Vélemények a tehetségről „Mi így csináljuk” című (TÁMOP 3.4.4./B – 08./2/KMR számú) pályázat keretében végzett kérdőíves felmérés eredményei
A felmérés célja A célcsoport ismereteinek, attitűdjeinek, igényeinek feltárása Ezen belül Tehetségfogalom feltérképezése Igények azonosítása (azonosítás, tanácsadás, fejlesztés) Szakmai program fejlesztési irányainak meghatározása
A vizsgálat lebonyolítása, a vizsgálati minta 2010. március 16 intézmény Tanulók, szülők, pedagógusok Összesen 1244 kérdőív
A vizsgálat eszköze Önkitöltős kérdőív Dichotom (igen-nem) típusú kérdések Mindhárom csoporttól Vélemények (mindenki; ritka) Azonosító személyek Segítség igénye (azonosításhoz, fejlesztéshez, tanácsok) Tanulók+szülők Tehetség és területei Végzett és vágyott tevékenységek Tanulók Hobbi és tehetség Tehetséges személyek Pedagógusok Eredményes tehetségfejlesztés Igényelt segítség
Eredmények
A tehetség megítélése Mindenki Ritka
A tehetség jellemzői Leginkább jellemző tulajdonságok: Átlagon felüli képességek Sokoldalúság Specializáltság Gyerekek és felnőttek eltérő véleménye Szülő+pedagógus Átlagon felüli képességek Specializáltság Egyéni gondolkodásmód Tanulók: Kitartás Sokoldalúság Szülők és pedagógusok egyetértése Legkevésbé jellemző: Jó tanulmányi eredmény Szorgalom (Teljes egyetértés) Ötletesség Óvónők: 25% Tanárok: 51%
A tehetséget azonosító referenciaszemélyek
Tevékenységek és tehetség Minél fiatalabbak a gyermekek, szüleik annál inkább gondolják úgy, hogy a gyermekeik tehetségesek is azokban a tevékenységekben, melyeket a gyermek végez: az életkor előrehaladtával nő a szülők realitásérzéke.
Igények
A pedagógusok által igényelt segítség Terület Igényelt segítség Irodalom ajánlása Egyéni konzultáció Előadás Foglalkozás/ óralátogatás Tovább- képzés Meghívás saját foglalkozásra Azonosítás-hoz 40,2 35,9 46,7 34,8 46,7 32,6 Fejlesztés hez 50,0 44,6 43,5 51,1 51,1 21,7 Akik korábban úgy nyilatkoztak, hogy az azonosításhoz nem kérnek segítséget 11 - előadás 7-7 – továbbképzés, meghívás 4-4 – irodalom, konzultáció, látogatás Akik korábban úgy nyilatkoztak, hogy a fejlesztéshez nem kérnek segítséget 3-3 – irodalom, konzultáció, előadás 1-1 – látogatás, meghívás
A tehetségfejlesztés lehetőségei a pedagógusok szerint
A gyermekek tehetségképe jelölt meg 320 fő sportolót 194 fő írót, költőt (főként tananyagban szeplőt) 193 fő színészt, könnyűzenei előadót, „celebet” 10 fő természettudóst 5 fő politikust néhány fő családtagot, pedagógust
Összegzés A megkérdezett gyermekek, szülők és pedagógusok tehetségképe több ponton eltér a téma kutatói által felvázoltaktól. A megkérdezettek körében mind a tehetségterületek, mind a végzett tevékenységek, mind a hobbi területén a sport felülreprezentált, a mentális kihívást, művészi kvalitásokat igénylő tevékenységformák háttérbe szorulnak, amit az is jelez, hogy a gyermekek által megnevezett tehetséges emberek között is a sportolók szerepeltek legnagyobb számban. A gyermekek több mint fele, a szülők, és a pedagógusok 70-80%-a igényelne segítséget a tehetségazonosítás, a fejlesztés illetve a tanácsadás területén. A pedagógusok saját foglalkozásuk szakember által történő látogatásán kívül szívesen vesznek szinte mindenfajta segítséget.