Magyarország iparosodása Készítette: Ecsery Ádám Alias: Cserkó Ádi

Vázlat - Bevezetés 1. Iparfejlődés a feudális Ny-Európában 2. Iparfejlődés a feudális Mo.-on 3. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában (1492-1780) 4. A magyar ipar helyzete a XVI. sz.-tól a XIX. sz. első feléig 5. Az ipari forradalmak Ny-Európában (1780-1914) 6. Az ipari forradalmak Mo.-on (1867-1914)

I. Iparfejlődés a feudális Nyugat-Európában

I. Iparfejlődés a feudális Nyugat-Európában A feudális iparfejlődésnek 3 lépése van: 1. Városiasodás 2. Céhesedés 3. Országos ipar kialakulása

II. Iparfejlődés a feudális Magyarországon

II. Iparfejlődés a feudális Magyarországon 1. Árpád-kor (1000-1301) 2. Változások Károly Róbert alatt (XIV. sz.) 3. Iparfejlődés a Hunyadiak alatt (XV. sz.)

Árpád-kor (1000-1301) Megkésett államiság felvevőpiac a nyugat-európai iparcikkeknek Hazai ipar fejlődése lassabb Kézműipar a nagybirtokokon, önellátás szintjén Bányászat: Körmöcz-, Selmecz-, Besztercebánya Kivételesen fejlett ipar az erdélyi szász városokban

Változások Károly Róbert alatt ( XIV. szd.) Ország újraegyesítése és a nyugati minta átvétele: Városiasodás: Mezővárosok Szabad királyi városok Céhesedés: Céhek a legfejlettebb erdélyi szász városokban alakulnak

Fejlődés a Hunyadiak alatt A XV. Szd. Második felére országos piac A kétszáz éves lemaradás, mezőgazdasági jelleg A városi polgárság nem válik igazi renddé

Hunyadi János Hunyadi Mátyás

III. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában (1492-1780)

III. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában (1492-1780) A kora kapitalista iparfejlődés lépései: 1. A manufaktúrák létrejötte 2. A feudális gátak ledöntése

A manufaktúrák létrejötte A termelést részfolyamatokra bontják A munkás könnyen szerez rutint egy részfolyamatban, így a munkatempó gyorsabbá válik. A manufakturális termelés ezért hatékonyabb és olcsóbb mint a kistermelői. Manufaktúrák típusai: Szétszórt = Bedolgozói rendszer Központosított: az üzemi helységet és munkaeszközöket is a tulaj biztosítja

A manufaktúrák létrejötte Azt a történelmi folyamatot, amely során a kistermelők elvesztik munkaeszközeik tulajdonjogát, és azok tőkés befektetők kezén halmozódnak föl, eredeti tőkefelhalmozásnak nevezzük.

A feudális gátak ledöntése Polgárság adói és monopóliumai Cserébe védelmet élveznek Megerősödnek Polgári forradalmak törnek ki A polgári forradalmak után olyan alkotmányok születnek, amelyek törvényen kívül helyeznek egy csomó adófajtát.

IV. A magyar ipar helyzete a XVI. századtól a XIX. század első feléig

IV. A magyar ipar helyzete a XVI.századtól a XIX. század első feléig 1. Ipar a három részre szakadás alatt (XVI-XVII- szd.) 2. Ipar a Habsburg abszolutista államban (1711-1848)

Ipar a három részre szakadás alatt A nyugati élelemhiány  kelet-európai mezőgazdasági cikkek keresetté válnak. Emellet nyugati iparcikkek áramolnak az országba. Kialakul a kontinentális munkamegosztás, NY: ipar K: mezőgazdaság

Ipar a három részre szakadás alatt Fontos iparágak: Királyi-Magyarország: Ötvösség Erdélyi Fejedelemség: Bethlen Gábor alatt hadi célú megrendelés céhen kívüli vállalkozóknak A Rákóczy-szabadságharc alatt a textiliparban és a fémfeldolgozásban is manufaktúrák alakultak.

Ipar a Habsburg abszolutista államban Az ország a kontinentális munkamegosztás helyett egy helyi munkamegosztási rendszerbe kényszerül. Ausztria: ipar Magyarország: mezőgazdaság

A birodalmi Munkamegosztás

Ipar a Habsburg abszolutista államban Ipari törvények: 1754: Kettős Vámhatár (Mária Terézia) 1850-ig Külső: Habsburg Bir. körül külföldi iparcikkek vámja magas, a Birodalom ipara jól jár Belső: Magyarország körül élelmiszerek és nyersanyagok vámja alacsony iparcikkek vámja magas

Mária Terézia

Ipar a Habsburg abszolutista államban A Reformkor (1825-1848) : 2 probléma A Birodalmi munkamegosztás A feudális gátak Reformkori beruházások

A Reformkor A Birodalmi munkamegosztás : 1844-ben Kossuth megalakítja a Védegyletet Társadalmi szervezet, amelynek tagjai vállalják, hogy 6 éven keresztül csak akkor vesznek külföldi árut, ha nincs magyar alternatívája.

A Reformkor A feudális gátak : Áprilisi törvények Jobbágyság: nincs szabad munkaerő – kötelező örökváltság Ősiség törvénye: nem lehet földre hitelt felvenni – eltörlik Feudális eredetű monopóliumok és adók: elvonják a tőkét – helyettük közteherviselés

A Reformkor Beruházások: Ullman Móricz - Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítása Cukorgyárak, papírgyárak és vasútvonalak Első gőzvontatású vasút: 1846-Pest-Vác Széchenyi: Vaskapu, Tisza-szabályozás, Dunai gőzhajózás beindítása

V. Az ipari forradalmak Nyugat-Európában (1780-1914)

V. Az ipari forradalmak Nyugat-Európában (1780-1914) 1. Az első ipari forradalom (1780-1850 k.) 2. A második ipari forradalom (1870-1914)

Első ipari forradalom Kulcsszó: gépesítés A gép energiaforrása a gőz Először a mindennapos használatú áruk terén gépesítenek, például a ruhagyártásban. Így alakul ki a könnyűipar. Az itt képződött tőkén a mezőgazdaság gépesítése Majd a gépgyártás gépesítése. Így alakul ki a nehézipar. Mivel a gépek megvételére nagy tőke kell, így felértékelődik a bankkölcsönök szerepe. A közlekedés fejlesztése

A második ipari forradalom Kulcsszó: tömegtermelés Új energiaforrás a kőolajszármazékokkal működő robbanó motor, és az elektromos energia. Vegyi gyárak és elektromos erőművek A tőkét centralizáló óriás részvénytársaságok, monopóliumok jönnek létre A bankok maguk is alapítanak ipari vállalkozásokat – Finánctőke Túltermelési válságok, állami beavatkozás a gazdaságba

VI. Az ipari forradalom Magyarországon (1867-1914)

VI. Az ipari forradalom Magyarországon (1867-1914) - A kiegyezés rendszere - A gazdasági kiegyezés - Gazdasági helyzet az ipari forr. küszöbén - Az első ipari forr. eredményeinek átvétele A második ipari forr. eredményeinek átvétele Tudomány

A kiegyezés rendszere 1867-ben létrejön a kiegyezés Egy kétpólusú, duális politikai rendszer jött létre: az OMM.

A gazdasági kiegyezés A gazdasági ügyek tíz évenkénti újraegyeztetése Mo. átvállalta az osztrák államadóság egy részét Osztrák-Magyar Nemzeti Bank felállítása Közös vám-és pénzrendszer (a kettős vámhatárt már 1851-ben eltörölték)

Gazdasági helyzet az ipari forr. küszöbén A feudális gátak végleg ledőltek Ami hiányzik: hazai tőke, megfelelő úthálózat, korszerű mezőgazdaság, szakértelem. Későn iparosodás hátrányai:első ipari forradalom eseményeit csak továbbfejlődött formában lehetett megvalósítani.

Az első ipari forr. eredményeinek átvétele - A bankrendszer - A közlekedés és hírközlés - Mezőgazdaság - Élelmiszeripar - Nehézipar

A bankrendszer 5 külföldi nagybank alakul és több száz kisebb takarékpénztár 1873 után - Rotschildok alapította Magyar Általános Hitelbank 1880-ra megerősödik két magyar alapítású nagybank: JelzáloghitelbankPesti Magyar Kereskedelmi Bank

A közlekedés és hírközlés Vasútépítés: Kamatbiztosítás: Az állam garanciát vállalt nyereségtelenség esetén a nyereség kifizetésére. Baross Gábor-Magyar Államvasutak Hídépítés: 1877 - Margit-híd Távíró- és Postaszolg. : 1871 – magyar postabélyeg Hajózás: 1882 – Adriai Tengerhajózási Rt.

Mi lett ebből a vállalatból… Baross Gábor

Mezőgazdaság tőkés átalakulás: fizetett munkások, korszerű technika, gépesítés

Élelmiszeripar A közös vámterület-könnyűipar gyenge Húzóágazat az élelmiszeripar Malomipar: Az 1870-es évekre világszínvonalú lesz. Budapesten 12 nagy gőzmalom Acélhengerszék szeszipar és cukoripar

Vonatok, malomipari berendezések és mezőgazdasági gépek Nehézipar Gépipar: Vonatok, malomipari berendezések és mezőgazdasági gépek A legfontosabb budapesti gépgyárak: Államvasutak Gyára Óbudai Hajógyár Ganz Hajó-, Vagon-, és Villamossági Gyár Láng Gépgyár Bányászat: Szén: Salgótarjáni Kőszénbánya Rt Vasérc: Rimamurány Vasércfeldolgozó Üzem

A második ipari forr. eredményeinek átvétele Monopolizálódás, tőkecentralizáció. Bankok ipari szerepvállalása 1881: Rimamurány-Salgótarjáni vasmű, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tőkéjén Az állami beavatkozás nálunk a hiányzó könnyűipar felépítését is célul tűzte ki: 1. lépés: 15 éves adómentesség 2. lépés: 1907: iparpártolási törvény: 10 éves iparfejlesztés

Vége