Az akadálymentesség

„MINDENKI LEHET FIZIKAI HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, VALAMIKOR AZ ÉLETE SORÁN” (Match Beckman: Building for Everyone, 1976. Stockholm)

Az akadálymentesség jelentősége: az épített környezet alapvető tulajdonsága: az akadálymentesség ez teszi lehetővé azt, hogy az emberek részt vegyenek azokban a társadalmi és gazdasági tevékenységekben, amelyekre az épített környezet szolgál a fizikai vagy érzékszervi fogyatékossággal, akadályozottsággal élő emberek gyakran csak nehezen, vagy a közelükben lévő emberek segítségével „boldogulnak”

Az akadálymentes környezet (1): alapvető szükséglet >>> az akadályozottaknak másoknak pedig >>> kényelmessé, biztonságosabbá teszi a használatot biztosított a lehető legönállóbb bejutás és használat

Az akadálymentes környezet (2): kritériumait az emberi jellemzők határozzák meg > „egyetemes tervezés” ez az építészek feladata cél: az akadályok minimalizálása

Vonatkozó jogszabályok: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.) évi kormányrendelet

Fogalmak

Akadálymentesen megközelíthető: az az épület vagy berendezési tárgy, amely a használó fizikai, érzékszervi és szellemi fogyatékosságának, akadályozottságának mértékétől függetlenül is lehetőség szerint legönállóbban – külső segítség nélkül – kényelmesen, erőkifejtés nélkül elérhető ehhez megfelelő méretű, magasságú hely biztosított, miközben segédeszközének (bot, mankó, járókeret, kerekesszék) használata nem korlátozott

Akadálymentesen használható: egy épület akkor, ha abban minden szerkezet, berendezési tárgy a legönállóbban használható ehhez megfelelő méretű, formájú kezelő eszközök biztosítottak, valamint azok elérhetősége és megközelítése is akadálymentes

Jól láthatóság: ha egy tárgy, egy tér rossz látási, kedvezőtlen időjárási körülmények, „színes fénnyel” vagy erősen/gyengén megvilágított környezetben is egyértelműen észrevehető és felismerhető

Jól megvilágított: egy térelem akkor, ha annak alakját, részleteit és távolságát valósághűen tudjuk érzékelni függ: a mesterséges világítás elhelyezésétől feltétele: a fényforrás ne vakítson, ne váltsa ki a szem káprázását

Csúszásmentes: az a járófelület, amelyen az elcsúszás, elesés lehetősége minimális marad a felület szennyeződése esetén is (víz, jég, sár, olaj stb.)

Szabad szélesség és magasság: a tér azon keresztmetszete, amelyet benyúló vagy belógó akadályok tovább nem szűkítenek

Térszabad kialakítás: az a szabad hely, amely biztosítja a beépített berendezések, munkafelületek (pultok, asztalok) kerekesszékkel történő megközelíthetőségét és kényelmes használhatóságát

Vezetővonalak: járófelületen a burkolati anyagok felületi, sűrűségbeli, színbeli és/vagy hangtani tulajdonságainak különbözőségével kialakított burkolati sávok

Tapintható (taktilis) információ: környezetünkből tapintás, érintés útján szerzett információ felszíni: sima, érdes sűrűségbeli: puha, kemény hangtani: lágy, kopogó hőmérsékleti

Látható (vizuális) információ: látás útján szerzett információ közlése történhet: az alkalmazott anyagok színének, kontrasztjának, árnyalatainak változtatásával (pl.: kék és sárga szín együttes használatával)

Indukciós hangerősítő rendszer: az adó-vevő elvén alapul cél: a tisztább, zavarmentes hangérzékelés; hangok felerősítése

A környezet akadálymentes kialakítása segítséget nyújt:

IDŐSEKNEK: a korral járó csökkent fizikai, érzékszervi és szellemi képesség miatt fokozottabb az igény 2020-ra az európai népesség kb. 25 %-a idősebb lesz 60 évesnél

HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKNEK: az állandó fogyatékossággal bírók: mozgáskorlátozottak, látássérültek, vakok, nagyothallók, siketek, értelmi fogyatékosok a fogyatékosságok időben és súlyosságban változóak lehetnek; nem homogén embercsoport ideiglenes mobilitású vagy érzékszervű emberek csoportja (kismama; végtag-törött egyén; szemüvegét vagy hallókészülékét otthon-felejtő)

KÖRNYEZET ÉS SZITUÁCIÓ MIATT KORLÁTOZOTTAKNAK: egyes helyzetek, szituációk is korlátozhatják az ember teljesítőképességét pl.: nagy csomagok cipelése; bébihordozóval, hátizsákkal való közlekedés; zajos környezetben végzett munka

Akadályok az épített környezetben

Figyeljük meg: az utat otthonról az iskolába, a parkba, a boltba vagy egy barátunk otthonába; Elemezzük: megfelel-e rendeltetésének; nehézségek nélkül értünk-e oda; milyen akadályokkal találkoztunk Képzeljük el mi lenne, ha az átlagosnál magasabbak, vagy alacsonyabbak lennénk; ha babakocsiban tolnánk egy csecsemőt, kerekes székben ülnénk stb.

Építészeti akadályok

Vertikális akadályok: szintkülönbségből adódó akadályok idős, mozgásukban akadályozottaknak ez a legnagyobb nehézség akadályok és a leküzdésükre szolgáló eszközök: lépcső, küszöb, rámpa, lift, lépcsőlift, ülőfelvonó, emelőlap, mozgólépcső

Horizontális akadályok: az előrehaladó mozgás akadályai átjáró, közlekedő, ajtó szélessége olyan legyen, hogy a mozgásukban akadályozottak és kerekesszékkel közlekedők az elakadás és beszorulás veszélye nélkül tudják használni látássérülteknek, szellemi fogyatékosoknak, csökkent járóképességűeknek: csúszásmentes felületek, egyszerű-átlátható terek, jó megvilágítás

Térbeli akadályok: a mozgáshoz, tevékenységhez szükséges tér hiánya a mozgásukban akadályozott és kerekes székkel közlekedő emberek számára nagyobb területre van szükség, mint az „átlag-embernek”

Ergonómiai akadályok: a nyílászáró-szerkezetek, berendezések, bútorok használatának akadályai megfelelő méretezés szükséges balesetmentesség (ne legyen éles, hegyes) a kézzel használandó szerkezetek (ajtókilincsek, forgó-gombok) sajátossága

Antropológiai akadályok: az emberek testhelyzetük, fizikai, egészségi állapotuk, testméretük, testarányaik függvényében tudják elérni a különböző dolgokat a mozgáskorlátozottaknak az „elérhetőségi tér” jelentősen beszűkül látási képesség >> belátható tér

Érzékelési akadályok: a környezetnek, a tereknek jól és gyorsan átláthatónak kell lennie a tervezés fontos szempontja a tájékozódás megkönnyítése >> feliratok, szimbólumok, formák, fények, színek, anyagok, hangok

Akadálymentesítés

Az akadálymentesítés és az egyetemes tervezés két alapvető követelménye: a látogathatóság és az adaptálhatóság

1. Látogathatóság: minden látogatónak képesnek kell lennie a létesítményeket látogatásuk céljának megfelelően önállóan és egyenlő módon használni ha ennek feltételei adottak, akkor az adott épület látogatható ill. akadálymentes, kényelmes a látogatók számára

2. Adaptálhatóság: ez a környezet nagyobb felújítási, átalakítási munkálatok nélküli átalakíthatóságát jelenti arra irányul, hogy az megfeleljen az épületet használó emberek igényeinek lehetővé teszi a tér vagy berendezés elemeinek egyszerű átrendezését

Vannak olyan létesítmények, ahol az akadálymentesítés különleges szintjére van szükség Ezek: rehabilitációs központok, speciális lakások, fogyatékosokat ápoló/ellátó központok, kórházak

AZ AKADÁLYMENTESSÉG MÉRETEZÉSI KÖVETELMÉNYEI

Az akadálymentesség jele:

Az információ megjelenítése legyen kontrasztos a háttérhez képest!

Az információt könnyen érthető jelképpel, ábrával észlelhetővé kell tenni.   Ez elérhető domborított, tapintható, kivilágított vagy kihangosított módon. (kerekesszékben ülő, hallássérült, vak ember)

A feliratok, jelképek magassága a távolság függvényében:

Az információk elhelyezésének Az információk elhelyezésének... ajánlott magassága: IS javasolt középmagassága: SZM

ELÉRÉSI MAGASSÁGOK

Akadálymentesítés területei

Épületen kívüli közlekedés: járdák, járdaszegélyek útvonalak parkolók burkolatok és jelzések rámpák lépcsők

Bejáratoknál: főbejárat akadálymentes legyen süllyesztett lábtörlő rács automata elektromos ajtó

Belső környezet: burkolatok, jelzések információs szolgálat folyosók felvonók, emelők, korlátliftek vizes helyiségek kezelőeszközök (telefonfülke, bankautomata, kapcsolók) és menekülési útvonalak