Társadalom és életmód a Kádár-korban

„Frizsiderszocializmus” Az agrárnépesség , és az iparban dolgozók aránya jelentősen csökkent Jelentősen emelkedik a szolgáltató szektorban(tercier ágazat) foglalkoztatottak száma ( oktatás, szolgáltatás, egészségügy, kultúra, kereskedelem stb...) Jelentősen csökkent a szegénység( Magyarországot a nemzetközi szervezetek a közepesen magas jövedelmű országok közé sorolták) A szocializmus időszakában egy átlagos magyar család többéves spórolás után juthatott csak autóhoz Az utakon futó kb. 2000000 személygépkocsi közel egyötöde a keletnémet gyártmányú Trabant volt Egy autó megszerzése a családnak nagyobb fokú mobilitást tett lehetővé ( pl. kirándulások, utazás, munkahely), és idővel presztízskérdéssé vált Új utak épültek, az emberek hétvégi telket vásároltak

A jólét ára Az életszínvonal emelés kiemelt jelentőséggel bírt Ugyanakkor elhanyagoltak egyéb fontos területeket ( pl.: távközlés, úthálózat) A nagyvonalú szociális intézkedéseknek( paternalizmus) megvoltak a maguk következményei( pl.: társadalombiztosítási kiadások emelkedése) Az egészségügy nem tudta mindenki számára biztosítani a megfelelő ellátást( hálapénz bevezetése ) Egyes termékeket csak hosszú várakozás után, protekcióval ( „pult alól „) lehetett csak megszerezni A gazdaság veszteséges ágazatait is finanszírozni kellett , megintdúlt az eladósodás Általánossá vált a nyugdíjrendszer, de nem számoltak a lakosság elöregedésével, és azzal , hogy az átlagbér emelésével a nyugdíj összegét is emelni kell( a nyugdíj 1960-ban a GDP 2.5%-át, míg 1990-ben a GDP 9.7%-át tette ki)

A „második gazdaság” Kisiparban, háztájiban, kiskereskedelemben végzett mellékmunka ( maszek munka ) Ide soroljuk az féllegális és illegális tevékenységeket is ( csempészés, fusizás) Önkizsákmányoló munka( állami munka mellett végzett tevékenység) Ebben az időben Magyarországon a lakosság háromnegyede szerzett efféle jövedelmet

A jólét tényleges ára 1960 és 1980 között a várható élettartam csökken, hisz romlott a középkorú férfiak várható élettartama ( túlhajszoltság) A deviáns viselkedések száma nő( az öngyilkosságok száma a duplájára emelkedett a korszakban , 1988-ban több mint félmillió ember szenvedett alkoholizmusban)

Oktatás Áttörés az alapfokú oktatásban : a felnőtt népesség szinte 100%-a végezte el a nyolc osztályt Viszont az egyetemet/ főiskolát végzettek arányát tekintve Magyarország –mint a nyugati, mint a szocialista országokhoz képest- alulmarad A felsőoktatást az állam szabályozta : a jelentkezőknek csak a 35-40%-át vették fel ténylegesen a felsőoktatásba Jellemző tendencia volt, hogy egy családon belül a fiúkat szakiskolába vagy technikumba adták, a lányokat pedig gimnáziumba 1980-tól egyre több nő került be a felsőoktatásba

Iskolázottsági szintek Magyarországon

Életképek I.

A családok életének átalakulása 1950 és 1988 között duplájára emelkedett a válások száma „ Előbb a kocsi , aztán a kicsi !” – a fiatalok számára az anyagi biztonság , a jólét megteremtése továbbra is fontos maradt Ennek következtében a születésszám folyamatosan csökkent ( az abortuszok száma meghaladta a születések számát) Az állam gyermekvállalást ösztönző szociálpolitikai intézkedéseket tett( óvodai férőhelyek növelése, GYES bevezetése ) a folyamatot azonban ezen intézkedések csak kismértékben lassították

A feminizmus hatása Magyarországon Egyre több nő került aktív foglalkoztatott státusba( 1980: 73.2%) A munkavállalás következtében egyre kevesebb idő jutott a háztartásvezetésre, gyermeknevelésre A nők perspektívái kiszélesedtek, érdeklődést mutattak a karrierépítésre Arányuk a felsőoktatásban nőtt Mai napig több nő tanul a felsőoktatásban mint férfi Megjelentek az 1-2 gyermekes családok Feminizmus: Eredetileg a nők egyenjogúságáért küzdő polgári mozgalom volt Gyökerei a nagy francia forradalom idejére nyúlnak vissza A XIX. századra teljesedett ki( választójog) A feminizmus történetében az igazi töréspontot Virginia Wolf : Három adomány című esszéje jelentette Ebben a műben a Wolf lerántja a leplet a férfiak irányította, hatalomvágytól megmérgezett világról Ezután következtettek arra, hogy nincs valódi szabadság és egyenlőség az emberek között

Életképek II. Kaffka Margit jelentős szerepet játszott a hazai emancipációban( az elindítói közé tartozott) Művein keresztül mutatta be a nők alávetett helyzetét

Életképek III. A feminizmus törekvései hazánkat is elérték

Szabadidő és sport A szabadidő eltöltésének módja jelentősen megváltozott A közösségi szabadidős tevékenység visszaszorult Az emberek egyre nagyobb mértékben egyedül, vagy szűk családi/baráti körben kapcsolódtak ki A Kádár korban a sport elvesztette kiemelt támogatottságát ( csúcspontját a Rákosi – rendszerben érte el ) Az 1952-es olimpiai szereplésünket ezután meg sem közelítettük A tömegsport fejlődése is háttérbe szorult, az emberek jó része szinte semmilyen sportot sem űzött A mozgáshiány és a táplálkozási szokások megváltozása következtében a felnőtt lakosság 60%-a túlsúlyosnak számított a 1986-os évben

A helsinki olimpia 1952 A finn fővárost 1947-ben választotta ki 10 pályázó közül a Nemzetközi Olimpia Bizottság Helsinki egyszer már kapott rendezési jogot ( 1940-ben), de ez a II. világháború kitörése miatt elmaradt A rendezvényen 69 ország 4925 sportolója vett részt Az olimpiai lángot a híres finn atléta, Paauvo Nurmi gyújtotta meg Hazánkat 189 sportoló képviselte: 162 férfi és 27 nő Hazánk zászlaját Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető vitte 16 aranyat, 10 ezüstöt és 16 bronzérmet sikerült szereznünk

Életképek IV.

Fogyasztói kultúra A magyar társadalomra a hatvanas évektől kezdődően nagy hatást gyakoroltak a nyugati fogyasztói szokások( pl.: a nők fodrászhoz, divatbemutatókra jártak ) A televízióban nyugati filmeket is mutattak Ez kezdetben a hivatalos szervek és a felnőtt korosztály ellenérzését váltották ki Ez az ellenérzés a hetvenes évek után oldódni kezdett Egyes fogyasztói cikkeket megpróbált a hazai ipar is előállítani( farmernadrág) A nehezen megszerezhető javak a bevásárló turizmus( csempészet) révén kerültek forgalomba Hazánkban ritkaságnak számítottal a farmerek, orkánkabátok, rágógumi, zsebszámológépek, kazetták, lemezek, kvarcórák

Életképek V.

Értékrend és gondolkodás A marxista-leninista ideológia befolyásolta a tömegtájékoztatást Az emberek többsége azonban mégis a régi értékek felé orientálódott A szocializmus nem tudta a vallás alapjait felszámolni: a nyolcvanas években a lakosság több mint fele mondta magát vallásosnak Az egyházak befolyása ugyanakkor csökkent: a lakosság valamennyivel több mint a tizede járt rendszeresen templomba vagy imádkozott legalább hetente

Vallási megoszlás

A hippi mozgalom hatása Magyarországon Fiatalok lázadása az épp érvényben lévő rendszer ellen Jellemző volt a hosszú haj, kockás ing, „csöves farmer”, „ őszinte, kőkemény rockzene” hallgatása A ténylegesen aktív, látható hippi –jelenség hazánkban csak néhány kommunára korlátozódott Hippi mozgalom: Az 1960-as és 1970-es évek egyesült államokbeli lázadó diákok vallási-kulturális csoportosulása Anarchisztikusan tiltakoztak a fennálló társadalmi/gazdasági rend ellen Politika: militarizmus ellen, pacifista, anarchista elemek Szexuális szokások: nem számítottak a biológiai szülők, a csoport minden tagja apa és anya volt, közösen nevelték gyermekeiket Drogok: általános volt a drogfogyasztás( marihuána, hasis, LSD) Divat: fantáziadús, jellemző a színkavalkád, gyakran használták a béke szimbólumát, egyedi ruhadarabok., részben bali/közép-amerikai/indiai népviseleteken alapszik

Életképek VI.