A fejlesztési források szerepe a leszakadó térségek dinamizálásában A területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop 2013. április 25. Lőcsei Hajnalka (Pannon.Elemző Kft.)

Értékelés célja A leszakadó térségekre irányuló értékelés feltárja, hogy melyek a fejlesztéspolitika leszakadó térségekkel kapcsolatos főbb céljai, eszközei, intézményi megoldásai; hogyan alakult e térségek forrásabszorpciós képessége, a lekötött források mennyiben szolgálták a társadalmi és gazdasági problémák oldását; mi ebben a helyi fejlesztési intézményrendszer szerepe; milyen javaslatok fogalmazhatók meg a leszakadó térségek harmonikus fejlődését szolgáló jövőbeli forrás-felhasználási rendszer kialakítására vonatkozóan.

Értékelés tárgya Fókuszban: a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség, amelyek felzárkóztatása érdekében komplex programot kezdeményeztek; 24 valóban leszakadónak tekinthető kistérség, amelyek relatíve kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzete az elmúlt évtized alatt tovább romlott.

Kiemelt eredmények Fejlesztési források súlya, szerepe Fejlesztési szándékok megvalósítása (ÚMFT-ÚSZT) LHH Program jelentősége Legfontosabb problémák és javaslatok

Fejlesztési források súlya, szerepe Az elmaradott kistérségekbe érkező fejlesztéspolitikai források volumene hogyan viszonyul a beáramló piaci beruházásokhoz és hazai költségvetési támogatásokhoz, illetve e háromféle forrás területi mintázata mennyiben hasonlít egymásra?

Ábra forrása: Kullmann 2009, 54. o. A piaci beruházások és az állami támogatások összefüggése a magyar megyékben, 2004-06 A piaci folyamatok a regionális differenciálódás, az állami támogatáspolitika a közeledés irányába hat, és előbbi hatóereje jóval nagyobb. A területfejlesztési források súlya csekély, bár az elmaradottabb térségeken belül ezek jelentősége nagyobb Ábra forrása: Kullmann 2009, 54. o.

Térségi fejlesztési források elosztása populáció függvényében

II. fejlesztési szándékok megvalósítása és megvalósulása (ÚMFT-ÚSZT) Mi volt a fejlesztéspolitika szándéka az elmaradott térségekkel? Mennyiben sikerült a forrásokat az LHH kistérségekbe terelni?

Fejlesztéspolitikai szándékok az elmaradott térségek felzárkóztatására Koncepciókban, stratégiákban, tervekben változó hangsúllyal szerepel Területfejlesztés: fontos Vidékfejlesztés: nem kezeli külön (2014-2020: uniós tervezetekben fontos) Környező országokhoz képest is hangsúlyos

Megvalósítás Hátrányos helyzetű (HH) térségek lehatárolása kormányrendeletben rögzített (ez értelmezhető az OP-k számára) intézmények az elmaradott térségek felzárkóztatására: előnyben részesítés módszere (ROP, TÁMOP, TIOP, GOP) LHH Program a 33 LHH kistérségben NSRK-n kívül: Start munkaprogram Vidékfejlesztés (Leader Program) Hazai decentralizált források

Megvalósulás A forrásstruktúra különbségei (EMVA vállalati transzfer adatok nélkül számítva) 3274 md Ft 396 md Ft 174 md Ft 547 md Ft 128 md Ft

Egy főre jutó ÚMFT keretében kifizetett támogatás kistérségtípusok szerint, 2007-2012. augusztus ÚMFT az átlagosnál több forrást terelt az 33 LHH térségekbe. (A 14 komplex programmal nem kezelt LHH kistérségekbe, ill. a leszakadókba került a legkevesebb forrás.)

Egy főre jutó összes kifizetett forrás (EMVA vállalati transzfer nélkül) 2004-2011 között a kedvezményezési térségi csoportokban 33 LHH kistérség előnye idővel fokozódik. (A 14 komplex programmal nem kezelt LHH kistérség, ill. a regionális HH kistérségek hátrányba kerülnek.)

A megítélt támogatások egy főre jutó értéke operatív programok és kedvezményezési kategóriák szerint (ÚMFT) Leginkább a ROP-ok és a TÁMOP terelik a forrásokat az elmaradott térségekbe Csak néhány térség kiemelkedő támogatása emeli az országos átlag fölé a 33 LHH átlagát.

III. LHH Program jelentősége

LHH Program Leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex felzárkóztatási programja dedikált forráskeret (97md Ft) a szabályozási és működési környezetet is igyekezett pozitív irányba fejleszteni komplex projektcsomagok tervezése iteratív módon helyi fejlesztési kapacitás fejlesztése, együttműködés ösztönzése, gazdaság élénkítése, belső (társadalmi és területi) egyenlőtlenségek oldása.

Regisztrált források egy lakosra jutó értéke a különböző kedvezményezési kategóriákban (ÚMFT) Egy lakosra jutó támogató által megítélt forrás, Ft (ÚMFT) Egy lakosra jutó kifizetett támogatás, Ft (ÚMFT)

LHH program hatásai, eredményei minden térséget forráshoz juttatott, míg az NFT-források, az előnyben részesítés módszere és az önkormányzati beruházási támogatások esetlegesek voltak a helyi kommunális infrastruktúra fejlesztésétől a közszolgáltatások fejlesztése irányába terelte a forrásokat térségen belül a legelmaradottabbak felé is igyekezett terelni Helyi fejlesztési kapacitásokat erősített meg és fejlesztett. szereplők közötti bizalmat erősítette, kapcsolatokat épített, koordinációt és kooperációt ösztönzött (kényszerített ki). számos olyan fejlesztés valósult meg, ami a korábbi tervezési dokumentumokban nem jelent meg.

LHH program problémái „menet közben” kerül kidolgozásra Vidékfejlesztés nem kapcsolható hozzá Megvalósulás központi adminisztrációban és helyi szinten is konfliktusos A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák helyzetének javítását célzó fejlesztések nem érték el a kritikus tömeget, érdemi elmozdulás nem történt. közvetlen vagy közvetett gazdaságélénkítés, piacképes munkahelyek teremtése kevéssé teljesül

IV. Javaslatok

Általános javaslatok Szükséges: a területfejlesztés, vidékfejlesztés és szociális szakma együttműködése, koordinálása; a térségi (tértudatos) tervezés támogatása; az elmaradott térségek problémáihoz, adottságaihoz és szükségleteihez rugalmasan illeszkedő valódi komplex program kialakítása az LHH Program tanulságaira alapozva; versenyeztetés helyett kooperáció és koordináció ösztönzése; a közfeladatok színvonalának javítása normatív vagy feladat-alapú finanszírozással; a külső, tapasztalt szakértők bevonásának támogatása a tervezési folyamatokba, ami mérsékli a helyi kapacitáshiányból fakadó lemaradást, fokozza a forrásabszorpciót és a hasznosulást.

Ki a felszínen, ki alatta… Külföldi munkavállalás; szabad vállalkozási zónák; egyéni vállalkozásfejlesztés lehetősége Átlagos jövedelmi viszonyok; munkaerőpiachoz közeli állapot; háztáji gazdálkodás hagyományai, de már városi létforma kialakítása Esetenként külföldi munkavállalás; szociális szövetkezetek; a védett foglalkoztatás szükségessége Küzdelem az elsődleges munkaerőpiac határán; feketemunka; részben elvesztett munkavégző-képesség; van esély a háztáji gazdálkodásra; adósság-problémák; általában létminimum alatt Közfoglalkoztatás; közösségi gazdálkodás, mint a szociális munka eszköze; alacsony értékű mezőgazdasági bérmunka Létminimum alatt; a legdurvább esetekben nyomor, kielégítetlen létszükségletek; a munkavégző-képesség hiánya; szűkös erőforrásaikat sem használják (nem kertészkednek); adósság-válság

Differenciált kezelés A leszakadó/leghátrányosabb helyzetű térségek kiemelése szükséges eszköz, mivel egy versenyeztető rendszerben a legproblémásabb településekre, térségekbe e nélkül kis eséllyel jutnak el a források. külön lehatárolást és eszközrendszert kell kidolgozni a mélyszegénységgel érintett térségekre, településekre vonatkozóan külön kezelhetők azok a nagyobb városok vonzáskörzetében fekvő és ipari depressziós, illetve komolyabb városi maggal rendelkező térségeket, ahol a gazdaságfejlesztés – a humántőke fejlesztésével és infrastruktúrafejlesztéssel kiegészített – hagyományosabb eszközei is működhetnek

Köszönöm a figyelmet!