Az ATTR-ek fő építőelemei: Bemenő és közbenső nyelvek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Programozási feladatok
Advertisements

Számítógépes geometriai leíró nyelvek
MI 2003/9 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
Programozási alapismeretek 6. előadás. ELTE Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 6.2/  Rekordok/struktúrák.
Koordináta transzformációk
Koordináta transzformációk
Eltérés a CAD és GIS adatszerkezetek között CAD (DXF, DWG, DGN)GIS (Shape, TAB, GeoBase) Sokféle elem típusPont, törtvonal, felület, (szöveg) Egy fájl.
JavaScript.
NC - CNC.
Sztringek.
Adatbázis-kezelés.
Bevezetés a Java programozásba
4. előadás (2005. március 8.) Pointerek Pointer aritmetika
MI 2003/ Alakfelismerés - még egy megközelítés: még kevesebbet tudunk. Csak a mintánk adott, de címkék nélkül. Csoportosítás (klaszterezés, clustering).
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje A fazekas műhely példája és más egyszerű példák a vállalat modellezésére, rendszermátrix számításokra.
Termékszerkezet-elemzés
HTML nyelv.
Térelemek Kőszegi Irén KÁROLYI MIHÁLY FŐVÁROSI GYAKORLÓ KÉTTANNYELVŰ KÖZGAZDASÁGISZAKKÖZÉPISKOLA
NC - CNC.
A számítógépi grafika matematikai háttere
Bevezetés Hegesztő eljárások Fémek hegeszthetősége
Lineáris programozás Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok
Adatbázis-kezelés ACCESS program:
Számítógépes grafika, PPKE-ITK, Benedek Csaba, D képszintézis 4. előadás.
6. Előadás Alkatrészkapcsolatok modellezése
Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Szak CAD/CAM szakirány Forgácsolási technológia számítógépes tervezése II. 4.
9. Előadás Gyártási folyamatok modellezése
Mérés koordináta mérőgépen KMG programozásának alapjai
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 2. Előadás 2,5 tengelyű marási ciklusok.
Gyártási modellek Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 7. előadás.
C++ Alapok, első óra Elemi típusok Vezérlési szerkezetek
Mérnöki Fizika II előadás
2D képszintézis és textúrák
Bevezetés a C++ programozási nyelvbe
Gépipari alkatrészek geometriai modellezése
Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának modellezése
3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása
Koordináta-geometria
A szövegszerkesztés alapjai
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 4. Előadás Vezérlésfüggetlen NC ciklusok.
Bevezetés az alakmodellezésbe I. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 5. Előadás Fúrási és esztergálási.
Szerelési egységek modellje
Összefüggések modelleken belül Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév.
Számjegyvezérlésű forgácsoló megmunkálás tervezése CAD/CAM rendszerekben Dr. Horváth László.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
Turbo Pascal 11..
Grafikus tervezőrendszerek programozása 11. előadás.
Karakterláncok Páll Boglárka.
Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások.
Operátorok Értékadások
Hegesztés Bevezetés.
Ideális folyadékok időálló áramlása
Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II.
Csapágyak-1 Csapágyakról általában Siklócsapágyak.
Analitikus geometria gyorstalpaló
Csempe Programozás érettségi mintafeladat
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
Turócziné Kiscsatári Nóra
Webprogramozó tanfolyam
Szerszámpálya tervezés, NC programozás, hatékony CAM rendszerek
Háttértárak.
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK Marás
C Programozási alapok.
előadások, konzultációk
Algoritmizálás, adatmodellezés
Grafikus programozás Készítette: Csernok László
Adatszerkezetek és algoritmusok 2008/ Algoritmus Az algoritmus szó eredete a középkori arab matematikáig nyúlik vissza, egy a i.sz. IX. században.
Adatbázisszintű adatmodellek
Programozási nyelvek alapfogalmai
Előadás másolata:

Az ATTR-ek fő építőelemei: Bemenő és közbenső nyelvek

APT (Automatically Programmed Tools) az első NC programozási rendszer, az ötvenes évek második felében dolgozták ki a MIT-ben (Massachusetts Institut of Technology). Alapul szolgált számos további rendszer kidolgozásához (APT alapú rendszerek: EXAPT, NELAPT, IFAPT, ADAPT stb.), valamint ISO szabványajánlásokhoz. Fontosabb ismérvei: • szabad formátumú bemenő nyelv az alkatrészprogram leírására • processzor-posztprocesszor struktúra • CLDATA = processzor-posztprocesszor közbenső nyelv Ezek a mai ATTR-ekre is jellemzőek. APT alapú az ISO bemenő nyelvi és CLDATA ajánlás.

A GTIPROG/EC rendszer felépítése

Input: tervezési alapadatok. Döntően a kész- és nyersdarab, valamint megmunkálásra vonatkozó információk. Megadhatók: • táblázatosan (merev, nehezen bővíthető), • párbeszédes formában: - szöveges - grafikus - hibrid • bemenő nyelven • vegyes módon Bemenő nyelv:az alkatrészprogram leírására szolgál a műszaki nyelvhez közelálló fogalmakkal, rögzített szabályok szerint, Szintaxis:a nyelv szabályai (nyelvtana), Szemantika:a nyelv értelmezése, fogalmi oldala, Predefinitség:az alkatrészprogramban egy fogalomra csak meghatározását (definícióját) követően lehet hivatkozni, Modalitás:az alkatrészprogramban egy utasítás mindaddig érvényben marad míg megváltoztatását kiváltó utasítás meg nem jelenik, Horizontális struktúra:a nyelvi mondatok felépítése, Vertikális struktúra:a nyelvi mondatok alkatrész-programon belüli sorrendiségét szabályozza,

Nyelvi elemek: a)alkalmazható jelek (betűk, számok, speciális jelek) b)szavak (hossza, felépítése: pl.: APT-ben max 6 karakter és betűvel kezdődik) szótári szavak:- főszavak (a mondat típusát határozzák meg) - módosítók (módosítják a mondat típusát, megadják a következő paraméter jelentését, jelentéssel bírnak) szótáron belüli szavak (azonosítók formális paraméterek) c)karakterlánc (string, szöveg)

d) mondat, utasítás (felépítésének szabályai) Az APT mondat általános felépítése: [ =]  /[ ! ! ]  Pl.: C1 = CIRCLE/TANTO, IN, C2, OUT, C3, RADIUS, 50, YLARGE n 0

szerszám azonosító számaszerszám helye a szerszámgépen TOOLNO/256432, 22 SPINDL/400, CLW Elemi technológiai utasítások fordulatszámforgásirány FEDRAT/0.5, PERREV GOTO/P2 STOP

e)alkatrészprogram: nyelvi mondatok rendezett halmaza Felépítése: Program kezdetePARTNO/TENGELY 6678 Program törzse Program végeFINI Program törzse:  általános adatok (mdb-ra, megmunkálásra vonatkozóan) lásd: GTIPROG/EC  geometriai leírás, definíciók (lásd: geometriai modellezés, GTIPROG/EC)  technológia:- technológiai definíciók - technológiai definíciók aktivizálása - megmunkálási helyek kijelölése - elemi technológiai utasítások

APT alkatrészprogram •(Példa): Program kezdete PARTNO/FÚRÁS Általános adatokPART/MATERL, C45, RA, 125, IT8 CLDIST/0.5, 2 SAFPOS/800, 800, 1000 GeometriaZSURF/100 P1=POINT/50, 50 P2=POINT/100, 100 Technológiai definícióT1=DRILL/DIAMET, 16, DEPTH, 10, CORED AktivizálásWORK/T1 MegmunkálóhelyCUT/P1, P2, INVERZ Aktivizálás végeWORK/NOMORE Elemi technológiai utasítások TOOLNO/779837, 12 SPINDL/800, CCLW RAPID GOTO/(P3=POINT/80, 80, 102) FEDRAT/0.2 GODLTA/-15 RAPID GODLTA/15 GOTO/800, 800, 1000 Program végeFINI

Elemi mozgásutasítások: a) Utasítások pozicionáló mozgásra GOTO/P1mozgás adott pontra GOTO/X1, Y1, Z1 GODLTA/dx, dy, [dz]mozgás növekménnyel GODLTA/dz

b) Pályamenti (felületek menti) mozgatás utasításai előre hátra jobbra balra GOFWD GOBACK / ds, GORGT GOLFT ds = drive surface = vezetőfelület cs = check surface = ellenőrzőfelület ps = part surface = alkatrészfelület mozgás adott felületekhez TO GO/ON,ds, PAST mozgás felületek mentén

Példa a síkban: GOTO/P1 GO/[TO], L1 GOLFT/L1, PAST, L2 GORGT/L2, TO, L3 GORGT/L3, ON, L4

Közbenső nyelvek Az ATTR komponensek (szintek, szegmensek) közötti információátadást szolgálják:. közvetlen elérésű fájlok: - geometriai és technológiai definíciók normálalakjai - szerszámok leírása. soros, szekvenciálisa elérhető fájlok: - szerszámok aktiválási sorrendje - megmunkálási folyamat leírása Szabványosítva a processzor-posztprocesszor közbenső nyelv  a CLDATA (Cutter Location Data) CLDATA: rekordok szekvenciális sorozata A rekordok szavakból állnak.

A rekordok általános felépítése: Rekord Sz 0 4 byte Sz 1 4 byte Sz 2 4 byte Sz 3 4 byte Sz 4 8 byte Sz 5 8 byte … Sz n  byte Az első négy szó mindig 4 byte hosszúságú és egész (I) típusú. A további szavak (n  245) mindig 8 byte hosszúságúak, típusuk lehet: I – egész szám R – valós szám N – név (azonosító) T - string A rekord első négy szava: Sz 0 (I) = length, a rekord további szavainak száma Sz 1 (I) = iseqno, a rekord sorszáma Sz 2 (I) = a rekord típuskódja Sz 3 (I) = a rekord altípuskódja (ha van) vagy valamilyen kód típusú adat A további szavak típusa és jellege a rekord típusától, altípusától függ. Szintaxis, Szemantika, Modalitás, Horizontális és Vertikális struktúra értelmezése mint a bemenő nyelvnél Horizontális struktúra: a rekordok felépítése

1000-es típusú rekord Neve:CARDNO Felépítése:Sz 1(I) = iseqno Sz 2(I) = 1000, CARDNO Sz 3(I) = icard  az alkatrészprogram azon mondatának sorszáma,mely forrása a további rekordoknak. (Hibavizsgálathoz!)

2000-es típusú rekord Posztprocesszor utasítások (döntően a bemenő nyelv elemi technológiai utasításainak felel meg) Általános felépítés: Sz 1(I) = iseqno Sz 2(I) = 2000 Sz 3(I) = altípus-kód …  további szavak az altípus-kódtól függenek

Példa néhány 2000-es rekordra: 1.)Sz 3(I) = 1002, HEAD Sz 4(I) = 193 Sz 5(I) = ikead,megmunkáló fej, -szán kódja Utasítást ad a megnevezett (ikead) szán vagy megmunkáló fej működésbe lépésére 2.)Sz 3(I) = 1009, FEDRAT Sz 4(I) = 501, PERMIN 504, PERREW 71, ON 72, OFF Sz 5(I) = s, előtolás értéke Előtolás bekapcsolása

3.)Sz 3(I) = 1025, TOOLNO Sz 4(I) = e, szerszámazonosító kód Sz 5(I) = f, szerszám helye a szerszámgépen …. esetleg további adatok a szerszám méreteire és korrekciójára vonatkozóan Szerszám aktivizálása 4.)Sz 3(I) = 1031, SPINDLorsóforgás Sz 4(I) = 71, ONbekapcsolás 72, OFFkikapcsolás 246, ORIENTorientált kikapcsolás, rögzítés 114, LOCKkikapcsolás + rögzítés Orsóforgás be- és kikapcsolás Sz 5(R) = n, fordulatszám 1/min 5.)Sz 3(I) = 1049, COUPLE Sz 4(I) = 71, ON 72, OFF Orsóforgás és előtolás szinkronizálása (menetvágáshoz)

6.)Sz 3(I) = 5, RAPID Gyorsmenet bekapcsolása 7.)Sz 3(I) = 1094, SAFPOS Sz 4(I) = 53, NOMOREérvényesség vége 1258, FIXszerszámcsere gép fix helyzetben Sz 4(R) = x Sz 5(R) = y szerszámcsere helyének koordinátái Sz 6(R) = z Szerszámcsere-helyzet előírás 8.)Sz 3(I) = 2, STOPgép leállítása 9.)Sz 3(I) = 3, OPSTOPfeltételes stop

10.)Sz 3(I) = 1012, OPSKIPvezérlőmondatok feltételes átugrása Sz 4(I) = 71, ON 72, OFF 11.)Sz 3(I) = 1010, DELAYkésleltetés Sz 4(I) = 98, SPINsec-ban adva 97, REWorsófordulatok számával adva Sz 5(R) = akésleltetés értéke Sz 4 dimenzióban 12.)Sz 3(I) = 1071, CLDISTbiztonsági távolság Sz 4(R) = adurva, nyers felületekhez Sz 5(R) = bsima, előmunkált felületekhez 13.)Sz 3(I) = 1030, COOLNThűtés ki- és bekapcsolás Sz 4(I) = 71, ON 72, OFF 89, FLOODfolyadék bekapcsolás 90, MISTködhűtés bekapcsolás 91, TAPKULmenetfúráshoz hűtés bekapcsolás Sz 5(I) = ahűtéscső azonosító kódja

14.)Sz 3(I) = 1037, TRANS Sz 4(R) = xalkatrész-koordinátarendszer Sz 5(R) = yorigójának helye szerszámgép Sz 6(R) = zkoordinátarendszerében 15.)Sz 3(I) = 1, ENDbefogás vége 16.)Sz 3(I) = 1026, ROTABLasztalforgatás Sz 4(I) = 266, INDEXelforgatás indexelt pozicióba 1, ATANGLelforgatás adott szöghelyzetbe Sz 5(R) = aelforgatás poziciója, szöge 17.)Sz 3(I) = 1045, PARTNOalkatrészprogram megnevezése (CLDATA kezdete) Sz 4(T) ……PARTNO-ban lévő szöveg Sz n (T)

18.)Sz 3(I) = 1015, MACHIN Sz 4(T) ……szerszámgép és vezérlés Sz n (T)megnevezése, azonosítója 19.)Sz 3(I) = 1044, PPRINT Sz 4(T) ……gyártási dokumentációban Sz n (T)kinyomtatandó szöveg 20.)Sz 3(I) = 1046, INSERT Sz 4(T) ……vezérlőprogramba beszúrandó Sz n (T)vezérlőmondat

21.)Sz 3(I) = 1054, CYCLEciklus Sz 4(I) = 163, DRILLfúrás Sz 5(R) = deptkmélység (megmunkálás) Sz 6(I) = 316, MMPR[mm/ford] Sz 7(R) = norsó fordulatszám Sz 8(R) = cldistbiztonsági távolság Sz 9(I) = 280, RAPTOgyors ráállás Sz 10(R) = rdepthrelatív szabad mélység (ütközési magasság) Sz 11(I) = 279, DWELL Sz 12(R) = deleykésleltetés fordulatban CYCLE/DRILL, … GOTO/P1 CYCLE/OFF 3000-es típusú rekordok Geometriai elemek normálalakjai

4000-es 5000-es típusú rekord Egyenesvonalú szerszámmozgás, egyenes szakaszokkal közelített görbevonalú szerszámmozgás. Sz 2(I) = 5000 Sz 3(I) = 3, FROM,kiindulási helyzet 4, GODLTA 5, GOTO 6, GOTO folytatása Sz 4(N) = felület vagy pontminta azonosítója Sz 5(I) = pontindex Sz 6(R) = X1 Sz 7(R) =Y1 Sz 8(R) =Zz Sz 9(R) =Xz. Sz 245(R) =

Sz 2(I) = 4000magyar javaslat Sz3(I) = 1, TLRGT 2, TLLFT 3, TLON 0, undefinit Sz 4(I) = 0, undefinit Sz 5(I) = 5, GOTO,mozgás adott célpont(ok)ra Sz 6(I) = 1, ha (x, y, z) 2, ha (x, y, z, u) 3, ha (x, y, z, i, j, k)i, j, k: szerszám tengelyvektor 4, ha (x, y) 5, ha (x, y, z, l, m, n)l, m, n: felületnormális

6, ha (x, y, z, i, j, k, l, m, n) 7, ha (x, y, l, m) Sz 7(N) = name, azonosító (PAT1) Sz 8(I) = pont index vagy undefinit Sz 9(I) = 1, normál pozícionálás 2, fokozott pontosságú pozícionálás Sz 10(R)koordináták vagy koordináta- ……csoportok Sz 6 és Sz 0 = length Sz length (R)függvényében

6000-es típusú rekord Sz 2(I) = 6000 Sz 3(I) = 6, CUTTERszerszám geometria Sz 4(R) = d Sz 5(R) = r Sz 6(R) = e Sz 7(R) = f Sz 8(R) = a Sz 9(R) = b Sz 10(R) = h Sz 2(I) = 6000 Sz 3(I) = 7, INTERPinterpoláció kezdete 8, INTNOMinterpoláció vége es típusú rekord Sz 2(I) = 14000, FINI(CLDATA vége)

15000-es típusú rekord: görbevonalú szerszámmozgás Sz 2(I) = Sz 3(I) = 1, TLRGT 2, TLLFT 3, TLON 0, undefinit Sz 4(I) = 0, undefinit Sz 5(I) = 4, CIRCLE,mozgás körív mentén Sz 6(I) = 13 16további szavak száma 19 Sz 7(N) = azonosító név (ds) Sz 8(I) = 0

Sz 9(R) = x c Sz 10(R) = y c kör középpont koordinátái Sz 11(R) = z c Sz 12(R) = i Sz 13(R) = jkör síkjának normálvektora Sz 14(R) = k Sz 15(R) = rkör sugara Sz 16(R) =   kör középponti szög Sz 17(R) = x Sz 18(R) = ykörív végpontjának (mozgás Sz 19(R) = zvégpont) koordinátái Sz 20(R) = l Sz 21(R) = mfelület normális a mozgásvégpontban Sz 22(R) = n Sz 23(R) = o Sz 24(R) = pszerszám tengelyvektor a mozgásvégpontban Sz 25(R) = r

17000-es típusú rekord: szerszámok Sz 2(I) = Sz 3(I) = 1, TOOLSTszerszám leírás Sz 4(I) ……szerszámokat leíró adatok Sz n (R) Sz 2(I) = Sz 3(I) = 2, TLPOSTszerszámok aktivizálási sorrendje Sz 4(I) = szerszám sorszáma a TOOLST rekordok között = 0, ha nincs TOOLST rekord Sz 5(I) ……szerszámot és korrekciós Sz n (R)kapcsolókat azonosító adatok es típusú rekord: alkatrész- és nyersdarab-adatok Sz 2(I) = Sz 3(I) = 2, PARTalkatrészre vonatkozó adatok 3, WPIECEnyersdarabra vonatkozó adatok