A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a ménesgazda szak I A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a ménesgazda szak I. évfolyamán 2011. április 1. – április 29. Hét Időpont Téma 1. IV. 1. (5) A Weende-i takarmány-analitikai rendszer, takarmányok szárazanyag és víztartalma, takarmányok N-tartalmú anyagai, fehérje minősítés, takarmányok zsírszerű anyagai 2. IV. 8. (5) Növényi rostok, szénhidrátok, ásványi anyagok, vitaminok, antinutritív anyagok 3. IV. 15. (5) Emészthetőség, takarmányok táplálóértékének mérése, takarmány-kiegészítők, keveréktakarmány gyártás 4. IV. 29. (5) A ló emésztési sajátosságai, tenyészkancák, mének, csikók, munka és sport lovak takarmányozásának sajátosságai
A félév elfogadásának feltételei: az előadások és gyakorlatok látogatása A gyakorlatok anyagából írt ZH-n min. 60%-os eredmény az egyéni feladatok határidőre történő beadása
A Weende-i takarmányanalitikai rendszer Takarmány minta szárazanyag-tartalom víztartalom hamutartalom szervesanyag-tartalom szennyeződések (föld, homok) valódi hamu nyersfehérje Nitrogén mentes kivonható anyagok nyerszsír nyersrost valódi fehérje amid anyagok
Néhány lényeges eltérés az állatok és a növények összetételében Szénhidrát–tartalom: növény >állat növényi sejtfal: cellulóz, hemicellulóz stb. állati sejtfal: fehérje, lipidek Zsírtartalom: állat >< növény növény: keményítő a tartalék táplálóanyag de vannak olajban gazdag növények állat: zsír az energia raktár Fehérjetartalom: állat >=< növény az életkorral, vegetációs idővel változik Rosttartalom: csak növény Vitaminok: a növények önellátók, az állatok nem Ásványi anyagok: növények (N, P, K); állatok (Ca, P)
Néhány takarmány táplálóanyag-tartalma (g/kg) Víz Sz.a. Zsír Fehérje Rost Szénhidrát Hamu legelő fű 780 220 11 44 45 98 22 búza 130 870 19 122 23 689 17 tej 876 124 36 33 - 47 8 burgonya 760 240 1 7 197 13 szója mag 110 890 190 340 70 250 34 extr. szója 100 900 14 493 294 66 napra-forgó 84 916 460 180 155 90 hús 720 280 42 214 6 15
Takarmányok víztartalma Állatok 50 - 80% A vízhiányt az állatok nem képesek tolerálni Legfőbb szerepe: táplálóanyagok szállítása a metabolikus végtermékek eltávolítása enzimműködés (hidrolízis) hőháztartás
Halmazállapot szerint: Vízforrások: ivóvíz takarmány metabolikus víz (szénhidrátok, zsírok elégetésekor) Halmazállapot szerint: folyékony – lédús – száraz takarmány tej tök gabona magvak savó répafélék extrahált darák zöld- búzakorpa takarmányok
A takarmányok víztartalma befolyásolja a táplálóértéket (koncentrált; terimés) koncentrált: egységnyi tömegben sok táplálóanyagot, kevés vizet és rostot tartalmaz terimés: egységnyi mennyiségben kevés táplálóanyagot, sok rostot, vizet tartalmaz szállíthatóságot vizet szállítani nem érdemes eltarthatóságot (gabonák 14%; tápok, darák 12%; széna 16-18%) a tejelő állatok teljesítményét a terimés, lédús takarmányok kedvezően befolyásolják a gazdasági állatok tejtermelését
Takarmányok szárazanyag – tartalma Eredeti - 100%-os - légszáraz szárazanyag-tartalom eredeti: az a szárazanyag-tartalom, amely a betakarításkor, etetéskor jellemző a takarmányokra 100%-os szárazanyag-tartalom: laboratóriumi kategória, a víztartalom teljes eltávolításával nyerhető légszáraz szárazanyag-tartalom: a teljesen beszárított minta a levegő páratartalmát felveszi, majd tömege állandósul (84-86%) Meghatározza, hogy mennyi takarmányt képes az állat elfogyasztani (fizikailag) Jóllakottsági érzés Nagyobb sz.a. több táplálóanyag Koncentrált takarmányok