CreaSpace Kreatív Iparágak a digitális térben ÚSZT konzultációs konferencia és eFestival Gála Budapest, Magyar Telekom Székház Tölösi Konferencia Központja Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető

2 Tartalom • Kihívások a hazai K+F+I területén • ÚSZT 5.priroritásának főbb elvei • Beérkezett észrevételek, javaslatok • Kormányzati feladatok, tennivalók II. felében

3 Tudásalapú beruházások a GDP %-ában Forrás: Intereconomics 2010

4 Az összesített innovációs index (SII) és a vállalkozási kedv összefüggése

5 Hazai helyzet:elmaradás a szabadalmakban, a vállalati K+F ráfordításokban és a HR mutatókban

6 Kihívások a hazai K+F területén • Kevés a high-tech vállalkozás • Kevés globális piacon versenyképes termék, szolgáltatás • Alacsony szintű a nemzeti szintű K+F ráfordítás (a GDP 0,97%-a) és ezen belül a vállalati K+F ráfordítás (43%) • Nem megfelelő a K+F stratégiai együttműködés és a K+F eredmények gyakorlati hasznosítása • A természettudományos és műszaki szakemberek száma alacsony (az EU-15 átlag 1/3-a) • Az alacsony szabadalmi aktivitás (a USPTO-nál az EU-15 átlag 9%-a, EPO-nál 12%-a)

7 EU 2020 strat é gia: H á rom pill é r, h é t kiemelt int é zked é s Fenntartható növekedés Inkluzív növekedés „Innovatív Unió” K+F feltételek javítása „Mozgásban az ifjúság” Oktatás teljesítményének növelése „Európai digitális társadalom” Internet-hozzáférés fejlesztése „Erőforrás-hatékony Európa” Energiahatékonyság, környezetbarát ipar „Iparpolitika a globalizáció korában” Üzleti környezet javítása, ipari bázis erősítése „Új készségek és munkahelyek menetrendje” Munkaerőpiaci modernizáció, Life-long learning „Szegénység elleni európai platform” Társadalmi és területi kohézió biztosítása

8 ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés - célok A gazdaság dinamizálása és fenntartható növekedési pályára állítása a K+F és innováció által – amelyet a gazdaságpolitika elválaszthatatlan részének kell tekinteni - úgy, hogy: •az ország K+F ráfordítása az évtized közepére érje el a GDP 1,5 %-át, •az összesített innovációs mutató (SII) alapján mért innovációs teljesítményünk érje el az EU-s átlagot •a következő ciklusban Magyarország kerüljön az EU országok felső harmadába

9 ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés Főbb alapelvek I. •Alapkutatások, tudományos iskolák és jól képzett emberek nélkül nincs innováció •Fókuszált programokkal ösztönözni kell a hazai tudásbázis és az üzleti szféra szoros összekapcsolódását (hazai K+F eredmények hazai termékekben, szolgáltatásokban hasznosuljanak) •Szellemi tulajdonvédelmi képesség fejlesztése a gazdaság kritikus szektoraiban •A TTI politika megvalósításában jobban kell támaszkodni az EU Strukturális Alapjaira

10 ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés Főbb alapelvek II. •Ciklusokon átívelő, innováció-barát adópolitika és jogrendszer •A szakma egyetértésével kialakított ágazati K+F+I akciótervek (közlekedés/járműipar, egészségipar, informatika, energetika, mezőgazdaság, gyógyszeripar) ezáltal lehetővé válik az elmozdulás a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek irányába •A kreatív gazdaság megerősítése •Hatékonyan működő nemzeti innovációs rendszer

11 ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés Észrevételek I. I.) A K+F+I prioritáshoz beérkezett javaslatok (néhány példával): •Emberi erőforrásokra vonatkozó észrevételek (pl: oktatási paradigmaváltás; tehetséggondozás) •A pályázatok, illetve a támogatási rendszer innovatív vállalkozások igényeihez való igazítása (pl. rugalmasabb és egyszerűbb pályázati rendszer; az összhang megteremtése az országos/regionális/ágazati fejlesztési programok között) •Vállalkozásfejlesztés elemeinek markánsabb megjelenítése az ÚSZT-ben (pl: önálló elem legyen a vállalati inkubáció; technológiai és menedzsment szolgáltató központok kialakítása) •Az innovációs intézményrendszer átalakítására vonatkozó megjegyzések (pl: magvető/kockázati tőkealapok, inkubátorházak bővítése; NKTH átalakítása; regionális klaszterek fejlesztése) •Jogalkotási lépéseket igénylő javaslatok (pl: a szerzői és iparjogvédelmi rendszer átfogó reformja)

12 ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés Észrevételek II. II.) Más prioritásokra beérkezett javaslatok, amelyek közvetve kapcsolódhatnak a K+F+I prioritáshoz (néhány példa a teljesség igénye nélkül): • Fizetési fegyelem megszilárdítása a vállalatok körében (pl.: lánctartozások megszüntetése) • Önálló prioritásként jelenjen meg az ÚSZT-ben az IKT, valamint a kreatív iparágak • Vonzóvá kell tenni Magyarországot a multinacionális iparági szereplők számára a nemzetközi szolgáltató központok magyarországi telepítésére • Zöldgazdaságról, egészségiparról szóló részek kibővítése, árnyaltabbá tétele • A gazdaságpolitika és pénzügypolitika összhangjának megteremtése • A különböző területeken különböző gazdaságpolitikát kell folytatni (a) Globális piacgazdaság – külső piacok megszerzése; b) belső piacok megszerzése; c) irányított szociális gazdaság: munkahelyteremtés segélyezett munkaképeseknek)

13 Az Innováció és a design kapcsolata

II. félévében végrehajtandó kormányzati feladatok a K+F és innováció terén • A 2011-ben véglegesítendő, 2020-ig terjedő K+F+I stratégia előfutáraként nemzeti K+F+I koncepció kialakítása, a stratégiai tervezési folyamat megkezdése; • A kormányzati intézményrendszer átalakítása (irányítási rendszer megújítása új magas szintű kormányzati döntéshozó testület létrehozásával; minisztériumi feladatmegosztás kialakítása; NKTH átalakítása); • EU 2020 stratégia és intézkedési terv elkészítése és benyújtása a Bizottságnak (2010. november 12-ig); ennek keretében nemzeti célkitűzés vállalása a GERD/GDP mutató 2020-as értékére; • Az Új Széchenyi Terv 5. programja (Tudomány – Innováció – Növekedés), illetve a hozzátartozó akcióterv véglegesítése, ezek alapján a hazai KFI pályázati rendszer megújítása, a pályázati kiírások megjelentetése január 15-én.

15 A K+F és innovációs koncepció alapelvei • Egységes és megújított KFI támogatási rendszer kialakítása • Ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása • Egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT Obszervatórium létrehozása (politikai elkötelezettség a tényekre épülő politikaformálás (evidence-based policy making) iránt). • Más szakpolitikákkal összehangolt KFI koncepció és stratégia

16 Az NKTH átalakítása • Az innováció-politikát szolgáló intézményrendszer átalakítását a hatékonyságra, gazdaságosságra törekvés mellett jellemeznie kell az ügynökségi (szolgáltatás-orientált)szemléletnek, hogy ösztönözni tudja a hazai kkv-k innovációs tevékenységét, nemzetközi piacra lépését, hálózatokban való részvételét • Nemzetközi minták: ír (Enterprise Ireland), az osztrák (FFG), a finn (TEKES), illetve más ügyfélorientált, regionális és nemzetközi jelenlétű ügynökségek • Az NKTH-nak fokozottan együtt kell működnie az ITDH-val és a TéT attaséi, ill. külgazdasági diplomata hálózattal, regionális irodáiként célszerű integrálnia a RIÜ-ket, illetve a Pólus Programirodát, külföldi (kiemelten: brüsszeli) irodákat szükséges nyitnia. Különösen a kiemelt ágazatokhoz (pl. gyógyszeripar) kapcsolódóan meg kell erősítenie belső szakmai kompetenciáit

17 Köszönöm a figyelmet! További információ Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető Tel: Mobil: ,