ERÉNYEK

Az ókori bölcseletben. Az erényekről szóló tanításban az emberek az erkölcsi kötelességet igyekeztek rendszerbe foglalni. A 4 sarkalatos erényt (okosság, igazságosság, mértékletesség, lelki erősség) már a görögök is emlegették, de az erény az ismeret körébe tartozott, amit meg lehet tanulni. A Szentírásban. Az Ó Szövetség nem ismerte az erény mint 'jó cselekvési készség' elvont fogalmát. Az elvont erény-fogalmat az Új Szövetség sem használja, az areté Fil 4,8: az igazak általános magatartása, 2Pt 1,5: erkölcsi erő, 1,3: Isten ereje. Anélkül, hogy erénytant adnának, az úsz-i szerzők az életszentségről szólva valójában az erényről beszélnek. Az egyházatyák erénytanát erősen befolyásolta az erények összetartozását tanító sztoikus bölcselet: ahol egy erény megvalósul, ott a többi is megtalálható. Szt Ágoston szerint a hívő emberben végső fokon minden erény az istenszeretet megnyilatkozása. A hitet, a reményt és a szeretetet már az atyák isteni erénynek nevezik, mert Istenre vonatkoznak és a kegyelemmel kapjuk őket. Aquinói Szt Tamás a keresztény erkölcsi életet a 3 isteni és a 4 sarkalatos erény alapján fejti ki, s erénytanába beledolgozza az arisztotelészi, a sztoikus és az újplatonikus meglátásokat, valamint a korábbi teológusok tanítását. Az erényeket a lélek jó készségeinek (habitus) nevezi, mely alkalmassá tesz a jó megtételére

A négy sarkalatos erény: Okosság/Bölcsesség: kígyó, korona, könyv/irattekercs, tükör Igazságosság: kard, mérleg, szem Mértékletesség: edény, fáklya, homokóra/óra, kard Bátorság/Erő: kard, oroszlán, oszlop Teológiai erények: Hit: kehely, kereszt, kocka Remény: bőségszaru, főnix, horgony, korona, zászló Szeretet: bárány/juh, gyümölcs/termés, kosár, pelikán, piros/vörös, szív

A Studiolo rövid története „A királyi palota középkori, III. Béla által lakott Fehér-tornya (a lakótorony) megmaradt első emeletén található az a helyiség, amelyet később festészetileg reneszánsz térré, Studiolóvá alakítottak. Ebben a helyiségben van ma az Erények falkép (…). A falkép az ókorból ismert négy kardinális erényt ábrázolja, az antikizáló, festett loggia alatti négy allegorikus nőalakban: Prudentia, Temperantia, Fortitudo, Iustitia (…). A loggiát széles archiáv koronázza, amelyet pillérek előtt álló oszlopok tartanak. Az eredetileg 11x5,5 méteres helyiség két keresztboltozatos mezőjét három oldalán festett, kőből készült hevederív, az ún. Zodiákus-ív kapcsolja össze. (…) 1543: A törökök elfoglalták Esztergomot. 1595: A 15 éves háború ez évi ostroma alatt, a török harcok során pusztul el véglegesen az érseki palota. Helyiségei beszakadtak, az omladék betöltötte a termeket. A Fehér-torony eldöngölt törmelékein alakították ki ágyúállások céljából a Lipót-bástyát. (…) 1934–1938: Lepold Antal történész, kanonok, valamint Gerevich Tibor, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke kezdeményezésére kutatást folytattak az esztergomi várhegy déli részén. A X–XI. századi alapok felett megtalálták a III. Béla király által 1170 körül átépített lakótorony maradványait. 1934-ben megindult a középkori királyi palota feltárása. (…) Megtalálták a királyi kápolnát, a XII. századi kváderköves falakon in situ megmaradt falképeket, amelyek három fő időszakból származnak (XII., XIV. és XV. század). Feltárták a Fehér-torony első emeletének három termét a Studiolóval, valamint a folyosóval hozzá kapcsolódó kora gótikus, festett királyi kápolnával.” (Prokopp Mária – Wierdl Zsuzsanna – Vukov Konstantin: Botticelli. Az Erények nyomában. Studiolo, Budapest, 2009, 17–22.)

Ki lehetett a festő? Magister Albertus pictor fiorentinus – a második világháború után Balogh Jolán többször felvetette, hogy egy oklevélben szereplő – de teljesen ismeretlen – „firenzei Albert festő” is készíthette az Erényeket Filippo Lippi-köre – a hetvenes években Prokopp Mária a neves itáliai festő műhelyéhez kötötte az Erényeket Sandro Botticelli (1445-1510) – 2007-ben Prokopp Mária és Wierdl Zsuzsanna egy konferencián bejelentette, hogy kutatásaik szerint Botticelli festette az Erényeket Ki lehetett a megrendelő? Vitéz János (1408–1472) nagy műveltségű főpap, esztergomi érsek (1465–1472); a magyarországi humanizmus egyik legnagyobb alakja, művelt mecénás, könyvgyűjtő, palotaépíttető és egyetemalapító, Mátyás király nevelője és támogatója. (Szinte minden Esztergommal kiemelten foglalkozó kutató hozzá kötötte eddig a studiolo kifestését.) Giovanni d’Aragona (magyarosan: Aragóniai János; 1456–1485) a nápolyi király fia, Beatrix királyné bátyja, bíboros; Mátyás külön óhajára lett esztergomi érsek 1480-ban. Híres könyvtárral rendelkező, nagy műveltségű főpap volt, Esztergomban találtak címerével díszített kandallópárkányt, pedig kinevezése alatt is főleg Rómában tartózkodott, mivel elődje nem akart lemondani tisztségéről. (Wierdl Zsuzsanna legfrissebb hipotézise szerint ő festette ki a studiolót.) Ippolito d’Este (magyarosan: Estei Hippolit; 1479–1520) Mátyás feleségének, Beatrix királynénak az unokaöccse, hétéves korában esztergomi érsekké (1486–1497) nevezték ki, tizennégy éves korában pedig bíborossá. Fényes udvartartással érkezett Magyarországra, az esztergomi székesegyház elé díszes kaput emelt, a várpalotába pedig kandallókat helyezett el. (Akik szerint Albertus Fiorentinus festette az Erényeket, azok szerint csak Ippolito d’Este lehetett a megrendelő.)

VÉGE BMS 2011