Polgárháború Angliában és az alkotmányos monarchia létrejötte

Előzmények – I. Erzsébet Az angol nemes polgárosodott, beszállt a termelésbe Bekerítések Vállalkozások, vállalkozó nemes = dzsentri Parasztok beáramlanak a városba és a manufaktúrákban dolgoznak Tőkés parasztok is vállalkoznak (yoeman) Angol reformáció Abszolutista uralkodás Fejlődő gazdaság, fellendülő kereskedelem

 Vállalkozástámogató tevékenysége miatt azonban annyira megerősödött az egész társadalom, hogy nem volt szüksége az uralkodók gyámkodására. Ez akkor fogalmazódott meg az angol társadalomban, amikor I. Károly (1625-49) került trónra, ugyanis ő: fényűző, drága udvart tartott, korrupt hivatalnokszervezetet működtetett, valamint bevezette az uralkodói monopóliumot, Ezen felül korlátozta a földterületek szabad adás-vételét. Ezek az intézkedések szembefordították a királlyal a társadalmat.

Az elégedetlenség először vallási formában jelentkezett … Anglikán egyház, VIII. Henrik (1534) 1560-as években tűnt fel először a puritanizmus  presbiteriánusok (a püspökségek felszámolását követelték, viszonylag mérsékelt irányzat) és independensek (független egyházközösségeket kívántak)

I. Jakab 1603-25 és I. Károly 1625-49 1628-ban összehívta a parlamentet, az pedig elfogadtatta vele a Jogok Kérvényét, miszerint csak a parlament által jóváhagyott adó szedhető be. Csak bírói ítélet alapján szabad bebörtönözni valakit, megtiltották a hadsereg beszállásolását. Ezután a király 1640-ig nem hívott össze parlamentet, megpróbált áttérni az abszolutizmusra.

1637: skót felkelés Oka, hogy rá akarták kényszeríteni az angol szertartásokat a katolikus skótokra. Az uralkodó önerőből nem tudta őket leverni, ezért 1640-ben összehívta ismét a parlamentet. A nemzetgyűlés támogatás helyett jogokat követelt. Meg akarták szűntetni az abszolutizmust és szabad vallásgyakorlatot követeltek. A felháborodott király három hét múlva feloszlatta a gyűlést (név: rövid parlament) Ekkor tört ki az angol polgári forradalom.

I. SZAKASZ: 1640-42 Zavargások London környékén, király kegyenceinek kivégzése, Csillagkamara megszüntetése, a „hosszú parlament” kezdete 2 kialakuló párt: gavallérok és kerekfejűek II. SZAKASZ: 1642-49 Fegyveres harc kezdete Oliver Cromwell és a „vasbordájúak” 1644 Marston Moore, 1645 Naseby, 1648 Preston 1649. jan. 30-án kivégzik I. Károlyt, megszűnik a királyság III. SZAKASZ: 1649-60 ír és skót felkelések  Cromwell leveri, a 2 területet Angliához csatolja, létrehozva az általa vezetett Államszövetséget 1651: Hajózási törvény (1654-re Hollandia, a nagy rivális legyőzése) Cromwell, mint Lord Protektor a vezető 1653-58 között „köztársaság” ~ valójában a személyén alapuló katonai diktatúra IV. SZAKASZ: 1660-88 Restauráció – a Stuartok visszahívása (II.Károly; II.Jakab) A nép és a parlament elégedetlen – behívják a holland Orániai Vilmost 1689: Jognyilatkozat – az alkotmányos monarchia alapjai

Az angol gazdaság a XVII Az angol gazdaság a XVII. században a vállalkozások révén gyorsan fejlődött, folyamatosan növelte kivitelét. A Stuartok abszolutisztikus kormányzása és rekatolizációs törekvései szembeállították az uralkodót a parlamenttel. A forradalmat előbb a presbiteriánusok, majd a radikálisabb independensek vezették. Oliver Cromwell személyi diktatúrát bevezetve visszaszorította a mérsékelt és a radikális csoportokat, és megszilárdította hatalmát. A háborútól, a puritánok túlzásaitól megcsömörlött emberek békét akartak, és visszahívták a királyt, II.Károlyt. A parlament, szemben a Stuartok politikájával, Orániai Vilmost választotta meg királynak. Anglia alkotmányos monarchia lett: a tényleges hatalom a parlament és az annak felelős kormány kezébe került.

Jogok Kérvénye (1629) § A parlamenti törvény nélkül nem lehet senkit adó, kölcsön, ajándék, jótékonykodás vagy egyéb hasonló címen megterhelni. § Szabad embert törvényes eljárás nélkül nem lehet börtönbe vetni. § A hadsereg nem szállásolhatja el magát önkényesen a polgárok házaiban. § Tilos rendkívüli bíróságokat felállítani.

Jognyilatkozat - 1689 A felső- és alsóháznak […] összegyülekezett tagjai […] egy írásbeli nyilatkozatot adtak ki […], amint az itt következik: 1. Hogy a bitorolt hatalom, ti. a törvények ideiglenes hatályon kívül helyezése vagy a törvények végrehajtásának megakadályozása, csupán királyi tekintély alapján, a parlament hozzájárulása nélkül, törvénytelen. 3. Hogy egyházi törvényszékeknek és más hasonló bizottságoknak vagy törvényszékeknek elrendelése, illetőleg felállítása, törvénytelen és veszedelmes. 4. Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel […] a parlament hozzájárulása nélkül […] érvénytelen. 5. Hogy az alattvalóknak joguk van a királyhoz folyamodni, és az ilyen kérelmezések miatt való minden elfogatás és üldözés törvénytelen. 6. Hogy az országban béke idején, a parlament hozzájárulása nélkül állandó hadsereg felállítása és tartása, törvénytelen. […] 7. Hogy azok az alattvalók, kik protestánsok, saját védelmükre fegyvert viselhetnek... 8. Hogy a parlamenti választások szabadok. 9. Hogy a szólás, vitatkozás és tárgyalás szabadságát, a parlamenten kívül semminemű hatóság, semmiféle helyen kérdés tárgyává nem teheti. 11. Hogy az esküdteket szabályszerűen kell meghívni és elbocsátani, és hogy esküdtek felségsértési pörökben csak szabad birtokosok lehetnek.

I. Károly nyilvános kivégzése

Politikai-társadalmi irányzatok a XVII. századi Angliában

Források: Száray M.: Történelem II. (Bp, 2006) Száray M.-Szász E.: Történelem II. (Bp, 2003) Az angol polgári forradalom http://erettsegi.com/tetelek/tortenelem/az-angol-polgari-forradalom/ http://www.kislexikon.hu/ Képek: google, www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_II_CD/index.htm