A KÉPREGÉNY

1. Mi is a képregény? 2. A képregény előzményei 3. A képregény története 4. A képregény Magyarországon 5. Képregények filmváltozatai

1. Mi is a képregény? Számos meghatározása van Sokak szerint külön művészeti ág A legegyszerűbb definíció: történet, rajzolt állóképekben elbeszélve (általában 1-20 kocka) Rövid, szöveges kísérettel

2. A képregény előzményei őskor: barlangrajzok, barlangfestmények (pl. egy vadászjelenet egyes fázisai) ókori Egyiptom: rajzolt, festett képsorozatok a fáraók sírkamráiban; papírusztekercsek középkor: bibliai jelenetek ábrázolása képsorozatokon a falakra függesztve 17.-18. század: vásári képmutogatók (képes füzetek – ponyvák)

3. A képregény története 19. század második fele: az első rajzolt képek újságokban (gúnyrajzok, karikatúrák) 1895: az első képregény – Pulitzer József lapjában: New York World – Yellow Kid (egy történet – egy képkocka) 1897: a szóbuborék megjelenése (egy történet – több képkocka) 1930-as évek: a képregény fénykora

A képregény története The Yellow Kid (1895, New York World)

A képregény története 1930-as évek: a máig legnépszerűbb figurák első megjelenése: Popeye, Tarzan, Robinson, Disney-figurák, Dick Tracy, Tintin, Superman, Batman…

A képregény története A képregények népszerűségének okai a 30-as években (gazdasági világválság!): az emberek vágytak a szebb, jobb, csodákban gazdag világra – a képregény megadta ezt az illúziót a képregény könnyen olvasható (sok még az analfabéta) a képregény-füzetek olcsók (kevés pénz a szórakozásra)

A képregény története II. világháború: sok európai rajzoló Amerikába menekült A képregények a háborús propaganda szolgálatába álltak (USA: hazafias, lelkesítő képregények – amerikai hősök)

A képregény története 1950-es évek: új irányzat – horror (hatalmas siker, eladási rekordok) 1954: Comic Code Amerikában (törvény, hogy mit szabad egy képregényben) – támadás a képregény ellen az amerikai ifjúság „megmentése” érdekében

A képregény története 1950/60-as évek: az underground-képregény megjelenése Amerikában (a tiltás hatására) Underground-képregény (USA): a fiatalok tiltakozása a hivatalos politika és a fennálló társadalmi rend ellen küzdelem a feketék, a nők és a melegek jogaiért, az egyház ellen illegális terjesztés; rossz nyomdai kivitelezés, mégis nagy hatás

A képregény története Underground-képregény (főként USA): - tiltott és tabu témák megjelenítése (szex, kábítószer, egyház-ellenesség stb.)

A képregény története 1959: Franciaország – az Asterix első megjelenése a Pilote c. magazinban cél: bebizonyítani, hogy Franciaország nem szorul amerikai hősök „importjára” képes saját népszerű hőseinek a megalkotására a kis „anti-hős”, Asterix vált a francia leleményesség szimbolikus alakjává

A képregény története Albert Uderzo (rajz) és René Goscinny (szöveg és történet) teremtették meg a töpszli anti-hőst, Asterix-et és a buta, nagydarab Obelix-et

A képregény története 1970/80-as évek: fejlődött a szórakoztató elektronika (mozi, TV, videó) csökkent a képregények iránti érdeklődés csökkent az eladott lapok száma, több lap csődbe ment válságba került a képregény

A képregény története Japán különleges szerepe: igazi, jellegzetes japán képregények először a 2. világháború után (amerikai képregény-kultúra beáramlása, majd továbbfejlesztése) 1947: az első igazi manga megjelenése (man = hóbortos, ga = kép) sok újítás: szinte filmszerű eszközök alkalmazása a rajzokban (zoom, montázs, időugrások, mozgásimitáció)

A képregény története átlagban 100-200 oldalasak a mai japán mangák (1 oldal = 3 másodperc olvasás) a manga-rajzolók legjobbjai rendkívül népszerűek, anyagilag is nagyon elismertek (ez nem jellemző USA-ban és Európában) új, hardcore irányzatok jelennek meg: pornó-képregény; hardcore-horror; erőszakos sci-fi; cyberpunk (apokalipszis) - heti több millió eladott manga!

A képregény története Japán a képregény-piac főszereplőjévé vált

5. A képregény Magyarországon 1860-as évek: az első képsorozatok Jókai Mór Üstökös c. lapjában Humoros lapok megjelenése vidám képtörténetekkel (pl. Borsszemjankó; Mátyás diák) – még keret nélkül, verses szövegekkel 1880-as évek: színvonalas rajzsorozatok (Lantos magazin; Pesti Hírlap)

A képregény Magyarországon 1890-as évek: az első igazi magyar képregény-hős: Lekvár Peti (20 éven át jelentek meg kalandjai) 1930-as évek: amerikai, szóbuborékos képregények átvétele (magyar felirattal) 1940-es évek: Sicc úr kalandjai füzet és könyv formában

A képregény Magyarországon 1945 után: főként gyermekújságokban jelentek meg képregények (Hüvelyk Matyi; Képes Úttörő Gyermekújság; Pajtás) 1950-es évek: Rákosi Mátyás rendelete orosz parancsra („a képregény imperialista csökevény, nyugati kultúrmocsok”) – eltűntek a képregények a lapokból

A képregény Magyarországon 1954: a Pajtás c. gyermeklapban megjelent Zórád Ernő képregénysorozata a Winnetou ez az egyik legmagasabb színvonalú magyar képregény 1957: a Füles próbaszámának megjelenése: Korcsmáros Pál Rejtő Jenő feldolgozásaival (Piszkos Fred kalandjai)

A képregény Magyarországon A Magyar Ifjúság c. hetilapban feltűnik Sebők Imre (A kincses sziget) Ismertté vált még Cs.Horváth Tibor: irodalmi képregények (pl. kötelező olvasmányok képregény változatai) Zórád, Korcsmáros, Sebők és Cs.Horváth a magyar képregény legismertebb rajzolói 1960/70-es évek: a magyar képregény aranykora (képregény-áradat)

A képregény Magyarországon 1970-es évektől: az újságok részéről nem volt igény újabb képregényekre a rajzolók anyagi és erkölcsi megbecsültsége alacsony volt a képregény megmaradt megtűrt, lenézett műfajnak, amit kevesen vettek komolyan

A képregény Magyarországon Napjaink: ébredezik a képregény-műfaj Képregénypályázatok Képregény-válogatás jelent meg (Sin City és más történetek) A Magyar Képregénykiadók Szövetsége 2005. Áprilisában megrendezte az 1. Magyar Képregény Fesztivált

6. Képregények filmváltozatai Számos klasszikus képregény-figura elevenedett meg mozifilmen, vagy animációs filmen (rajzfilm) Csak néhány példa az ismertebbek közül: Pif; Hupikék törpikék; Asterix; Tintin; Tarzan; Pókember; Superman; Batman; Hulk; X-men; Sin City; Dick Tracy; Nemo kapitány; Daredevil…

Itt a vége, fuss el véle!