A törvényhozó Nagy Lajos

Az aranybulla felújításai 1222 II. András törvénykönyve – Aranybulla 1231 második aranybulla (módosított változat) 1267 IV. Béla adja ki és már nemesnek nevezi a servienseket 1351 Nagy Lajos rögzíti az állapotokat

A törvényhozó király 1351-es törvények 1351 Az Aranybulla felújítása A nemesi szabadságjogok megerősítése adómentesség = csak a vérével adózik háza sérthetetlen tv.-es ítélet nélkül nem fogható el csak országon belül köteles hadba vonulni →„egy és ugyanazon nemesi szabadság” elve ősiség törvénye (az öröklés csak családon belül) kilenced törvény (9.tized a földesúré)

A nemesi szabadság tényezői Nincs különbség jogilag Nemes nem adózik Nemes a kardjával adózik: védi a hazát, ha támadnak („vérével adózik”) Királyhoz fellebezhet peres ügyeiben Nemesnek lehet földbirtoka Vármegyében választhat és választható Törvényes ítélet nélkül nem lehet bezárni

A társadalom változásai A XIV. századra létrejött az „egységes”nemesség A korabeli nemesség száma 40-50e 35-40 család alkotja a vezető réteget= bárók → ők töltik be a vezető tisztségeket: nádor, bán, vajda.. Legnagyobb részük közép-, és kisbirtokos volt → ők alkotják a bárók familiárisait, vármegyék vezetőit A XIV.sz. az egységes jobbágyság létrejötte A szolgáltatás alapja a jobbágytelek volt » szolgáltatások: adó, robot, ajándék fizetése a földesúr-nak (kilenced)+egyháznak (tized), államnak (kapuadó)

familiaritás A hűbéri rendszer magyar formája, melynek központjában nem a föld (birtokadomány) állt hanem a katonai szolgálat fejében való védelem A katonai kíséret egy formája →előkelő szolga A Magyar Királyságban nem alakult ki a Ny-i hűbéri rendszer(nincs hűbéres =vazallus– hűbérúr=senior) → nem érinti a nemesi birtokot

A társadalmi változások az Árpád-korban A társadalmi változások ábrája XI. század XIII. eleje XIII. vége XV. század előkelők nemesek bárók vitézek serviensek várjobbágyok közrendűek polgárok hospesek jobbágyok rabszolgák

terményjáradék/pénz ajándék robotkötelezettség

A jobbágyi szolgáltatások

Gazdasági változások A földesurak birtokuk=praediumok nagy részét parcellánként telkesítik (jobbágy)telek részei: falubéli házhely + külsőségek:szántó, rét… → A jobbágytelek után fizetett járulék lett a földesúr megélhetésének az alapja → Az ország gazdasági fejlődése a jellemző az időszakra (Anjou-kor)

Magyarország gazdasága az Anjouk korában

Városok fejlődése Szabad királyi városok Csak a király fennhatósága alá tartoznak Csak a királynak adóznak (budai jog) kiváltságaik: vámmentesség, árumegállító jog Mezővárosok Lakosai főleg mgazd-i tevékenységből élnek Egy összegben adóznak a földesúrnak Joguk van heti vásártartáshoz Önállóan választhatnak plébánost, esküdtet Bányavárosok -