Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahyelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. p 702-752. Ajánlott irodalom: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b137/index.html

Növénytársulások, struktúrájuk, temporális dinamika (biomok, életformák, szukcesszió, diszturbancia) A Föld klímarendszere (benne: radiáció, légkör, hő) Terresztris víz- és energiamérleg, a növényi vízgazdálkodás Produkció: Fotoszintézis (típusok, környezeti kontrol, levél-állományszint) Produkció: Terresztris produkciós folyamatok (az előző folytatása, ...légzés, NPP, GPP, NEP, NEE, mérésük) Tápanyagok körforgalma (Nitrogén, Foszfor, Kén), biogeokémiai ciklusok (C,N,P,S,H2O) Zárthelyi dolgozat

NÖVÉNYÖKOLÓGIA növényföldrajz társulástan vegetációformák (formációk) helyi fajkollektívumok (társulások, cönózisok) E. Haeckel, 1866, (oikos=ház (környezet), logos=tudomány) „ökológia alatt a tudományok azon körét értjük, amely a szervezetek környezettel fenntartott kapcsolatát vizsgálja, ahová tágabb értelemben valamennyi létfeltétel (Existenz-Bedingung) sorolható” (Haeckel, 1866) Mai értelmezés: az ökológia az egyed feletti szinteken értelmezhető biológiai egységek (populációk, társulások stb.) előfordulásával kapcsolatos tér–idő összefüggésekkel foglalkozik

KÖRNYEZET túlságosan általános fogalomnak bizonyult KÖRNYEZET: - földrajzi hely(zet) - potenciális limitáló tényezők komplexe tényleges ökológiai környezeti tényezők Liebig-féle minimum-elv → ökológiai környezeti tényező plurális környezet elve: A környezet és a tolerancia egymást feltételezi, környezet , tolerancia „mint a zsák meg a foltja” – komplementaritás Egy faj biotópja vagy élőhelye →ahol az tartósan és rendszeresen előfordul Környék miliő környezet

TÁRSULÁS A társulás (biocönózis) fogalmát Möbius használta először, 1877-ben, tengeri sziklák teljes életközösségének leírására. A társulás (biocönózis): egy adott helyen, adott pillanatban koegzisztáló (együtt létező) populációk közössége. Növénytársulás Megjelenésükben, fajösszetételükben hasonlóak (fiziognómia, forma  formáció) emergens (nélkülük nem létező) sajátságokat mutatnak.

ÖKOSZISZTÉMA a./ Az élő szervezetek közösségei egymástól független populációk kollektívuma b./ Az élő szervezetek közösségei organizmusok (szuperorganizmus koncepció) Az életközösségek a környezetet képező abiotikus faktorokkal együtt „fizikai értelemben vett rendszert” képeznek: ez az ÖKOSZISZTÉMA Az életközösségek (biocönózisok) csak abiotikus környezetükkel együtt képeznek igazi egységet a modern ökológia az ökoszisztémát a társulások anyag- és energiaforgalmát leíró modellnek (értelmezést szolgáló eszköznek) tartja Mi az „anyag- és energiaforgalom?” (víz, szén, nitrogén… CHONSP..FeCuMo), (sugárzás, hő…. ATP)

Életforma-típus Jellemzés Fanerofiton „látható” Az áttelelő rügy 25 cm-nél magasabban van a talajfelszín fölött. Kamefiton „a felszínen” A hajtások vagy rügyek a talajfelszín fölött 20-25 cm-ig telelnek át. Hemikriptofiton „félig rejtett” A rügyeket a talaj közelében találjuk, sokszor az avar alatt. Geo-(Kripto-)fiton „földi, rejtett” A rügyek a talajfelszín alatt találhatók. Terofiton „mag” A kedvezőtlen időszakot mag formájában vészelik át, egyévesek. Hemiterofiton Kétévesek, az első évben a hajtás, a másodikban a mag telel át. Epifiton „a felületen” Nem az áttelelő szerv alapján, hanem speciális, fán lakó életmódjuk alapján külön csoport. Hidrofiton Víz alatt, a mederfenéken telelnek át.

Biomok Vegetáció-formációk Forma – Raunkiaer Fiziognómia Növénytársulás Környezeti tényezők Niche

puszta sztyepp, pampa, préri szezonális szárazság legel(tet)és (zavarás)

Minden földrészen előfordul fontos a tűz szerepe (ökoszisztéma gazdálkodás éghető anyag mennyisége tüzek gyakorisága a talaj víztartalma

a legfajgazdagabb 365 napos vegetációs periódus, nagy hőösszeg vékony talajréteg nagy dekompozíciós ráták a stabilitást és a rezilienciát részben a nagy diverzitás teszi lehetővé, amely utóbbit - feltehetően - a speciáció (jégkorszakok, izoláció) is fokozott

Terofiták meleg és hideg sivatagok klíma, klímaváltozás, elsivatagosodás növényi adaptáció, tolerancia

permafrost, biomonotónia lassú regenerálódás a jégkorszaki katasztrófából a fafajok jelenleg is „vándorolnak”, nem érték még el északi elterjedésük határát (a kontinentális jégmezők visszahúzódása után kezdődően)

ÉLETFORMA-SPEKTRUMOK egyes BIOMOKBAN A fekete oszlopok az adott biom-beli életforma spektrumot, a fehér oszlopok a világ flórájának (átlagos) összetételét mutatják.

Példa a konvergenciára az életforma-spektrumok hasonlósága alapján.