7-9. hét előadás 2013.10.16.-10.30.

Hangterjedés zárt térben Akusztikailag zárt tér: hangterjedés útjában minden irányban akadályok vannak Falra érkező (sík) hanghullám: Visszaverődik : áthalad: áteresztési fok elnyelődik : veszteségi fok Az energiamegmaradás értelmében:

Elnyelési tényező Márvány: α=0 visszaver Acél, üveg: α= Vastag porózus anyag 1 Helyiségen belüli falfelületek elnyelési tényezői különbözőek Közepes elnyelési tényező:

Elnyelési tényezők a frekvencia függvényében

Az utózengési idő Zárt terekben a hangenergia forrás bekapcsolása után a hangnyomásszint rövid berezgési időt követően állandósul. A forrás kikapcsolása után a tér (terem) fizikai adottságaitól függően lecseng. Azt az időtartamot, amely alatt a hangenergia a teremben az állandósult állapothoz képest milliomod részére csökken, azaz – 60 dB szintű lesz, utózengési időnek nevezzük. Sabine képlettel T = 0,164 V/A [s] egyenértékű elnyelési felület [m2] „nyitott ablak” egység [m2], ami megadja, hogy a teremben elhelyezett hangelnyelő anyagok együttesen hány négyzetméternyi nyitott ablak felületnek felelnek meg.

A teremállandó „R” Eredő hangnyomás: Zengő tér energiájának, hangnyomásának meghatározása: hullámegyenlet és helyiséggeometria függvényében - nem szokás Statisztikai módszerekkel: A falak átlagos hangelnyelési tényezője:

Zengő térben a hangenergia vándorol: részben elnyelő részben visszaverő felületekről Hanghullám 2 ütközése közötti szabad úthossz (l) a terem méretétől függ (V, A) -statisztikai átlag- t – két ütközés közötti idő 1 mp alatti ütközések száma: E: zengő tér energiasűrűsége E. V a teljes tér energiája 1 mp alatti ütközés: 1 mp alatt elnyelt energia:

1 mp alatt elnyelt energia: P- a hangforrás hangteljesítménye Az 1. ütközésnél elnyelt energia Maradék energia a zengő tér fenntartására szolgáló betáplált energia Állandósult állapot: Az elnyelt energia= zengő tér fenntartására szolgáló energia (mp-ként) Energiasűrűség: Intenzitás: teremállandó

Szintekre áttérve: Helytől független Hely fv-e

Számításokhoz felhasználandó összefüggések: teremállandó „R” A teremre jellemző közepes hangelnyelési tényező alkalmazásával Teremben a hangnyomásszint meghatározása: diagram, képlet

Zárt tér minden pontjában a hangenergia: Közvetlen – direkt Közvetett visszavert - indirekt E = Eközv + Ezengő (falról, mennyezetről) diffúz- irányítottság nélkül közeltér, melyben a forrás összetevők interferencia tere érvényesül távoltérben először a szabad hangtérre jellemző terjedés érvényesül, ahol a távolság kétszereződésével a hangnyomás értéke felére csökken, azaz – 6 dB szinttel csökken az A1 távolságban mérthez képest a 2A1 távolságban mért hangnyomásszint. Zengőtér: Ebben a térrészben a forrástól távolodva a sűrű visszaverődések miatt már egyre kevésbé csökken a hangenergia.

Az utózengési idő Zárt terekben a hangenergia forrás bekapcsolása után a hangnyomásszint rövid berezgési időt követően állandósul. A forrás kikapcsolása után a tér (terem) fizikai adottságaitól függően lecseng. Azt az időtartamot, amely alatt a hangenergia a teremben az állandósult állapothoz képest milliomod részére csökken, azaz – 60 dB szintű lesz, utózengési időnek nevezzük. Sabine képlettel T = 0,164 V/A [s] egyenértékű elnyelési felület [m2] „nyitottablak” egység [m2], ami megadja, hogy a teremben elhelyezett hangelnyelő anyagok együttesen hány négyzetméternyi nyitott ablak felületnek felelnek meg.

Kupolahatás Nem sík lezárású felület Gömbi, hengeres kupola főkuszáló hatás Kedvezőtlen m=r eset:a gömbtükör képe tartózkodási helyen Henger kedvezőbb: egyirányú főkuszálás Színház templom: akuszt. Tervezés Padló visszaverő felülete r m

Hangterjedés falon keresztül Zajgátlás frekvenciafüggő a két szomszédos helyiséget elválasztó szerkezet felülete m2 a vevő helyiség egyenértékű elnyelési felülete a két szomszédos helyiségben a hangnyomásszint Akusztikai szempontból a falakat 3 csoportba soroljuk:

1. Egyrétegű homogén szerkezet hanggátlása Beton, gipsz: egész szerkezet együtt rezeg R*=f (felületsúly ) I. szakasz R*=f(felületsúly, merevség) Tömeg-rugó rendszer , f0 – rezonenciafrekvencia=5-10 Hz (épületek) II. szakasz R*=f(fajl.tömeg) kétszeres tömeg 6 dB-es növekedés : 6dB/oktáv III.szakasz: f k :koincidencia: a falban terjedő lh hajlítóhullám vetülete = levegőben terjedő hang l-val 7,5 dB/oktáv

II. Különböző hanggátlású szerkezetek eredő hanggátlása A0=A1+A2 R* - táblázatból fal ablak

III. Többrétegű szerkezetek hanggátlása Tömeg-rugó rendszerként fogható fel: Rezonanciafrekvencia < 100 Hz koincidencia-frekvencia> 3150 Hz Merevítések – hanghidak (5-10 dB romlás) légrétegek-üregrezonancia- hangelnyelő anyag kitöltés Hang átjutása: A : hangátvezetés B és C : mellékutas átvezetés Hanggátlás: Léghanggátlás testhanggátlás - rezgés témakör

A zajvédelem jelenlegi szabályozása (összefoglaló)

Zajterhelés, zajkibocsátás Zajkibocsátás: ZK A zajforrás működése nyomán keltett hangsugárzás. a zajos üzem működéséből keletkező (legnagyobb) mértékadó zajnyomásszint az üzem telekhatárán (azon kívül, vagy belül) Zajterhelés: ZT A zajforrások által okozott fizikai hatás meghatározott helyen, rendszerint az ember tartózkodási helyén. az ember lakókörnyezetében a zajforrás működése következtében kialakuló mértékadó zajnyomásszint

A zaj útja a forrástól a befogadóig - a szabályozás rendszere Forrásoldali szabályozás Terhelésoldali szabályozás Környezeti zajvédelem Munkahelyi zajvédelem „Hatósági” csomag „Repülőtéri zaj” csomag „Zajtérkép” csomag

Forrásoldali szabályozás A zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok egy része a zajforrások kibocsátásának csökkentését tűzte ki célul. Ilyen jellegű szabályozás létezik: a járművek egy részére (motoros légijárművek, közúti közlekedési eszközök, kedvtelési célú vízijárművek, kötöttpályás közlekedési eszközök), háztartási gépekre, szabadban használt berendezésekre (építőipari gépek, fűnyírók, stb). A jogszabályok többsége egy-egy EU-s direktíva átvétele kapcsán született. A szabályozás lényege: a piacra bocsátás feltétele a gyártó által garantált zajszint feltüntetése a berendezésen + a termékek egy részénél (járművek, szabadban használt berendezések egy csoportja) a zajkibocsátási határértékek teljesítése.

Terhelésoldali szabályozás Bevezetésének oka: A forrás oldali szabályozás önmagában nem képes megakadályozni egy terület elzajosodását, a problémát az érintettek oldaláról is meg kell közelíteni. Az érintettek alapján két nagy csoportja van: a munkavállalókat érő zaj- és rezgésterhelés szabályozása – egészségügyért felelős tárca feladata 2) környezeti zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok (a munkahelyen kívüli zajártalmak elleni védelem) - környezetvédelemért felelős tárca feladata. Preventív jellegű intézkedésekre és utólagos beavatkozásra egyaránt lehetőséget kell adni. A hatósági eljárások mellett, szükség van arra is, hogy az állam/önkormányzatok ezen a téren, mint szolgáltató lépjen fel.

Terhelés oldali szabályozás – jogszabály-csomagok Hatósági jogszabály-csomag: A termelő és szolgáltató létesítmények telepítése előtt a környezetvédelmi hatóság megvizsgálja azok hatását, csak abban az esetben járul hozzá a telepítéshez, ha a zajvédelmi követelmények teljesülnek. A jogsértőket a hatóság a zajvédelmi követelmények betartására kényszeríti. Zajtérkép rendelet–csomag: A kijelölt településekre a települési önkormányzatoknak, a forgalmas közlekedési létesítményekre a közlekedési tárca által kijelölt szervnek zajtérképet és ezeken alapuló intézkedési tervet kell készíteni. Repülőtéri zaj rendelet-csomag: a repülőterek körül zajgátló védőövezetet kell kijelölni (építési és területrendezési korlátozások, passzív akusztikai védelem finanszírozása) zajvédelmi programot kell készteni, bizonyos repülőtereken zajmonitor rendszert kell működtetni.

A „hatósági” csomag és a „zajtérkép” rendelet-csomag összehasonlítása A zaj és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet és kapcsolódó jogszabályok A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X.20.) Kormány rendelet és a kapcsolódó miniszteri rendelet A hatósági eljárásoknak szab keretet (zajkibocsátási határérték megállapí-tása, bírság) A zajtérképek, intézkedési tervek készítésénél, megvalósításánál az állam / önkormányzatok szolgáltató feladatot látnak el. Preventív intézkedéseket és utólagos beavatkozást biztosító szabályokat egyaránt tartalmaz. Az utólagos beavatkozást biztosítja. A szennyezőnek kell cselekedni. A terület gazdájának és a közlekedési létesítmény üzemeltetőjének kell cselekedni.

A zajterhelés kialakulását befolyásoló tényezők

A szakterületen alkalmazott fontosabb jogszabályok, műszaki előírások: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról. MSZ 13-111: 1985 sz. szabvány "Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határértékek meghatározása". Érvénytelen! MSZ 18150-1: 1998 sz. szabvány "A környezeti zaj vizsgálata és értékelése". ÚT 2-1. 302: 2003 Útügyi Műszaki Előírás "a közúti közlekedési zaj számítása". MSZ 15036: 2002 sz. szabvány "Hangterjedés a szabadban". Hatósági jogkörök megosztása a környezeti zajvédelem területén A környezeti zaj- és rezgésvédelmi ügyekben a hatósági jogkört a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a Települési önkormányzat jegyzője gyakorolja a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti kijelölés alapján.

A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése alapján üzemi vagy szabadidős zajforrások esetében, amelyeknek a hatásterületén olyan zajtól védendő épület vagy terület van, amelyre a környezetvédelmi hatóság korábban nem állapított meg határértéket, zajkibocsátási határértékkel rendelkező üzemi és szabadidős zajforrások esetében, ahol a határértéket megállapító határozatban megadott védendő objektumok üdülőterületen, különleges területen helyezkednek el, a zajforrás üzemeltetőjének zajkibocsátási határérték kérelmet kell benyújtania az illetékes környezetvédelmi hatósághoz 2008. január 1-jétől számított 1 éven belül. 

Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

p) védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti pa) lakó-, üdülő-, vegyes terület, pb) különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei, pc) zöldterület (közkert, közpark), pd) gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el;

Fogalommeghatározások 2. § E rendelet alkalmazásában: a) védendő (védett) környezet: védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell; b) környezeti zaj: a levegőnek olyan mértékű és minőségű nyomás-ingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető; c) környezeti rezgés: környezeti rezgésforrástól származó, a szilárd test olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely a védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül hat az ott tartózkodó emberre; . l) háttérterhelés: a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés; m) megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helyiségeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése;

Hatásterület 5. § (1) Amennyiben jogszabály hatásterület bemutatását írja elő, a hatásterületet az alábbiakban meghatározott szabályok szerint kell megállapítani. (2) A környezeti zajforrás hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni a) előzetes vizsgálati eljárásban, b) környezeti hatásvizsgálati eljárásban, c) egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, d) környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban, e) az a)-d) pontokban felsorolt eljárásokat követő létesítési, használatbavételi, illetve forgalomba helyezési eljárásokban, vagy f) ha a környezetvédelmi hatóság előírja. (3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület.

6. § Hatásterület - Számított hatásterület- 36 6. § Hatásterület - Számított hatásterület- „6. § A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zaj forrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, HÉ-10 nagyobb, mint HT , akkor hatásterület vonala = ahol (HÉ-10) dB b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, HÉ-10 kisebb, mint HT , akkor hatásterület vonala = ahol HT c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, ha HT nagyobb, mint HÉ -(nagy ZT) HÉ – határérték HT - háttérterhelés

6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB.

Rendeletek 284/2007.(X.29) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés ellen védelem egyes szabályairól – hatásterület számítása 93/2007.(XII.18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 27/2008(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezetnyi zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 38

Hatásterület számítása Üzem iparterületen