Nacionalizmusok kora és az olasz egység

Oroszország Nagyhatalom? Szent Szövetség tagja 1815 után relatív hanyatlás Krími háború nyilvánvalóvá tette Szárazföldön utolérhetetlen (800 e fő) A brit tengeri fölényhez hasonlít I. Miklós 1825-1855 „legreakciósabb”; 20 millió km2 Európa csendőre

A hivatalnokok nem érdekeltek a modernizációban Ipar lassan, népesség gyorsan nőtt Nyugati importtól függött Nincs katonai reform Csak a méret (belföld sokat lefoglalt) Már NBr is fenyegettte

Krími háború Oroszország: Nagy haderő, de nem lehet összevonni É: Svédország – 200 e fő Duna-mente Kaukázus Távol-Kelet 1853-ban még a törököket legyőzi, de a brit, francia inváziót nem képes feltartani Szevasztopolt ugyan sokáig tudta védeni

Hátrányok: NBr: Fro: Hadsereg vezetésében ellentétek A tömeges tartalékosok behívása a jobbágyrendszert kérdőjelezi meg Lassú mozgósítás Blokád – növekvő eladósodás Hatalmas veszteségek – reformok, iparosítás NBr: Szintén elavult Fro: Ütőképes hadsereg Piemont és olasz egység

„Keleti kérdés”: a Török Birodalom romjaiért való küzdelem állomása 1853. október – 1856. február Török Birodalom, NBr, Fro, Piemont – 1 millió Oroszország – 720 e „Keleti kérdés”: a Török Birodalom romjaiért való küzdelem állomása Fekete tenger, tengerszorosok Az első ipari jellegű háború Tengeren NBr, de szárazföldön az újítások miatt kiszámíthatatlan Oo azt hitte, hogy szabad kezet kap – „Törökország Európa beteg embere”

1851-ben III. Napóleon Fro a „szent föld védelmezője” Törökök elfogadták – I. Miklós elfoglalta a Duna-menti területeket NBr. a flottát a Dardanellákhoz küldte Habsburgok és a poroszok diplomáciai megoldást akartak Oo és Török Birodalom nem Október törökök hadat üzentek

1854. európai hatalmak beavatkozása Törökök szükségesek az oroszok ellen Ausztria nem garantálta a semlegességet Oo visszavonul a Duna-mentéről, osztrákok bevonulnak 1856. párizsi béke II. Sándor (1855-1881) Habsburgok elszigetelődtek Balkán továbbra is fontos maradt (1877)

Nacionalizmusok Kollektív identitás – elképzelt közösségek Nyelv, etnikum, tradíciók – zászlók, himnuszok Etnikai nacionalizmusok és forradalmak Munkások száma nőtt – demokrácia, nacionalizmus Önrendelkezés gondolata Politikai mobilizáció – nemzetállam a cél (Fr forr) Jobboldali lett Autonómia nem elég – önálló állam kell Nyelv, etnikum = nemzet

XIX. század a nyelvújítások időszaka Eredmény Nemzetállamok – állam = nemzet Más összetartó erő Oo – cár személye USA – nyelv, lehetőség Kiegyezés – hittek benne, hogy lelassítja XIX. század a nyelvújítások időszaka Iskolák – mozgósítás miatt fontos – de elidegenített Kisebbségeket korlátozták, ha veszélyesek, egyébként asszimiláció

Oktatás fejlődik – nyelv, ami elválaszt Xenofóbia, antiszemitizmus, rasszizmus Migráció Gyarmatok Államok-nemzetek Államnemzet Nemzetállam Multinacionális birodalmak Nemzetek államok nélkül

Risorgimento 1815. bécsi kongresszus Hogyan jöjjön létre az egység? Fragmentált, osztrák hatalom Hogyan jöjjön létre az egység? Pápa is ellenfél Vincenzo Gioberti – pápával az élen, konföderáció Carbonari mozgalom – francia forradalom Giuseppe Mazzini Giuseppe Garibaldi Piemont – Camillo Cavour (Olasz Liberális Párt), Viktor Emanuel

Forradalmak hatása: 1820. Spo – átterjedt Szicíliára 1823. Piemont – trikolór 1831. Modena 1831. pápai legátus Cél: Egyesült Itáliai Tartományok

Első függetlenségi háború 1848. Lombardia, Szicília, Toszkána, Pápai Állam Alkotmány Közben Párizsban is forradalom Márciusban Milánóból elűzték az osztrákokat Piemont és Velence hadat üzen Bécsnek Júliusra Radetzky leveri 1849. március elűzték a pápát Római Köztársaság Júniusra a franciák visszaültetik a pápát Augusztusra elesik Velence és Piemont is újra békét köt

Második függetlenségi háború Piemont: az egységhez kell francia, brit segítség Ausztriát el kell szigetelni – krími háború A párizsi kongresszus viszont nem foglalkozik az olasz kérdéssel III. Napóleon carbonari volt 1858. Cavour – III. Napóleon titkos szerződés Cavour ezért provokál – támogatja a forradalmat Lombardiában 1859. június 4. Magenta 1859. június 24. Solferino

III. Napóleon békét keresett Nem akarta Velencét Titokban megegyezett Ferenc Józseffel Viszont nem követelték a piemonti kivonulást a kisebb államokból Fro elismerte – cserébe Nizza és Savoya Maradt: Piemont, Pápai Állam, Velence, Szicília 1860. Messina, Palermo Máj 11. Marsala – Garibaldi és a vörösingesek Júniusra övé Szicíliát, októberben Nápolyt 1861. jan. 18. Torinóban az első olasz parlament kikiáltja Olaszországot, Viktor Emanuel lett a király

1864. szerződés – francia csapatok visszavonása Cél Róma Katolikus világ? Franciaország? Belső radikálisok? 1864. szerződés – francia csapatok visszavonása Firenze lesz átmenetileg a főváros

Harmadik függetlenségi háború 1866. porosz szövetség Cél: Velence Poroszok augusztusra békét kötnek Franciák is lépnek – osztrákok nekik adják Velencét Továbbadta 1867. Rómát ismét védik a franciák 1870-re nem tudja a porosz háború miatt 1871. július Róma lett a főváros Irredentizmus megmaradt