Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahyelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. p 702-752. Ajánlott irodalom: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b137/index.html.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Advertisements

Szimulált klímaváltozás hatása a talajlégzésre homoki erdőssztyepp vegetációban 1Lelleiné Kovács Eszter, 1Kovácsné Láng Edit, 2Kalapos Tibor, 1Botta-Dukát.
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
Klímaváltozás hatása a talajlégzésre
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
Környezeti kárelhárítás
A virágos növények (zárvatermők)
A globális felmelegedéssel, klímaváltozással kapcsolatos dilemmák, szkeptikus vélemények Kovács Tamás november 7.
Tűrőképesség.
Az Ökológia biotikus és abiotikus tényezői
Készítette: Kálna Gabriella
Népesség és társulás Az ökológia alapjai.
Társulások szerkezete
Hidrológiai monitoringrendszerek
Környezetértékelési módszerek
Dr. Bulla Miklós (szerk.)
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Készítette: Nagy Zsanett
PAR → ATP, NADPH ~34%-os hatékonyság
Szerkezet Növénytársulások térbeli struktúrája
Növények országa. Moszatok törzsei.
A klímaváltozások és okaik
Évszakok a kertben 5. osztály.
Aszexuális, szimpatrikus speciáció
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
Biotikus környezeti tényezők
A növények táplálkozása
Az egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozó szünbiológia
A globális klímaváltozás és a növényzet kapcsolata
Szünbiológiai alapfogalmak
Levegő szerepe és működése
Globális felmelegedés és a különböző ciklusok
A csírázástól az egyed haláláig
Aktív élet- folyamatok a mai Marson? Egy lehetséges modell Szathmáry Eörs Collegium Budapest: ESA PECS lab ELTE (Budapest)
Közösségek szünbiológiája 2. Populáció-egyedszám viszonyok
GYOMISMERET.
A leghidegebb mérsékelt öv
Trópusi sivatagok.
Szavannák.
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők
Füves puszták.
Kötelező irodalom: Növényökológia fejezet:
Környezettan Előadás Ajánlott irodalom:
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Környezetvédelem.
FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok lipid-fázisának kb. felét pigmentek teszik ki a többi galaktolipid és foszfolipid kettősréteg (erősen telítetlen.
Készítette: Imre Dominik
Környezetvédelem.
Ipari ökológia 2 Dr. Bezegh András.
A TISZA-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK JELENE ÉS JÖVŐJE SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM A TISZA-TÓ KÉMIAI VÍZMINŐSÉGE.
Enyhe klímán képződött löszök a Dunántúl déli részén Markovics Alexandra Földrajz BSc III
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA A RÁBA ALSÓ SZAKASZ ÉS A HANSÁG TÉRSÉGÉBEN SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM Természeti értékek a Rába alsó szakasz.
A füves puszták élővilága
Ökológia. Az élőlények környezete 1.lecke Az ökológiai rendszerek (Egyed feletti szerveződési szintek)
Az élőlények és környezetük tanításának módszertana.
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
Hidrobiológia struktúra és funkció információ és entrópia hőenergia biogeokémiai ciklus produktivitás diverzitás, stabilitás vízi ökoszisztéma.
A napsugárzás – a földi éghajlat alapvető meghatározója
ÖKOLÓGIA.
Társulások jellemzői.
Atmoszféra - A Földünk légköre
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens
Életközösségek a Földön
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
Globalizáció.
Élettelen környezeti tényezők és hatásaik az élőlényekre
Előadás másolata:

Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahyelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. p 702-752. Ajánlott irodalom: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b137/index.html

Növénytársulások, struktúrájuk, temporális dinamika (biomok, életformák, szukcesszió, diszturbancia) A Föld klímarendszere (benne: radiáció, légkör, hő) Terresztris víz- és energiamérleg, a növényi vízgazdálkodás Produkció: Fotoszintézis (típusok, környezeti kontrol, levél-állományszint) Produkció: Terresztris produkciós folyamatok (az előző folytatása, ...légzés, NPP, GPP, NEP, NEE, mérésük) Tápanyagok körforgalma (Nitrogén, Foszfor, Kén), biogeokémiai ciklusok (C,N,P,S,H2O) Zárthelyi dolgozat

NÖVÉNYÖKOLÓGIA növényföldrajz társulástan vegetációformák (formációk) helyi fajkollektívumok (társulások, cönózisok) E. Haeckel, 1866, (oikos=ház (környezet), logos=tudomány) „ökológia alatt a tudományok azon körét értjük, amely a szervezetek környezettel fenntartott kapcsolatát vizsgálja, ahová tágabb értelemben valamennyi létfeltétel (Existenz-Bedingung) sorolható” (Haeckel, 1866) Mai értelmezés: az ökológia az egyed feletti szinteken értelmezhető biológiai egységek (populációk, társulások stb.) előfordulásával kapcsolatos tér–idő összefüggésekkel foglalkozik

KÖRNYEZET túlságosan általános fogalomnak bizonyult KÖRNYEZET: - földrajzi hely(zet) - potenciális limitáló tényezők komplexe tényleges ökológiai környezeti tényezők Liebig-féle minimum-elv → ökológiai környezeti tényező plurális környezet elve: A környezet és a tolerancia egymást feltételezi, környezet , tolerancia „mint a zsák meg a foltja” – komplementaritás Egy faj biotópja vagy élőhelye →ahol az tartósan és rendszeresen előfordul Környék miliő környezet

TÁRSULÁS A társulás (biocönózis) fogalmát Möbius használta először, 1877-ben, tengeri sziklák teljes életközösségének leírására. A társulás (biocönózis): egy adott helyen, adott pillanatban koegzisztáló (együtt létező) populációk közössége. Növénytársulás Megjelenésükben, fajösszetételükben hasonlóak (fiziognómia, forma  formáció) emergens (nélkülük nem létező) sajátságokat mutatnak.

ÖKOSZISZTÉMA a./ Az élő szervezetek közösségei egymástól független populációk kollektívuma b./ Az élő szervezetek közösségei organizmusok (szuperorganizmus koncepció) Az életközösségek a környezetet képező abiotikus faktorokkal együtt „fizikai értelemben vett rendszert” képeznek: ez az ÖKOSZISZTÉMA Az életközösségek (biocönózisok) csak abiotikus környezetükkel együtt képeznek igazi egységet a modern ökológia az ökoszisztémát a társulások anyag- és energiaforgalmát leíró modellnek (értelmezést szolgáló eszköznek) tartja Mi az „anyag- és energiaforgalom?” (víz, szén, nitrogén… CHONSP..FeCuMo), (sugárzás, hő…. ATP)

Életforma-típus Jellemzés Fanerofiton „látható” Az áttelelő rügy 25 cm-nél magasabban van a talajfelszín fölött. Kamefiton „a felszínen” A hajtások vagy rügyek a talajfelszín fölött 20-25 cm-ig telelnek át. Hemikriptofiton „félig rejtett” A rügyeket a talaj közelében találjuk, sokszor az avar alatt. Geo-(Kripto-)fiton „földi, rejtett” A rügyek a talajfelszín alatt találhatók. Terofiton „mag” A kedvezőtlen időszakot mag formájában vészelik át, egyévesek. Hemiterofiton Kétévesek, az első évben a hajtás, a másodikban a mag telel át. Epifiton „a felületen” Nem az áttelelő szerv alapján, hanem speciális, fán lakó életmódjuk alapján külön csoport. Hidrofiton Víz alatt, a mederfenéken telelnek át.

Biomok Vegetáció-formációk Forma – Raunkiaer Fiziognómia Növénytársulás Környezeti tényezők Niche

puszta sztyepp, pampa, préri szezonális szárazság legel(tet)és (zavarás)

Minden földrészen előfordul fontos a tűz szerepe (ökoszisztéma gazdálkodás éghető anyag mennyisége tüzek gyakorisága a talaj víztartalma

a legfajgazdagabb 365 napos vegetációs periódus, nagy hőösszeg vékony talajréteg nagy dekompozíciós ráták a stabilitást és a rezilienciát részben a nagy diverzitás teszi lehetővé, amely utóbbit - feltehetően - a speciáció (jégkorszakok, izoláció) is fokozott

Terofiták meleg és hideg sivatagok klíma, klímaváltozás, elsivatagosodás növényi adaptáció, tolerancia

permafrost, biomonotónia lassú regenerálódás a jégkorszaki katasztrófából a fafajok jelenleg is „vándorolnak”, nem érték még el északi elterjedésük határát (a kontinentális jégmezők visszahúzódása után kezdődően)

ÉLETFORMA-SPEKTRUMOK egyes BIOMOKBAN A fekete oszlopok az adott biom-beli életforma spektrumot, a fehér oszlopok a világ flórájának (átlagos) összetételét mutatják.

Példa a konvergenciára az életforma-spektrumok hasonlósága alapján.