és más, az anyagra jellemző mértékegység nélküli szám.

A hajlítás Állandó keresztmetszetű egyenes rudat a végein közös síkban fekvő, azonos nagyságú, ellentétes értelmű Mh nyomatékú erőpárok terhelnek. A hajlítás tengelyében a feszültség 0, a szélső szálban pedig a legnagyobb A hajlítás alapegyenlete: Mh σmax = K K Keresztmetszeti tényező, amely a keresztmetszet alakjára és méreteire, és a szélső szál távolságára utal.

Tartó támasztóerőinek méretezése Méretezés tiszta hajlításra: Feszültség szempontjából a tiszta hajlítással terhelt rudakat az alapegyenlet felhasználásával méretezzük (ellenőrizzük). Először a szükséges keresztmetszeti tényezőt számítjuk ki a terhelés és a megengedett feszültség ismeretében. Mh Kszüks = σmeg A keresztmetszet alakját és bizonyos méreteit szabadon választhatjuk, de a keresztmetszeti tényező értéke nem lehet kisebb a kiszámítottnál. Az adatok táblázatokból kereshetők ki.

A nyírófeszültség A nyíróerők hatására a nyírásra igénybe vett test két szomszédos keresztmetszete igyekszik elcsúszni egymáson, vagyis a keresztmetszeteken feszültségek ébrednek. Ezek nagysága a keresztmetszet mentén állandó és eredőjük a nyíróerővel tart egyensúlyt A tiszta nyírás alapegyenlete: F τ = A A – a keresztmetszet területe

A csavaró feszültség Ha egy rúd végeit azonos nagyságú ellentétes értelmű nyomatékkal terhelik, a rúdban csavaró igénybevétel ébred. A csavarás alapegyenlete: Mcs τmax = Kp Kp – poláris keresztmetszeti tényező

Összetett igénybevételek Ha két egyszerű igénybevétel egyidejűleg terhel egy testet összetett igénybevételről beszélünk. Esetei: Valamelyik egyszerű igénybevétel következtében fellépő feszültség jóval meghaladja a másikat. Ha a két egyszerű igénybevétel okozta feszültségek azonosak – vagy csak σ vagy csak τ – akkor egyirányú összetett igénybevétellel van dolgunk. Ha az egyszerű igénybevételek miatt fellépő feszültségek különbözőek, akkor többirányú összetett igénybevételről beszélünk.

A súrlódás A súrlódás az érintkező testek közötti ellenállás, amely a mozgást akadályozza. Az egymáson elmozduló testekre a súrlódás következtében a súrlódó erő hat. A súrlódó erő (S) nagysága függ a testeket összeszorító erőtől (FN) és a testek érdességének a mértékétől. A testek érdességének mértékét a súrlódási tényező fejezi ki. (μ). S = μ * FN Mértékegysége: N Megjelenési formái: csúszó súrlódás, gördülés.

Az energia Mechanikai munkavégzés eredményeképpen valamely test alakja, helyzete vagy mozgásállapota – erő hatására - megváltozik. W = F * s N * m = J Az energia a munkavégző képességet fejezi ki. m * v2 E = 2 Az energia megjelenési formái: helyzeti energia, mozgási energia, hőenergia, villamos energia, atomenergia stb…

A teljesítmény és hatásfok A teljesítmény az egységnyi idő alatt végzett munka. W P = W t A hatásfok a hasznos teljesítmény és az összes teljesítmény (energia) aránya. Phaszn η = Pösszes A hatásfok mértékegység nélküli szám...

Folyadékok jellemzői Sűrűség : összefüggéssel számítható. Dermedés: a folyékony halmazállapotból a szilárd halmazállapotba való átmenet. Párolgás: a cseppfolyós halmazállapotból a légnemű halmazállapotba való átmenet, amely bármely hőmérsékleten végbemegy. Elvileg minden anyag párolog. Viszkozitás: a folyadék alakváltozással szembeni ellenállásának számértékét adja. A folyadékok hígfolyósságára utal. Fajhő: Az a hőmennyiség, mely valamely anyag tömegegységének egy Celsius-fokkal való felmelegítésére szükséges. Kapillaritás:

A nyomás Nyomás: a nyomóerő és a nyomott felület hányadosaként meghatározott fizikai mennyiség. Mértékegysége 1 Pa = 1 N/m2

A nyomás terjedése nyugvó folyadékban A folyadékra vagy gázra ható külső felületi erő által létrehozott nyomás a folyadékban vagy gázban minden irányban gyengítetlenül terjed. Föld gravitációs terében elhelyezkedő kis kiterjedésű folyadéktér elemeire ható súlyerők jó közelítéssel párhuzamosak és a földfelszínre merőlegesek, így mondhatjuk, hogy a nehézségi erőtér hatása alatt álló folyadéktérben a nyomás egy vízszintes felület minden pontjában egyenlő. Azokat az edényeket vagy edényrendszereket, melyek között a folyadék vagy gáz szabadon áramolhat, közlekedő edényeknek nevezzük.

Oldal- és fenéknyomás A nyomás egy adott helyen minden irányba hat. Az edény alján a nyomás nem a folyadék mennyiségétől függ, hanem a folyadék szabad felszínének az edény aljától mért távolságától.

Az áramló folyadék A1v1=A2v2 Folytonossági törvény: Összenyomhatatlan folyadék stacionárius áramlására fennáll, hogy az áramlási cső keresztmetszetének és az ott felvett sebességnek a szorzata a cső bármely helyén állandó. A1v1=A2v2

Bernoulli egyenlet A tétel tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a folyadék egységnyi tömegére vonatkoztatott mozgási energiájának, nyomásból származó munkavégző képességének és helyzeti energiájának összege egy áramvonal mentén állandó. Az összefüggésben szereplő, a folyadék sebességéből származó nyomást dinamikus vagy sebességnyomásnak, a p-vel jelölt nyomást statikus nyomásnak, míg a szorzattal értelmezett mennyiséget hidrosztatikai nyomásnak nevezzük.

A veszteséges áramlás jellemzői Minden áramlásnál veszteségek lépnek föl. Áramló folyadékok esetén sok egyedi ellenállás keletkezik, amelyek összeadódnak és így nyomásveszteség jön létre: folyadékrészecskék egymáson való súrlódása (folyadéksúrlódás) a vezetékfalon keletkező súrlódás (mechanikai súrlódás) irányváltozások és keresztmetszet változások következtében

A hő fogalma Hő: az az energia, amely hőmérséklet-különbség miatt vándorol egyik helyről a másikra. Hőáramlás: a hő terjedésének olyan módja, amelyben a melegebb anyag a hidegebbel magától egyszerűen összekeveredik. Olyan közegekben jön létre, amelyeknek részecskéi nem helyhez kötöttek. Hővezetés: a hő terjedésének olyan módja, amelyben a melegebb rész nagyobb mozgási energiával rezgő részecskéi "ütközések" révén átadják energiájuk egy részét a szomszédos részecskéknek. Olyan közegekben jön létre, amelyeknek részecskéi helyhez kötöttek. A hőmérséklet Si-alapmennyiség. Mértékegysége: Celsius-fok; Kelvin-fok=-273 Celsius-fok.

A fajhő Az a hőmennyiség, mely valamely anyag tömegegységének egy Celsius-fokkal való felmelegítésére szükséges.

A hőtágulás A folyadékok és a szilárd testek hőtágulásának mértéke egyenesen arányos a hőmérséklet-változással. ΔV = βV0ΔT Ahol V0 a 0oC-on mért kezdeti térfogat, ΔT a hőmérséklet változása a 0oC-hoz képest, β az ún. térfogati hőtágulási együttható, amelynek mértékegysége 1/oC, az anyagi minőségre jellemző állandó.

A gázok normál állapota A tömeg, a térfogat, a nyomás, és a hőmérséklet egyértelműen meghatározzák a gáz egyensúlyi állapotát. Ezek a fizikai mennyiségek az állapotjelzők, vagy állapothatározók. Bármelyik állapotjelző megváltoztatása legalább egy , de inkább több állapotjelző változását vonja maga után. Az általános gáztörvény megadja a kapcsolatot egy adott mennyiségű ideális gáz állapotjelzői között, két különböző állapotban

A hőtan fő tételei A termodinamika első fő tétele: egy anyagi rendszer belső energiájának megváltozása egyenlő a közölt hő és a rendszeren végzett mechanikai munka előjeles összegével. ΔE = Q + W A termodinamika második főtétele szerint a természetben külső behatások nélkül midig a hőmérséklet kiegyenlítődésére irányuló folyamatok zajlanak le: azaz hő magától nem kerülhet az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a magasabb hőmérsékletű helyre. A termodinamika harmadik főtétele szerint az abszolút zéruspont (0 K) nem érhető el.

Kötési módok felosztása A szereléstechnológia alapja az alkatrészek összekötése, amellyel felépítjük a szerkezeti részeket, géprészeket, vagy gépeket. A kötés lehet: oldható nem oldható (roncsolással oldható) A nem oldható kötéseket létrehozhatjuk anyaggal-kötéssel, alakkal-kötéssel, vagy erővel-kötéssel. Nem oldható anyaggal kötés hegesztés forrasztás ragasztás alakkal kötés szegecselés erővel kötés sajtolás Oldható csavarkötés ék-, reteszkötés sasszeges   huzalos kötés

Kötőgépelemek, szabványosítás A sorozat- és tömeggyártás megköveteli, hogy a kötő gépelemek válogatás és utánmunkálás nélkül szerelhetők legyenek. Mindez megköveteli azt, hogy ezek az alkatrészek egységesek legyenek. Ezt biztosítja a szabványosítás. Az ISO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott rendszer alapján a gépelemek szabványos mérettel és alakkal készülnek. A nemzetközi egységesítés által: a rajzokon a jelölések az egész világon egységesek, a szerszámok és mérőeszközök is egységesek, a különböző helyen készült alkatrészek cserélhetőek.

Szegecsek A szegecs egy hengeres csap, amelynek egyik végén előre elkészített fej van. Ez a gyámfej. A másik végén a fejet kötéslétesítés közben alakítjuk ki, ez a zárófej. A zárófej és a gyámfej alakja sokféle lehet, felhasználástól függően.

Szegecskötési módok Egysoros átlapolt Kétsoros átlapolt Egysoros hevederes kötés

Szegecshossz kiszámítása A zárófej kialakításához megfelelő szegecsszárhossz szükséges a szegecsátmérő (Z) függvényében: Félgömbölyű fejhez: Z = 1,5 * d Kazánfejhez: Z = 1,7 * d Süllyesztett fejhez: Z = 0,5 * d Lencsefejhez: Z = 0,7 * d A szükséges szegecshosszt (l) az összeszegecselendő anyagok vastagsága (s) és a szegecsátmérő (d) ismeretében ki tudjuk számítani. Pl.: Gömbölyű zárófejhez 2 lemez összeszegecseléséhez: l = 2s+1,5*d

Szegecselési technológia

Balesetelhárítás Sérülést okozhat a repedt, törött szerszám. Ferde ütéseknél a szerszám kiröpülhet a kezünkből. Meleg szegecseléskor a hevítés is baleseti forrás lehet. Csak megfelelő tűzifogót használjunk Gépi szegecseléskor a gépet csak akkor hozzuk üzembe, ha az ütő- vagy a sajtolószerszám felfekvése megfelelő.

A hegesztés A hegesztés azonos alapanyagú anyagok között létrehozott, roncsolás nélkül nem oldható anyaggal záró kötés. Az összeillesztett anyagokat a kötés helyén megolvasztják, és olyan varratot hoznak létre, melyben a megdermedt anyagok közös kristályszerkezetet alkotnak. Gyors, viszonylag olcsó, könnyen automatizálható, minősége kiváló. Hegesztési módok: Hő és erőhatással – sajtolóhegesztés Hőhatással - ömlesztőhegesztés

Lánghegesztés A hegesztéshez szükséges hőt éghető gáz és oxigén keverékével állítják elő. A gáz többnyire acetilén , amelynek égésekor a maximális hőmérséklet 3200oC. A gázokat palackokban tárolják, az acetilént acetonban feloldva és porózus szerkezetű anyagban elnyeletve hozzák forgalomba. A palackok nyomását nyomáscsökkentővel állítják be az üzemi nyomásra: Az acetilén palack 15 bar nyomását 0,3…0,6 bárra. Az oxigénpalack 200 bar nyomását 2,5…4 bárra.

Lánghegesztés eszközei, berendezései

A lánghegesztés balesetvédelme Baleseti forrás lehet a palackok kezelése, a hőhatások, és a káros sugárzások. A palackokat izzó kályha, kemence közelében vagy tűző napon raktározni tilos. Szállításkor a palackokat védjük az eldőléstől vagy nagyobb ütődéstől. A munkahelyen csak 1 palack tartható, rögzítve. A palack szelepétől a zsírt és az olajat tartsuk távol. Védőszemüveg használata kötelező. Csak vizsgázott szakember végezhet hegesztési munkát.

Az ívhegesztés A hegesztéshez szükséges hőhatást az anyag megolvasztását villamos ív segítségével hozzák létre. Az ív egy fémelektróda és a munkadarab között jön létre. Kis helyre lehet kis hőt koncentrálni, ezért kisebb a deformáció mint a lánghegesztéskor. Eszközei: hegesztőgép (áramforrás - egyenáramú vagy váltóáramú) elektróda Az áram erőssége amperben az elektróda átmérő milliméterben mért értékének negyvenszerese legyen.

Az ívhegesztés műveletei AWI védőgázas hegesztés Afi fogyóelektródás hegesztés Védőporos hegesztés

Balesetelhárítás Hegesztés közben nagyon fontos a munkavédelmi szabályok betartása a dolgozó védelme a hőhatástól, fényhatástól és az áramütéstől. Védőpajzs, védőkötény, védőkesztyű, bőr lábszárvédő és bakancs használata kötelező. Csak szakember végezhet hegesztési munkát.

A csavarmenet Csavarvonal az a vonal, amelyet az AB egyenes alkot akkor, amikor az ABC derékszögű háromszöget egy henger felületére csavarjuk. Ha a csavarvonal mentén egy síkidomot végigvezetünk csavarmenetet kapunk.

Csavarmenetek gyártása Képlékeny alakítás: menetmángorlás menethengerlés Forgácsolással: esztergálás marás örvénylő menetmarás menetköszörülés

Menetelemek, menetprofilok Menetprofilok lehetnek: Normál métermenet Finom métermenet Whitworth-csőmenet Trapézmenet Zsinórmenet Fűrészmenet

Csavarok, csavaranyák

A menetfúrás, menetmetszés előkészítése A menetvágás megkezdésének megkönnyítésére a csap végét kissé kúposra munkáljuk elő. Legmegfelelőbb a 60o-os lesarkítás, ez a metszőlap vágóéleinek illeszkedéséhez és a forgácsolás megkezdéséhez a legkedvezőbb. Menetfúráskor el kell készíteni a magfuratot. Az anyag duzzadása miatt a maglyuk furatát a névleges értéknél nagyobbra kell készíteni. A méreteket táblázatok tartalmazzák. A furat mindkét élét süllyeszteni kell. A menetfúró merőlegességét derékszöggel ellenőrizzük. Zsákfuratba kifutási helyet biztosítsunk, ahol a forgács összegyűlhet. Egyébként a forgácsot időnként távolítsuk el.

A menetfúrás, menetmetszés szerszámai

A csavarbiztosítások A csavarbiztosítások legfőbb feladata, hogy tartsák a csavarkötés szereléskor rögzített szorítóerejét. Lehetnek: biztosítólemezek, koronás anyák, önbiztosító anyák, biztosítóhuzalok

A forrasztás A forrasztás főleg fémes szerkezeti anyagok olvadt fémmel, roncsolás nélkül nem oldható kötése. A kötés létrehozásakor az alapanyag nem olvad meg, a forraszanyag részecskéi beépülnek az anyag részecskéi közé. A kötés kihűlése után a két anyag között fémes kapcsolat keletkezik. Előnyi: kis vetemedés, eltérő falvastagságok esetén is alkalmazható, tömör, jó villamos- és hővezetés. Hátrányai: kis szilárdság, korrózióra érzékeny, kis kötésszilárdság.

Felület - előkészítés A meglévő és a forrasztási hőmérsékleten képződő oxidréteg eltávolítása. A folyasztószerek az oxidréteg eltávolításán kívül meggátolják az újraképződést is. Előre, vagy a forraszanyaggal együtt lehet alkalmazni. Lehetnek folyékonyak, paszták, vagy gáz alakúak. Korrozív folyasztószerek: horgany – klorid, ammónium – klorid (savas lemosás szükséges) Aktivált, enyhén korrozív szerek: gyanták, forrasztózsírok Nem korrozív folyasztószerek: nem aktivált gyanták, alkoholban oldott szerves savak vagy gyantaoldatok.

Lágy- és keményforrasztás Lágyforrasztás: 450 oC alatt folyasztószerrel és ón- ólom ötvözetű forraszanyaggal végezhető. A kötés szilárdsága 20…120 MPa. Keményforrasztás: 550…900 oC-on végzik. A forraszanyag lehet: réz-horgany ötvözet ezüstforraszok. A kötés szilárdsága 160…400 Mpa.

A forrasztás szerszámai

A ragasztás Fémek, műanyagok, fa, üveg és más anyagok kapcsolhatók össze ragasztással. A ragasztó a munkadarab felületére tapad. Az adhéziós erő nagy kötési szilárdságot képes létrehozni. A ragasztott kötést befolyásoló tényezők: tapadóerő a felületek tisztasága a felületek érdessége a felvitt ragasztó vastagsága

Ragasztóanyagok Többségük műanyag alapú. A ragasztási hőmérséklet alapján lehetnek: Hidegragasztók: Szobahőmérsékleten kötnek. Melegragasztók: 150 - 250 oC hőmérsékleten kötnek. Egyes fajták kötéséhez nyomás is szükséges. Összetételük szerint lehetnek: Egykomponensű: Ragasztóanyag és oldószer keveréke. Felhordva az oldószer elpárolog. A felületeket csak szárazon szabad összeilleszteni. Kétkomponensű: Ragasztóból és keményítőanyagból állnak. Csak felhasználás előtt szabad az adott arányban összekeverni.

Kötési módok

Ék- és reteszkötések Az ék lejtős felületű, a tengely és a tárcsa hornyában elhelyezett , és közéjük befeszített gépelem. A kötést a feszítés hatására létrejövő súrlódó erő hozza létre. Az ék lejtése általában 1%, ezért a kötés önzáró. Igénybevétele a súrlódás. Gyorsan forgó, nagy futáspontosságot igénylő tengelykötések esetén a forgatónyomaték átvitelére reteszkötést alkalmaznak. A retesz tengelyirányban nem rögzíti a tengelyre szerelt alkatrészt. A retesznek nincs lejtése. A tengely és az agy között nem lép fel jelentős súrlódás. A kötés igénybevétele a nyírás és palástnyomás. Az ékek és reteszek szabványos gépelemek.

Ékek és reteszek kialakítása Hornyos ék Fészkes retesz Egycsavaros siklóretesz Íves retesz

Csövek Csövek: Folyadékok, gázok, szemes anyagok szállítására alkalmazott gépelemek. Csővezetékek: A csövek, az összekapcsolásukhoz és elágazásaikhoz tartozó csőidomok, valamint a csőben áramló anyag szabályozását lehetővé evő csőszerelvények együttesen alkotják a csővezetékeket. Anyaguk szerint lehetnek: vas alapanyag: öntöttvas, szénacél, ötvözött acél; más fémcsövek: réz, sárgaréz, alumínium, ólom, stb.; nemfémes csövek: műanyag, gumi, beton, üveg, stb.

A csőhálózat részei Csőidomok: Csőszerelvények: csapok, szelepek, tolózárak

Csőkötések (menetes, karimás, tokos)

Ragasztott csőkötések

Tömítések feladata, csoportosítása A tömítőelemek megakadályozzák a folyadékok és a gázok kilépését, illetve a por és szennyeződések bejutását a gépalkatrészek közé. Követelmények: Rugalmas alakíthatóság kémiai ellenálló képesség kopásállóság hőállóság öregedés állóság Csoportosításuk: Nyugvó tömítések: sík, alakos Mozgó tömítések: csúszó-, nem csúszó tömítések Anyaguk lehet: Műanyag, gumi papír, karton bőr grafit fém (réz, ólom, puha acél) tömítő paszta

Tengelyek Forgó vagy lengő gépalkatrészek hordozására kör, vagy körgyűrű keresztmetszetű tengelyeket használnak. A gépalkatrész foroghat az álló tengelyen, vagy a tengellyel együtt foroghat. A tengely támasztására csapágyakat alkalmaznak. A csapágyazás helyei a csapok. A tengelyek alak, csapágyak száma, hajlékonyság stb. szerint csoportosíthatók.

Tengelyanyagok Leggyakrabban használt tengelyanyagok: Általános célokra: A 50 Alárendeltebb célokra: A 44, A 38 Kényesebb feladatokra: ötvözött acélok Igényesebb követelményekre: króm-nikkel acélok A felület kopásállóságát betétedzéssel lehet biztosítani, vagy nitridálással. Hőkezelési lehetőségek: lángedzés, indukciós edzés. Megmunkálási módok: elsősorban forgácsolás, esetleg felrakóhegesztés, kovácsolás

Tengelyek megtámasztása A tengelycsapok a különböző típusú tengelyek támasztó és tartófelületei a csapágyazás számára. Homlokcsap Nyakcsap Forgattyús csap

Csapágyak feladata, folyadéksúrlódás Forgó és lengő mozgást végző gépszerkezetek, pl. tengelyek kis súrlódású vezetésére és a tengely alátámasztására szolgál. A siklócsapágyakban a tengelycsap és a csapágy között kenőanyagot helyeznek el a súrlódás csökkentésére, a gördülőcsapágyakban gördülőelemek biztosítják a mozgást. A siklócsapágyakban a forgómozgás megindulása után a súrlódási állapotok aszerint változnak, hogy milyen a tengely terhelése és a fordulatszáma. Akkor a legkisebb a súrlódás, amikor a csapágypersely és a tengelycsap között egy vékony kenőolajréteg alakul ki.

Siklócsapágyak

Siklócsapágyak Olajozási rendszerek: Csepegtető Kenőgyűrűs Központi olajozás Csapágyanyagok: Különféle réz-, ón-, ólom-, cink-, antimonötvözetek, alumínium, öntöttvas, műanyagok. Kialakításuk:

Gördülőcsapágyak Kenésük: Felépítése: Alacsony fordulatszámon zsírzás. Nagyobb fordulatszámon olajozás.

VÉGE