A siker kulcsa: egészség az iskolában Dr. Somhegyi Annamária Ph.D. Országos Gerincgyógyászati Központ

A gyermekek egészségét veszélyeztető főbb tényezők Érzelmi- és jellem-nevelés súlyos hiánya az értelmi nevelés egyoldalú túltengésével Passzív időtöltés túltengése, információ-özön passzív befogadása Stressz-terhelés a stressz-feldolgozás segítése nélkül Családi életre, gyermekáldás fogadására nevelés súlyos hiánya Mozgásszegény, ülő életmód eluralkodása Helytelen táplálkozás divattá válása

Bizonyítékok a hatékony iskolai egészségfejlesztésre Egészséges Iskolák Európai Hálózata 1991-2002: intézményesítés szükséges Symons C. et al: Journal of School Health, 1997; 67:6, 220-227 „Egész-ség” iskolaprogram (Pécs, Meleg Csilla) Barkóczi Ilona, Pléh Csaba kontrollált vizsgálata a Kodály módszerről, 1977 „KOMA-pályázat” a mindennapi testnevelésre, 2001 és 2003 WHO Európai Iroda kiadványa, 2006

Stratégiai ajánlások az iskolai egészségfejlesztésre WHO 57. Közgyűlésének határozata a táplálkozásról, testmozgásról és egészségről szóló stratégia elfogadásáról, 2004. május 22. European Heart Health Initiative, 2001, Brüsszel: Gyermekek és fiatalok testmozgásának fontossága WHO Európai Régió, 2005: Gyermekek és fiatalok egészséges fejlődésének stratégiája EU „zöld könyvek”, EU-platform, TÉT Platform (2005) WHO Európai Régió: Child and Adolescent Health Strategy (2003) : átfogó iskolai egészségfejlesztés

Az iskola fő feladatai a gyermekek egészsége érdekében Egészségtan, egészségfejlesztés hatékony oktatása (ismeretek nélkül még védtelenebb) A tanítottak gyakorlati megvalósítása az iskola mindennapi életében: Egészséges(ebb) táplálkozás az iskolában is Mindennapi egészségfejlesztő testedzés minden gyermeknek (a nem-fertőző krónikus betegségek elleni hatékony védelem, beleértve a lelki egészséget és a jellemnevelést is – Szent-Györgyi) Személyiségfejlesztés (érett személyiséggé válás, vagyis a lelki egészség elősegítése, védelem a kor civilizációs ártalmai ellen)

Nemzeti Népegészségügyi Program 1066/2001 (VI.10.) kormányhatározat: „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program” elfogadása, Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság létrehozása ez a tárcák együttműködésének szerve 46/2003 (IV.7.) országgyűlési határozat: Nemzeti Népegészségügyi Program elfogadása (az előzőnek folytatása) a kormány beszámolási kötelezettsége

Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság (2003): 2003. május 22. határozat: iskolai egészségfejlesztési normatíva tervezése 2003. november 11.: Belügyminisztérium 4 kistérséget megjelöl a normatíva bevezetésére

Egészségfejlesztési normatíva szakmai tartalma - Egészséges táplálkozás az iskolában - Minden gyermeknek minden nap egészségfejlesztő testedzés - Személyiségfejlesztés (érett, autonóm személyiség kialakulása) - Egészségfejlesztési ismeretek hatékony (=bensővé váló) oktatása

Egészséges táplálkozás Étterem, büfé): Szakmai ajánlások szerint(www.oeti.hu ) A helyi termelés és helyi fogyasztás összekapcsolásával WHO Európai Régió ajánlása 2001: www.who.dk/document/e72949.pdf

A helyi termelés és helyi fogyasztás összekapcsolásának népegészségügyi hatásai - egészségesebb táplálkozás (mivel friss, kevesebb tartósítószert tartalmazó élelmiszert nyújt) - környezetvédelem (kevesebb tartósítószer + az áru utaztatásának kihagyása miatt kevesebb üzemanyag használata, kisebb környezetszennyezés) - a lelki egészség elősegítése (a település tagjai közösséggé válhatnak, egymással bizalmi kapcsolatot alakíthatnak ki) - munkahely-teremtés (a helyi termelők termékeire helyben jelentkező igény a termelők munkáját megtartja, a helyi termékek helyi feldolgozása, a feldolgozás csoportokba tömörült végzése esetén mindez hatványozottan).

Mindennapi egészségfejlesztő testedzés Mindennapi testedzés hatásai az orvostudomány bizonyított tényei alapján: keringési rendszer betegségei (szívinfarktus, magas vérnyomás, agyvérzés) daganatos betegségek (pl. vastagbél) túlsúly és elhízás (lakosság 60 %-a!), társuló betegségek gerinc porckopása és a csontok mészhiánya lelki egészség – stressz-tűrés, stressz-feldolgozás, javuló kapcsolatok társakkal, tanárokkal, szülőkkel, jobb tanulmányi eredmény

Mindennapi egészségfejlesztő testedzés Mindennapi egészségfejlesztő testedzés egészségfejlesztési kritériumai: minden nap minden tanuló részt vesz benne minden alkalommal megfelelő keringési- és légzőrendszeri terhelés minden alkalommal siker- és örömélmény megfelelő mozgás az eltérő testi adottságú gyermekeknek is minden testnevelés órán gimnasztika, benne megfelelő tartásjavító torna és légzőtorna tánc (néptánc és társastánc) életmód sportok elsajátítása, diáksport értékelés módja a részvételre serkent

Személyiségfejlesztés Cél az érett, autonóm személyiség elérése: - a közös normákat betartja (=bizalom a társakban, hogy ők is betartják) - önálló véleményalkotásra képes - árnyalt gondolkozásra képes - felismeri, hogy a közérdek szolgálata saját érdekét is szolgálja A túlnyomóan érett személyiségekből álló társadalom gazdaságilag sikeres, a szív- és érrendszeri betegségek és a depresszió kevésbé tömeges. Magyarország ma: „anomiás” társadalom: az éretlen személyiségek vannak túl nagy számban: normákat nem tartják be, tarol a szív- és érrendszeri betegség és a depresszió.

Személyiségfejlesztés 2 eszköz az iskolában: Személyközpontú pedagógiai módszerek Teljes tantestület részvételével Művészetek (ének, tánc, mese, rajz, népi rítusjátékok és szabadtéri népi játékok) Bármilyen szaktanár óráján - lazító, figyelemjavító, lelki gubancokat oldó, a két agyfélteke harmonikus együttműködését javító, összességében a tanulási eredményességet javító

Egészségfejlesztési ismeretek hatékony oktatása A bensővé válást elősegítő módszerek. Témakörök többek között: Környezetvédelem Fogyasztóvédelem Médiatudatosság Önismeret Családi életre nevelés Az érett személyiség, normák betartása A férfi és a nő szerepe

Megvalósítás módja: Szakmai ellenőrzés elengedhetetlen Az egész tantestületnek feladatot jelent Felkészülési tanév A szülők bevonása alapfeltétel Az iskolaegészségügy együttműködése Civil szervezetek Fokozatos elterjesztés az iskolák önkéntes vállalkozása mentén Kp. költségvetésben forrás biztosítása

Felkészülési tanév feladatai Megadott pedagógus továbbképző programok elvégzése testnevelési továbbképzések (30 órás gerinctorna és 60 órás általános) 60+30 órás: személyközpontú pedagógiai módszerek és a művészetek, játékok személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazása (zene, mese, rajz, tánc, népi rítus és játékok) mentálhigiénés alaptanfolyam (30 órás) egészségfejlesztési ismeretek hatékony oktatása „Egészségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusok részére.” Medicina, Budapest, 2006.

Az elindítás lehetséges útja a jelen helyzetben Központi költségvetés 2003 óta nem tervezett forrást EU források: TÁMOP 6.1.2. – egészségre nevelő életmódprogramok Ennek részeként teljeskörű iskolai egészségfejlesztési programok megvalósítása www.nfu.hu TÁMOP 6. prioritás akcióterve Pályázat beadása: 2009. okt. 15- 2010. március 1. 26 iskola pályázott NKE és szakmai partnerei: szakértői háttér

II. rész következik

Mindannyiunknak vannak idevágó élményei Művészetek szerepe a személyiség fejlődésében és az oktatás hatékonyságának növelésében Miért épp a művészetek? 1000 oka van, pl. már a régi görögök is tudták Mindannyiunknak vannak idevágó élményei Fő tudományos indok: az agykutatás eredményei

Az agyféltekék harmóniája Bal („domináns”) agyfélteke: a beszéd mondásának és értésének központja a logikus, racionális, analitikus és absztrakt gondolkodás az idő és a ritmus érzékelése.

Az agyféltekék harmóniája A jobb agyfélteke: „néma”, a beszéd mondásához kevés köze van, azonban a beszéd érzelmi felhangjait ez érzékeli. felismeri a látottakat térlátás a zene érzékelése szintetikus gondolkodás kreativitás képzelőerő ösztönösebb, irracionálisabb, őszintébb, az érzelmek sokszínűségéért ez a félteke a felelős „időtlen”, időt nem érzékel humora csak a jobb féltekének van.

A szokásos iskolai működés melyik féltekét fejleszti? Olvasás, írás, számolás, szövegek, képletek megtanulása és visszamondása, matematika, természettudományok Elvárt teljesítmény nyújtása az időben Mindez – a BAL félteke működése Aki ezekre nem képes, az sikertelen az iskolában Aki tartósan siker nélkül marad, pótcselekvésbe menekül: Viselkedési problémák, majd az egészséget romboló magatartás-formák Ez már ördögi kör – a gyerek eredménytelensége, peremre sodródása, lemorzsolódása lesz a vége – a társadalom hasznos tagja így már kevéssé lehet.

Kínálkozó megoldás: Adjunk sikerélményt az olyan gyermekeknek is, akik az elméleti tanulmányokban nem tudnak még sikeresek lenni Mindenki tudja, mivel adhatunk sikerélményt: Játék, sport, éneklés, tánc, rajz, mesemondás, stb.

Mik ezek a módszerek? Összefoglalóan: művészetek Ezek éppen a jobb féltekés működést igénylik Ezért a bal féltekés működésben még nem sikeres gyermekek is sikeresek tudnak lenni a művészetekben Alapvető azonban: nem teljesítményre kell törekedni! Akkor mire? ÁTÉLT ÉLMÉNYRE, SAJÁT TEVÉKENYSÉGRE.

De nincs idő a művészetekre… Nem baj, akkor ehhez alkalmazkodva keressünk megoldást mégis: van ehhez kreativitásunk? Vajon mi harmonikusan használjuk-e a két féltekénket? Ha igen, akkor könnyebben rájövünk, hogy mi hogyan oldhatjuk meg ezt a nehézséget.

Néhány megdöbbentő adat a művészetek alkalmazásának hatásáról Barkóczi és Pléh (1977) Barkóczi (1990) Sulyán (2003) Laczó (2002) Kokas (1972) Vitányi (1972) Mérei Gordon Knappek és Bastian Spychinger

Következtetés: Ha az iskola szinte kizárólag a bal agyféltekét fejleszti, akkor éppen ő gátolja az agy eredményes, hatékony működését – és gerjeszt egyúttal a lelki egészséget károsan érintő folyamatokat. Legyen inkább ének, mese, tánc, rajz, sport- és népi rítusjáték bármelyik tanórán napköziben iskolai közösségi életben

Lehetséges ez? Igen…

Művészetek szerepe a személyiség fejlődésében és az oktatás hatékonyságának növelésében: „A lelki egészség és a személyiségfejlesztés elősegítése az iskolában II. - Az egészséges személyiségfejlődésnek, az oktatás hatékonyságának és az iskolai közösség fejlesztésnek elősegítése a művészetek és a játék alkalmazásával” (30 órás) Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Továbbképző Intézet Alapítási engedély szám: OKM-3/28/2006 Indítási engedély szám: OKM-2/190/2007

… a tantestület bármelyik érdeklődő tagjának Éneklés, zenélés – 4 óra („Kulcs a muzsikához” alapján) Mesemondás – 4 óra Népi eszközös sportjátékok szabadban vagy teremben – 8 óra Belső látást előhívó rajzmódszer – 9 óra Népi rítusjátékok megszervezése a mai iskolában – 5 óra (Pécsi Gyermekotthon) KIVÉTEL A TÁNC: ehhez táncpedagógus kell

Hogyan vesz részt ebben az egész iskola? Mindenki tudjon róla, miért fogja ezeket alkalmazni a tantestület néhány tagja (így segíteni tudják a hatást, nem pedig kioltani) A népi rítusjáték szervezésében mindenkinek feladatot kell majd találni: minden pedagógusnak és minden gyereknek A gyerekek által szívesen végzett tevékenységeket az iskola bizonyára be akarja mutatni a szülőknek – ez megint egész iskolát érintő program.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyságot: tanulási eredményesség javítása iskolai lemorzsolódás csökkenése társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerfogyasztás elsődleges megelőzése bűnmegelőzés társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal önismeret és önbizalom javulása alkalmazkodókészség, stresszkezelés, problémamegoldás javulása érett, autonóm személyiség kialakulása krónikus, nem fertőző megbetegedések elsődleges megelőzése (szív- és érrendszeri betegségek, lelki betegségek, mozgásszervi betegségek, elhízás) társadalmi tőke növelése.

Sok sikert!