Hogy is volt ez? Nem emlékszem.. VISSZATEKINTÉS 1. Az ősföldrajz alpfogalmai. 2. A fácies és törvényszerűségei. 3. Az őskörnyezetkutatás. 4. Az üledékképződési környezetek (szárazföldi, tengeri) és jellemzőik.
Általános és történeti földtan 2008. 03. 05. Előadásvázlat 1. Geoszinklinális elmélet és a le- meztektonika alapjai 2. Tektonogenezis 3. Az őslénytan története 4. Az evolúció-tan és törvényei 5. Az élővilág osztályozása
Általános és történeti földtan – a geoszinklinális elmélet Geoszinklinális= megnyúlt, lassan süllyedő vályúszerű bemélyedés a földkéregben, amiben nagy vastagságú sekélytengeri üledék rakódik le. A süllyedés okai: 1. földrengések 2. a köpenyanyag áramlása 3. a lerakódó üledék súlya A felgyűrődés oka: tektonikai mozgások, amelyek mozgató rugója a Föld tágulása vagy összehúzódása A kiemelkedés oka: izosztázia
Általános és történeti földtan – a lemeztektonika Lemezvándorlás: kopernikuszi fordulat! Alfred Wegener 1880-1930 Földrengéseloszlás a Földön jól meghatározható helyek
Általános és történeti földtan – a lemeztektonika Wegener megállapításai és a lemeztektonika igazolása 1. Litológiai bizonyítékok 1.1. Kaledoniai-öv Írország és Skócia Ny, valamint É-Amerika (Appalache-hegység) 370 Ma< ( csúcspont Szilur vége, Devon eleje 400 Ma) 1.2. Hercíniai-öv Ny-Európa partjai és É-Amerika (370-260 Ma) LAURÁZSIA (400-260 Ma egységes!) 1.3. 2000 Ma és 600 Ma vonulatok Afrika és D-Amerika GONDWANA
Általános és történeti földtan – a lemeztektonika Wegener megállapításai és a lemeztektonika igazolása 2. Őslénytani bizonyítékok Glossopteris flora Szárazföldi hüllők (pl. Mesosaurus)
Általános és történeti földtan – a lemeztektonika Wegener megállapításai és a lemeztektonika igazolása 3. Paleoklimatológiai bizonyítékok Eljegesedések nyomai Felső-ordovíciumi tillit a Szaharában Permo-karbon jégkorszak nyomai a Gondwanán (D-Amerika, Afrika, India, Ausztrália)
Általános és történeti földtan – a lemeztektonika Wegener megállapításai és a lemeztektonika igazolása 4. Paleomágneses illeszkedés és az óceáni kéreg kora (200 Ma!)
A lemeztektonika mozgatórugója és alapvető földkéregbeli Általános és történeti földtan – a lemeztektonika A lemeztektonika mozgatórugója és alapvető földkéregbeli folyamatai 1. „Sea floor spreading” (az óceánfenék szétterülése) 2. „Continental drift” (kontinensek ütközése)
Általános és történeti földtan – a lemeztektonika óceáni/óceáni kontinentális/kontinentális kontinentális/óceáni Eltolódások Hot Points Óceánközépi hátságok területe Kontinentális riftek
Általános és történeti földtan – a lemeztektonika Üledékképződési környezetek (medencék) kialakulása: Rift, óceáni medence Előtéri medencék (Foredeep) Ívmögötti medencék (Backarc) Háttér medencék (Retroarc) Eltolódásos medencék (Intrakontinentális) Geoszinklinális mai értelmezése= a litoszféra kontinensperemi sávja. Fejlődését a „tektonikai ciklusok” írják le. Nem azonos az orogenezissel! Orogenezis= Izosztatikus kiemelkedés, „hegységképződés”. Az orogenezis egy állomása a tektogenezisnek!
Általános és történeti földtan – a tektonikai ciklusok Főbb tektonikai ciklusok a földtörténet során 1. Prekambrium: 4-5 fázis, az őspajzsok kialakulása. A Fanerozoikum során ehhez tapadó képződmények. (Kratonizáció) 2. Kaledoniai (Cm vége-O-Szilur vége, 500-410 Ma) 3. Herciniai (D-C-P vége, 410-250 Ma) 4. Alpi (T3-J-Kr-Paleogén-Pliocén, 230-5 Ma) A Kárpát-medence alpi tektogenezisének főbb állomásai
Általános és történeti földtan – a tektonikai ciklusok A tektonikai ciklus (azaz tektogenezis): 1. Árok szakasz, riftesedés. 2. Óceáni szakasz, mélytengeri üledékek, ofiolitok. 3. Tektogén, szubdukciós szakasz. 4. Orogén szakasz, emelkedés, molassz üledékek. 5. Konszolidációs szakasz. Neotektonikus szakasz Újabb tektonikai ciklus
Általános és történeti földtan – az őslénytan története 1. Bronzkortól a XVIII. sz. végéig (tudománytalan szakasz) 2 fő szakasz 2. XIX, XX és XXI. sz. eleje (tudományos szakasz) 1. - hiedelmek, kultikus célok 75-100.000 évvel ezelőtt - első „cédulázott” ősmaradvány a görög helioposzi ásatásból - 1565-ben első gazdag illusztráció „fosszilis tárgyakról” - a „Mosasaurus-story” (1895) - a fosszíliákat kezdetben nem ok-okozat összefüggésben szemlélték, hanem statikus létezőként - 3 kialakult nézet: a) a természet játékai, b) a vízözön tanúi, c) egykori élőlények
Általános és történeti földtan – az őslénytan története 1895
Általános és történeti földtan – az őslénytan története
Általános és történeti földtan – az őslénytan története
Általános és történeti földtan – az őslénytan története 1731
Általános és történeti földtan – az őslénytan története 1726
Általános és történeti földtan – az őslénytan története