Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A mai tízen- és huszonévesek értékeiről A közügyek fogyasztói konferencia február 17. Ságvári Bence.
Advertisements

Központi Statisztikai Hivatal
Néhány adat a Győrben élő időskorúakról
Kétharmad, háromnegyed, négyötöd: mindenki olvas újságot
FIATALOK AKTIVITÁSA KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGEKBEN
„Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián,
Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete
Az első házasság felbomlása
GfK HungáriaMárkacsemeték konferencia – Dörnyei Otília május 5 Gyermek a családban, avagy a szülők megváltozott fogyasztási szokásai Dörnyei Otília,
Család – munka Dr. Ternovszky Ferenc.
A regisztrált diplomás munkanélküliek helyzete a fővárosban Előadó: Vass István igazgató
A szabadidő fogalma.
A dunaújvárosi fiatalok szabadidő eltöltési szokásai
A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ szerepe a komplex rehabilitációban Balog Lajos Rehabilitációs főreferens,foglalkoztatási szakértő
Ács Tamara – Tóth Cseperke bemutatja. “Mindannyiunknak hatalmunkban áll választani egészség és betegség, gazdagság és szegénység, szabadság és szolgaság.
Családszociológiai alapismeretek 1. rész
Család.
A víz-háborúk kora jöhet
Negyedik előadás Március 11
A cigányság integrációja Magyarországon
A család a globalizált világban
Nők a globalizált világban
Urbanizáció a fejlődő országokban
Magyarország népességének alakulása a honfoglalástól napjainkig
NÉPESEDÉSI ÉS URBANIZÁCIÓS VÁLSÁG
Család és szexuális viselkedés
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak Társadalmi problémák szociológiája Levelező.
A JAPÁN FELSŐOKTATÁSI RENDSZER Paál Balázs
A népesség családi állapota. Az élet folyamán szerzett tulajdonság Az élet folyamán szerzett tulajdonság Családi helyzet megközelítése: Családi helyzet.
1. A népesség társadalmi nem és életkor szerinti összetétele
Gyermekkor és gyermekkortörténet a kezdetektől napjainkig,különös tekintettel a középkór és reneszánsz gyermekképére.
Pártok és választások Politológia előadás április 14.
A család szerepe, jellemzői
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI
A GYERMEKVÁLLALÁS HATÁSA A CSALÁDI JÖVEDELEMRE MAGYARORSZÁGON Reizer Balázs Béla és Seres Gyula Szociális munka, szociálpolitika szekció április.
A nők családszervező szerepe Dr. Koós Ildikó. I. Társadalmi kép 1. Biblia - Bűnbeesésnői jogvesztés 2. Werbőczy Tripartitum (1946-ig) - születéstől való.
3 hely a világon, ahol a nők parancsolnak
A háború és a modern fegyveres erő
1. A fogyasztói társadalmak átalakulása az utóbbi fél évszázadban.
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH.
Demográfiai - társadalmi tükör, 2010 Hazai és európai tendenciák
Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutató Intézet
Demográfiai helyzetünk és kilátásaink
Társadalom,kultúra és művelődés
Fogyasztói magatartás 2006
A család a szociológiában
Történelem – középszintű témakörök
4. A család funkciói, családtörténet
1. Szabadság és boldogság különféle értelmezése Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola Kass János: Az Isten tenyerén.
EGÉSZSÉGMAGATARTÁS Egészségmagatartásnak nevezünk minden olyan tevékenységet, amelyet egy önmagát egészségesnek tartó személy vagy preventív céllal végez,
A népesség számának változása Európában
Szociális helyzet a Pogányvölgyben 2011 június 17.
Kiválóság és verseny a felsőoktatásban. Globális folyamatok Prof. Dr. Hrubos Ildikó Budapesti Corvinus Egyetem „Fókuszban a tudományos műhelymunka” – harmadik.
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
Regionális gazdaságtan 7.
A család történeti alakulásáról
Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái.
A FOGYASZTÓI PIAC ÉS A VÁSÁRLÓI MAGATARTÁS ELEMZÉSE.
Európa demográfiája Készítette: Vadas Erik I. Geográfus MSc
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS
Dr.Farkas András NyugdíjGuru
Gazdasági ismeretek A gazdasági fejlettség mérőszámai.
Demográfiai problémáink megoldási lehetőségei
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
Az új családformák hatása a jövő generációra (=) A családformálódás alakulásának irányai, jelei Spéder Zsolt.
Demográfiai változások a XVIII. századi Magyarországon
Főnix – me Hol élünk? Hogy élünk? Demográfiai kór- és körkép
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
Előadás másolata:

Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái

Vázlat Általános bevezető Magyarországi gondok - Európai jelenség? Globális probléma? Változások a család körül Nők Férfiak Ifjúság, kultúra

Magyarországon és Európán belül csökken a gyermekvállalások száma A 90-es évektől kezdve fokozatosan csökken a házasságon belül született gyermekek száma Nő a válások száma,csökken a házasságok száma Terjedőben van a szingli életmód Nemcsak a Ratkó-korszak után, Magyarországon figyelhető meg. Egész Európában elterjedt.

Ratkó-korszak Ratkó Anna (1949-53) népjóléti, egészségügyi miniszter, illetve a félévtizednek a népesedéspolitikája Abortusztilalom és gyermektelenségi adó 1956:Ratkó-politika vége 1956-ra a népesség 64%-a társadalom biztosított 1960-ra a 9.9 milliós népesség Generáció neve: Ratkó-gyerekek

Európa és Magyarország Magyarországon 1990 óta 1.8-ról 1.3-ra csökkent a termékenységi arányszám A gyermekvállalás átlagos életkora 26-ról 30 évre nőtt. Az északi államokban, magas fejlettségi szint - magas gyermekvállalási kedv. Magyarország az erős középmezőnyben

Az utóbbi két évtizedben jelentős változások Lengyelországban volt, majdnem 1 egésszel csökkent az említett arányszám Nem csak Magyarországot veszélyezteti az elöregedő társadalom. Diagram! Olaszország, mint Európa egyik legkatolikusabb állama áll a legrosszabbul (2,4-ről 1,2-re)

Nem egységes, azonos színvonalhoz, szinthez közelít. Európa nem homogén gyermekvállalás szempontjából skandináv országok: fejlettebb női munkavállalás kevés a házasságkötés Olaszország: katolikus ország de kevés a gyermek és csökken a házasságkötési kedv

Harmadik világ XX. Század második fele Egyre kevesebben mezőgazdász Urbanizáció Százmilliók éheznek ’60-’70-es évek: megállíthatatlannak tűnő népesedés a harmadik világban

Mik lehetnek a fenti trendek okai? Család szerepének változása oktatási expanzió párkapcsolatok alakulása nők helyzetének változása a férfi szerepének megváltozása családpolitika értékváltozások ifjúsági kultúra változásai

A családfejlődés A család gazdasági egység házasság anyagi szempontok szerint, földesúr beleszól a jobbágy házasságba földnélkülieknek megtiltják. a házasságon kívüli szexualitás tolerált a gyermekek fiatal korukba más családhoz szegődtek XVI.-XVII sz. korlátozott patriarchális XVIII. századtól zárt, otthonközpontú, nukleáris Háború a család körül

Oktatási expanzió Egyre idősebb korban is tanulnak még az emberek. Az utóbbi évtizedben 35%-al nőtt azoknak az aránya, akik 20 évesen is tanulnak még A kitolt életkor befolyásolja a a párkapcsolatok alakulását, a házasságvállalást, és karrierépítést

Párkapcsolatok alakulása Halasztás és mintaváltás a tartós párkapcsolatokban A házasságkötések és válások alakulásától Az első párkapcsolatok megalapításának idejétől és típusától Függ az élettársi kapcsolatok és a házasság között átmeneti idő változásától Az unióban és Magyarországon is jelentősen csökkent a házasságok száma, míg a válásoké enyhén nőtt. Változott a párkapcsolati formák száma

A nők szerepe A nők alapvetően nem változott. A „modern idők” jelentős változásokat hoztak. Az életmód átalakulása ->más tevékenységre is jutott idő. A századfordulóra az átlagos brit gyermeklétszám 2-3 fő Az ipari forradalom -> nagy számban alkalmaztak női munkaerőt

A nők szerepe 2 Az oktatás tömegessé vált-> egyre több nő szerzett diplomát. Korábban nők számára elképzelhetetlen munkakörök betöltése (tanár, orvos, kutató). A XIX. Század vége Angliában elindult a női egyenjogúságért folytatott harc (suffrage) Mrs. Pankhurst és lányai, Emily Davison.

Feminizmus

A nők szerepe 3 A nők tömeges munkába állását szükségmegoldásnak hitték A változás azonban tartósnak bizonyult A nők nagyobb aktivitása eldöntötte a vitákat a nők politikai jogairól Ez még nem teljes egyenjogúság A változások látványos kifejeződést kaptak

A férfi szerep változása Családfenntartó, apa, otthonteremtő, szerelmi társ. A válások miatt szinte megszűnik az apaszerep. Az otthonteremtés sokszor egyenlő a lehetetlennel. Többszörös szerepvesztés. A férfivel szembeni elvárások gyökeresen és alapjaiban változtak meg

A férfiak szerepe 2 A hagyományos családmodell széthullásával a társadalmak is elvesztették stabilitásukat. A szerepvesztések a házastársi kapcsolaton belül is éreztetik hatásukat. A férfi különböző pótcselekvéseket végez Ha a férfiak otthon nem kapják meg a kellő törődést menekülnek a helyzetből

Férfitípusok a XXI. században Európában A családfenntartó (az összes férfi 26%-a) A modern irányító (34%) Az énközpontú (26%) Az el nem kötelezett férfiak (14%). Magyarországon modern irányító típus a leggyakoribb (34%) őket az énközpontúak követik (30%). A családfenntartók (19%) el nem kötelezettek (17%).

Értékváltozások, szingli életmód Az individualizmus térhódítása Az egyedül élők aránya nő mindenütt a világon Adatok szerint 2001-ben Magyarországon a férfiak 22%-a, a nők 40%-a élt párkapcsolat nélkül. Ebben a tekintetben Amerikát is megelőzte Sokan azt tartják, hogy a szinglik többségükben városi, sőt nagyvárosi lakosok Az egyedül élők száma az apró falvakban is gyarapszik Talán a vagyonközösség a probléma?

Értékváltozások, szingli életmód Nyugaton, főként Amerikában, egész iparágak - alapoznak a szinglikre „Szingli” elsősorban a 25-35 éves, többnyire magasan képzett és jól kereső, független nők. Száz évvel ezelőtt arra nevelték a lányokat, hogy kiszolgálják urukat. Nem csak társadalmi státusuk, de a lelkületük is megváltozott. A mai lányok olyan férfit szeretnének, aki egyenrangú személyként kezeli őket, ugyanakkor valamilyen módon el is kápráztatná őket.

Ifjúsági kultúrák, szubkultúrák A fiatalkor mint társadalmi probléma II. világháborút követő időszak Ifjúsági probléma megjelenése: 60-as évek vége,diákmozgalmak, hippik 50-es évek: az ifjúsági szubkultúra az alsóbb 60-70-es évek: a másság kerül előtérbe, a fiatalok 80-as évek: „heroikus” fiatal 90-es évek: nincsenek szubkultúrák

Ifjúság Magyarországon Ifjúsági korszakváltás Magyarországon: Megnövekedett szabadidő, önálló fogyasztói lét A szülők és a fiatalok beszűkült anyagi lehetőségeivel társult Általános rossz közérzet Ifjúság 2004 adatai szerint mégis csökkent az elégedetlenek aránya Az elégedettség fő forrása: barátok és partner kapcsolatok