Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE.
Advertisements

Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
A görög poliszok: Spárta és Athén.
A démosz küzdelme a politikai hatalomért
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A spártai és az athéni állam
A hódító Róma.
Athén – a demokrácia kialakulása
A görög történelem kezdetei
A polisz születése.
Ki volt? Jézus • Mária • József • Heródes • Péter • Pilatus • Kőszikla
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM.
SPÁRTA Egy másik görög út.
A polisz születése.
Pannonia Városai.
Az etruszkok Kik ők? Honnan jöttek? Mi jellemző rájuk? Hogyan éltek?
AZ ÓKORI RÓMA KULTÚRÁJA
Római Köztársaság.
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
Írta: Szöllősi Veronika 9.a
Kerettantervi követelmények
A köztársasági Róma.
Az egyeduralom létrejötte
Az athéni demokrácia fénykora
Róma alapítása Készítette: Lizsicsár Dániel 10.a.
Az ókori Róma.
A Római Köztársaság.
Róma háborúi.
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
A krétai és a mükénéi kultúra Korai civilizációk a hellének földjén
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
A poliszrendszer kialakulása és a gyarmatosítás
Az athéni demokrácia kialakulása
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
Hispániai rendi gyűlések
AUGUSTUS.
A KORAI RÓMA.
A POLISZ SZÜLETÉSE.
/Falfelirat Pompejiből/
A királyság és a köztársaság kora
AZ ATHÉNI POLISZ.
A demokrácia kialakulása Athénban
Kis országok az ókori Közel-Keleten
Az ókori Róma Forum Romanum Colosseum Capitolium Forum ma.
Róma történelme A kezdetek. A földrajzi jellemzők tenger határolja, de partvidéke kevésbé tagolt kedvező fekvés  fő kereskedelmi és közlekedési utak.
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
Középkori város.
A köztársasági Róma.
6/2. A poliszok és a görög gyarmatosítás
A polisz születése és a görög gyarmatosítás
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
Ókori India Bácsi Johanna 5.A..
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM Egy másik út Hellaszban.
Az etruszkoktól a királyság bukásáig
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
A római államtörténet korszakai
A római államtörténet korszakai
Mit adtak nekünk a rómaiak?
A polisz születése.
Előadás másolata:

Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig 20. Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig

A) Itália földje - városalapítás Róma fekvése: Mediterráneum – A Földközi-tenger medencéje Az Appenini-fsz. középső része (Latium) A Tiberis (ma: Tevere) folyó partján A Tirrén-tenger partjának közelében Tagolatlan part >> hajózás - kedvezőtlen Tágas tér >> földművelés – kedvező Lakossága: Latinok betelepedése Kr.e. II. ée. vége (indoeurópai nyelvcsalád) Kr.e.753 – a város alapítása >> az időszámítás kezdete („ab urbe condita”)

B) Görög és etruszk hatások Görög gyarmatosítás: Görög városalapítások (Kr.e.VIII-VI.sz.) Dél-Itália Szicília Az etruszkok közvetítik a görög kultúrát Etruszk szomszédság: Virágkor: Kr.e. VIII-Kr.e.VI.sz. Uralmuk kiterjedt Rómára is Fejlett városi kultúra Városállamok, király + arisztokrácia Földművelés (mocsarak lecsapolása) Fémmegmunkálás Építészet – boltozat Írás >> latin betűs írás Hatalmi jelvények (pl.: fasces) Vallás Istenek Gladiátor viadalok Jóslás

C) Róma a királyok korában 7 király (4 latin + 3 etruszk) Első: Kr.e.753-tól Romulus Utolsó: Kr.e. 510-ig Tarquinius Superbus Társadalom: nemzetségi szervezet Patríciusok: (=jó apától származó) földbirtokos családok >> senatus tagjai >> tisztségek betöltése >> katonák Cliensek: (=pártfogolt) A patríciusok befolyása és védelme alatt álltak Függő helyzet A nemzetségeken kívüliek: Plebejusok: (plebs=tömeg) Főleg földművelők, állattenyésztők Kereskedők, kézművesek Szabad státusz Polgárjog nélküliek

C) Róma a királyok korában A plebejusok megerősödése: Etruszk királyok építkezései >> megrendelés a kézműveseknek Vasfegyverek elterjedése Gyalogság súlyának növekedése A plebejusok katonai jelentősége emelkedett

D) A köztársaság és államszervezet Kr.e.510: Királyság > (arisztokratikus) köztársaság (res publica) Magistratusok (a polgárok választják) Collegialitas Annualitas Fizetés nélkül Consul: legfőbb hatalom, hadvezér Praetor: város rendje, bíráskodás Censor: census (vagyonösszeírás) összeállítása Aedilis: kereskedelem, közrend, vallás Questor: adóügyek Dictator: végveszély esetén, 1 fő, korlátlan hatalom Senatus (patrícius családfők - 100, majd 300 fő) Comitia curiata (népgyűlés) Lictorok - fasces